Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-29 / 24. szám

GfófifliE A BARTÓK CENTENÁRIUM ZENEI ESEMÉNYEI MEGJELENT A REVUE DE HONGRIE ELSŐ SZÁMA Korábbi számainkban már tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy 1980. februártól kezdve kéthavonta angol nyelvű folyóirat jelenik meg Budapesten HUNGARIAN DIGEST címmel. 1980 végén megjelent a ha­sonló jellegű francia nyelvű folyó­irat, a REVUE de HONGRIE is, amely ugyancsak kéthavonta lát majd napvilágot. A REVUE de HONGRIE változa­tos cikkanyaga sorából néhányat kü­lön is megemlítünk. így figyelemre méltó írás érzékelteti egy magyar katonatisztnek szovjet kollégájával való páros űrrepülését. A cikk nem­csak az egyéni teljesítményt mutat­ja be, hanem azokat a kutatási ered­ményeket is, amelyeket az életnek ezen a területén Magyarország az utóbbi években elért. Az ország éle­tével számos írás foglalkozik, közöt­tük a „Magyarország belülről” cí­mű cikk, amely a belpolitikai vi­szonyokat világítja meg, valamint a kiskereskedelem helyzetének alaku­lásával, a nyersanyagtermeléssel, a tudásimporttal és egyéb kérdésekkel foglalkozó cikkek. Külön felhívjuk a figyelmet azok­ra a cikkekre, amelyek Magyaror­szág történelmével állnak összefüg­gésben, így két történész professzor­nak a válaszaira azokkal a kérdések­kel kapcsolatban, amelyek Kelet- Európa jelenleg; helyzetének kiala­kulásához vezettek. Ebben a sorban említést érdemel Vyx francia alez­redes szerepe is, aki az első világ­háború uláni években az Antant tagjaként Budapesten tevékenyke­dett, és akinek szerepét új kutatások fényében, a korábbiaktól eltérően mutatja be az egyik magyar törté­nész. A HUNGARIAN DIGEST-beszél­getést közöl a Londonban élő Mikes Györggyel, és beszámol egy Buda­pesten tartott amerikanológiai kon­ferenciáról is. Z. T. 1981. március 25-én lesz Bartók Béla születésének századik évfordu­lója. Az UNESCO határozata értel­mében ebből az alkalomból Magyar­­országon és az egész világon meg­emlékeznek a nagy zeneszerzőről. A hazai ünnepségek méltó megrendezé­sére a magyar művésztársadalom leg­kiválóbb képviselőiből a politikai és társadalmi élet vezető egyéniségei­ből emlékbizottság alakult, amelynek elnöke Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának El­nöke. Elkészült a program részletes nap­tára, amely 1980. szeptember 25-től 1981. december végéig meghatároz­za az opera- és hangversenyéletet. Márciusban ünnepi hangversennyel nyílik az ünnepségsorozat a Zene­­akadémián. Fellép a Győri Leány­kar, Kocsis Zoltán és Ránki Dezső zongoraművészek: a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével. A márciusi hangversenyen elhangzik Bartók min­den jelentősebb műve. Az 1981. évi őszi Budapesti Zenei Hetek műsora Bartók és kortársai­nak műveire épül. 1981. szeptember 28. és október 5-e között — a Zenei Világtanács budapesti ülésszakának idején — elhangzik Bartók összes vonósnégyese; október 1-én, a ze­nei világnap tiszteletére rendezett hangversenyen Szőllösy András Í7Í. concertója, Lutoslawski Gordonka­­versenye és Bartók Cantata profaná­ja szerepel Perényi Miklós, és a Ma­gyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának elő­adásában, Lehel György vezényleté­vel. A Budapesti zenei heteken ran­gos művészek adnak elő Bartók-mű­veket: Hamari Júlia, Franki Péter, Pauk György, Yehudi Menuhin és Jeremy Menuhin, Ötvös Gábor, Do-, ráti Antal, Kocsis Zoltán, Ránki De­zső, Rohmann Imre, Jandó Jenő, Pe­rényi Miklós, a Bartók-vonósnégyes, Kovács Béla klarinétművész és a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az Or­szágos Filharmónia egy éven át az ország minden jelentősebb városá­ban rendez Bartók-hangversenyeket neves magyar és külföldi előadómű­vészek közreműködésével. Az Állami Operaház felújítja Bar­tók három színpadi művét. 1981. március 24-én lesz A kékszakállú herceg vára, A fából faragott ki­rályfi és A csodálatos mandarin új bemutatója. Debrecen, Szeged és Pécs operatársulata is bemutatja A kékszakállú herceg várá-t. A Győri Balett, a Pécsi Balett, az Állami Népi Együttes és a Budapes­ti Táncegyüttes ugyancsak megemlé­kezik az évfordulóról. 1981. június 29—30-án Debrecen­ben kétnapos Bartók Béla Nemzet­közi Kórusfesztivált rendeznek a legkiválóbb magyar és külföldi énekkarok közreműködésével. F. F. * Harmincéves fennállását ünnep­li Kecskeméten az ország első ének­zenei általános iskolája, amelyben Kodály Zoltán irányításával és ze­nepedagógia módszereivel kezdték meg a tanítást. Ókori dallamok, ókori hangszere­ken címmel hangversenyt rendeztek Aquincumban. Régi hangszereken — többek közt az Óbudán talált és re­konstruált víziorgonán — szólaltat­ták meg a római sírfeliratokon a korabeli hangjegyírással megőr­zött dallamokat. 4 Nicolas Schöffer párizsi magyar művész állandó kiállítása nyílt meg szülőházában, Kalocsán. A művészt szülővárosa ebből az alkalomból díszpolgárrá választotta. * Paszternák Vilmos New York­ban élő magyar grafikus és festőmű­vész műveiből Budapesten kiállítást rendeztek. A magyar rádiózás történetéről szóló rádiósorozat legutóbbi műsorá­ban a Londonban élő Cs. Szabó László, a Magyar Rádió irodalmi osz­tályának egykori vezetője emléke­zett az 1936—1944-es évekre. * Nagy sikerrel vendégszerepeit Ox­­fordban, Halifaxban és Londonban a fiatal művészekből álló Takács— Nagy vonósnégyes és Berkes Kálmán klarinétművész. * Lengyel Menyhért születésének századik évfordulójára emlékezve a pécsi Nemzeti Színház műsorára tűz­te az író „Tájfun” című színművét. * A finnországi Turkuban 880 részt­vevője volt a finnugor kongresszus­nak. A száztagú magyar delegáció tagjai több előadást tartottak. * A személy-, földrajzi és egyéb tu­lajdonnevek kutatói veszprémi ta­nácskozásukon elhatározták, hogy több ezer önkéntes gyűjtő segítségé­vel összeállítják az országban ta­lálható összes földrajzi nevet, és ezzel egymillió elnevezést mentenek meg az utókornak. * A szabadkai Népszínház magyar társulata sikeresen szerepelt Szlové­niában és Horvátországban Molnár Ferenc „Az ördög” című vígjátéká­val és Pintér Lajos vajdasági költő „Pogány tivornya” című drámájá­val. * Magyar íródelegáció járt Pozsony­ban, Nyitrán és Prágában, hogy szlo­vák és cseh írókkal, fordítókkal, kia­dókkal, színházi szakemberekkel magyar művek cseh és szlovák nyelvű megjelentetéséről, továbbá északi szomszédaink műveinek ma­gyarországi kiadásáról tárgyaljanak. A Televízió Szép szó címmel új irodalmi műsort indított mai magyar írók müveiből. Az első adásban a nézők Szakonyi Károly Három dobás hat forint című jelenetét láthatták, Páger Antallal a főszerepben FOTO: SÁROSPATAKI GYÖRGYI Negyvennyolc idős házaspár állt ismét anyakönyvvezető elé a Hajdú-Bihar megyei Egyek községben, hogy családjuk jelenlétében ötven, illetve negyven év után ismét 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom