Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-29 / 24. szám

MEGHALT KOVÁCS IMRE Az egyházak életéből Kedves Honfitársaim! Hatvanhét esztendős korában New Yorkban elhunyt Kovács Im­re író, szociológus, publicista. Már gyermekkorában megismerkedett a Horthy-korszak félfeudális vi­szonyaival. Apja kulcsár volt, Jó­zsef főherceg Fejér megyei uradal­mában. Kovács Imre egyetemi hall­gatóként a szellemi elet haladó kö­reivel keresett és tartott kapcsola­tot. Részt vett a falukutató munká­ban, majd az antifasiszta, demokrati­kus politikai tömörülés, a Márciusi Front egyik szervezője lett. Alapító tagja volt a Cserépfalvi kiadó „Ma­gyarország felfedezése” elnevezésű vállalkozásának. A „Néma forrada­lom” című könyvéért háromhónapi fogházra ítélték. A „Kivándorlás” és a „Parasztéletforma csődje” a kor szociológiai irodalmának értékes da­rabjai. Í935 és 1940 között írt tanul­mányai nemcsak a földreformot kö­vetelik, hanem „az új népi Magyar­­országot” is. Az 1940-ben kiadott „Szovjet-Orcszország agrárpolitikája” és az 1945-ös könyvnapra megjelen­tetett „A magyar feudalizmus, ma­gyar parasztság” című műve a közös­ségi gazdálkodást propagálja. Az 1945-ben kiadott .,Elsülivedt világ” című könyvében leszámol a régi vi­lággal. Magyarország felszabadulása után a Nemzeti Paraszt Párt főtitkára volt. Később a Kisgazdapártból ki­vált Balogh István Független De­mokrata Pártjába lépett be, 1948-ban elhagyta az országot és külföldön telepedett le. A szocializmust építő Magyarországgal szemben állt. Cik­kei, tanulmányai különböző emig­ránslapokban rendszeresen megje­lentek. Időnként vitába keveredett különböző szélsőséges nézetekkel, így történt nemrégen a korona visz­­szaszolgáltatása ügyében, vagy a kö­zelmúltban, amikor az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének a tan­könyvét jónak ítélte, kiadását hasz­nosnak tartotta. ADOMÁNYOZÁS Amint arról már korábban beszá­moltunk, a Belgiumban élő Mester Béláné Dalmadi Eleonóra ez év ele­jén két XVI. századi okmányt aján­dékozott a Magyarok Világszövetsé­gének, illetve az illetékes hazai mú­zeumnak. Az egyik — nemesi okirat — már az egri Dobó István Múzeum féltve őrzött kincse. A Művelődési Minisztérium szakértői megvizsgál­ták a másik okmányt is, s kiderítet­ték. hogy 1590-ből származik, s egy szőlőbirtokba való beiktatásról ké­szült. Az adományozó akarata sze­rint az értékes okirat a győri Xantus János Múzeum birtokába kerül. A címlapon: Jelenet a Csontváry című filmből. Összeállításunk a 24—25. oldalon FOTO: MARKOVICS FERENC Magyarországi látogatása, során Agostino Casaroli bíboros-államtit­kár — ünnepélyes keretek között — Timkó Imre hajdúdorogi megyés­püspöknek átadta azt a pápai bul­lát, amellyel II. János Pál pápa a hajdúdorogi eparchia jogát és jog­hatóságát (a miskolci apostoli exar­chátus jogainak szilárd megőrzése mellett) az egész Magyarországon élő összes bizánci ritusú keresztény­re örökre és állandóan kiterjesztette. * Indira Gandhi miniszterelnök­asszony fogadta dr. Tóth Károlyt, a Dunamelléki Református Egyház­­kerület püspökét, a Keresztyén Bé­kekonferencia elnökét, aki a Colom­­bóban tartott nemzetközi tanácsko­zás után látogatott el Indiába. Tóth Károly Delhiben több egyházi veze­tővel is találkozott. * A világ legnagyobb zsidó oklevél­­gyűjteményének, a Magyar Zsidó Oklevéltárnak megjelent a XVIII. kötete. A gyűjtemény első könyvét 1903-ban adták ki, a felszabadulá­sig pedig mindössze négy jelent meg belőle. A gyűjtemény a magyar zsidóságra vonatkozó adatokat tar­talmazza. Sport Gyarmati Dezső, a vízilabda-válo­gatott kapitánya lemondott tisztsé­géről. Az egykori kiváló pólós öt olimpián szerepelt, három alkalom­mal nyert olimpiai bajnokságot. A válogatott vezetésével 1973-ban bíz­ták meg, s a legnagyobb sikert Montrealban aratta, amikor együtte­se első lett az olimpián. Az európai labdarúgó kupák má­sodik fordulójában a bajnok Honvéd is elbúcsúzott. Idegenben ugyan re­­ménytkeltő játékkal csak 1:0-ra kap­tak ki a Real Madrid csapatától, de a spanyolok azután a Népstadion­ban 2:0-ra győztek, továbbjutásuk­hoz nem fért kétség. &fc Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő Ausztráliában járt. Az Óceániai Súlyemelő Szövetség meg­alakulásával kapcsolatos bemutatón szerepelt és 365 kilós összteljesít­ményt ért el. * Fazekas László az újpestiek Bel­giumban szereplő csatára a párizsi Lido szállóban hagyományos ünnep­ség keretében vette át az ezüst-cipőt. Az arany-cipőt a belga Van der Bergh kapta, 39 gólos teljesítmé­nyéért, Fazekas 36 góllal került a második helyre az európai mester­­lövészek évenként ismétlődő verse­nyében. * Taróczy Balázs, az elsőszámú magyar teniszező pályafutása eddigi legjobb eredményeként november elején a tizenhatodik helyen állt az ATP számítógépes világranglistáján. Az Olimpiai totópályázat sikere bátorít arra, hogy ismét kéréssel forduljak Önökhöz, és ezúttal kettős minőségemben: a Magyar Labdarú­gó Szövetség elnöke és a Szülőföl­dünk rádióadás munkatársaként. Azt hiszem, ismeretes kedves hall­gatóink körében, hogy lassan két esztendeje megtisztelő feladatot kap­tam: segítsem megtalálni a magyar labdarúgás számára a kivezető utat, hogy az egykor oly nagy hírű ma­gyar futball ismét előre lépjen a nemzetközi ranglistán. Az 1980-as esztendő hozott örömet is, bánatot is. Néhány súlyos kudarc azonban arra figyelmeztet, hogy az igazi for­dulat még messze van. Nyakunkon a világbajnoki selej­tező vérbő futballcsatákat ígérő küz­delemsorozata. A hazai futballra­jongók körében erősen megoszlanak a vélemények, s ha őszinte akarok lenni — miért ne lennék az — be kell vallanom, hogy a többség vaj­mi kevés esélyt ad a továbbjutás­ra. En az örök optimisták közé tar­tozom, s bízom abban, hogy csúcs­formában levő triónk, a Nyilasi — Kiss — Törőcsik hármas magyar hagyományokon alapuló tudása szárnyat adhat az egész csapatnak, ami elengedhetetlenül szükséges a továbbjutáshoz. Az 1981-es esztendő meghatározó jellegű lesz tehát a magyar labda­rúgás jövője szempontjából. Tudom, hogy külföldön élő honfitársaim is féltő gonddal figyelik a hazai sta­dionokból érkező híreket, s ha te­hetik, ott vannak a külföldön sorra kerülő mérkőzéseinken. Azt is tu­dom, milyen osztatlan örömet vált ki valamennyiük körében a magyar sikerek híre. Mi itthon kíváncsian várjuk, hogyan ítélik meg Önök a magyar labdarúgó-válogatott világ­­bajnoki selejtező esélyeit. Megtiszteltetés lenne, ha ön is részt venne totópályázatunkon, ezzel kifejezésre juttatná érdeklődését, s egyben támogatást is nyújtana a magyar válogatottnak. Üdvözlettel: (Szepesi György) A MAGYAR RÁDIÓ FŐMŰNK AT ARS A A MAGYAR I.ABDARÜGÓ SZÖVETSÉG ELNÖKE A Szülőföldünk és az MVSZ totópályázata a Labdarúgó Világbajnokság selejtezőjére A B 1981. április 29.Svá j c—Magyarország 1981. május 13. Magyarország—Románia 1981. május 20. Norvégia—Magyarország 1981. június 6. Magyarország—Anglia 1981. szeptember 23.Románia—Magyarország 1981. október 14.Magyarország—Svájc 1981. október 31.Magyarország—N orvégia 1981. november 18.Anglia—Magyarország Név: ... Lakcím: Ország: Tippeljen a totó szabályainak megfelelően a nyolc mérkőzésre. Töltse ki a szokott módon I-es, 2-es vagy X tippekkel az A és B oszlo­pot is, ily módon kétszeres nyeré­si lehetősége lesz. A kérdés min­dig ugyanaz: melyik csapat nyeri a világbajnoki selejtező magyar cso­portjának egyes fordulóit. A telitalálatos szelvények tulaj­donosai között egy kéthetes ma­gyarországi utazást sorsolunk ki. Gazdára talál majd egy tíznapos és egy egyhetes magyarországi utazás is, valamint sok más értékes díj, amit a 7, a 6 és az 5 találatosok kö­zött sorsolunk ki. A tippjeivel ellá­tott totószelvényt legkésőbb az első világbajnoki selejtező mérkőzés nap­jáig, 1981. április 29-ig kell postá­ra adni. A pályázat nyilvános sor­solása és az eredményhirdetés 1981. november 22-én a magyar csoport utolsó világbajnoki selejtező mér­kőzését követő vasárnap délutáni műsorunkban lesz. SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSBŐL MAGYAR RÁDIÓ BUDAPEST, 180« 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom