Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-02-23 / 4. szám
esztendő végén kezdi kísérleti üzemét, és 1981-ben már része lesz az országos hálózatnak. E két erőmű és az ipar igényei döntik el, hogy milyen mértékű import energiára lesz szüksége a következő évtizedben Magyarországnak. — Mi a leggazdaságosabb energiahordozó a villamos erőművek számára? — Kétségkívül a szén. Viszonylag stabil az ára, jelentős készleteink vannak, és nem kell valutát adni érte — indokolta dr. Zettner Tamás. — Legolcsóbb a vízi energia, de sajnos nem a mi számunkra. Földrajzi adottságaink miatt erre nem építhetünk. Az olaj az, amire egyre kisebb mértékben számíthat az energiaipar. Magas ára miatt nem gazdaságos elégetni. Sokkal hasznosabb, ha a petrolkémia dolgozza fel és értékesíti. A földgáz elégetése pillanatnyilag ma még megéri a magyar gazdaságnak, de a szintén növekvő ár megfontolásra készteti az energetikusokat. Végül marad az urán, az atom energiájának hasznosítása. A tüzelőanyag olcsó, az erőmű költségei drágák, de a két tétel összegzése: folytatni kell az atomerőmű-építési programot! — Mennyire korszerűek erőműveink? — A legmodernebbek: a Duna menti, a tiszai és a Gagarin hőerőmű Gyöngyös mellett. Hatásfokuk 30-31 százalék, ami azt jelenti, hogy az energiahordozók által szolgáltatott hőmennyiségnek körülbelül az egyharmada alakul át elektromos energiává. Ez nemzetközileg is jó érték. Az erőművek élettartama általában 25 esztendő, negyedszázad után át kell építeni, és a műszaki színvonalnak megfelelően korszerűsíteni is kell. Az energia előállítása a gazdaság és a lakosság számára csak az első termelési lépcső. A fogyasztókhoz el kell jutnia, hogy hasznosuljon a teljesítmény. Nincs még egy hálózat — ideértve a közműveket —, amely olyan hosszú lenne, mint a Villamos energiáé. A kisfeszültségű hálózat hossza 60 ezer kilométer, tehát a Föld Egyenlítőjének a másfélszerese. Majdnem ugyanekkora a középfeszültségű hálózat — 52 ezer kilométer, a nagyfeszültségű pedig 7 ezer kilométer. VILLAMOSENERGIA A GAZDASÁG HAJTÓEREJE A nagy méret magában hordozza a hibák lehetőségét, amely az energiaszolgáltatás zavarához vezethet. Hogy mégsincs ilyen gond, annak oka a nemzetközi együttműködés. A szomszédos országokkal — elsősorban a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Romániával — olyan kölcsönös megállapodást kötöttünk, hogy kisegítjük egymást, ha valamelyik nagyfeszültségű vezeték elszakad, vagy zárlatos lesz. A megállapodás az energia kölcsönös cseréjére, illetve importjára is vonatkozik, mert a csúcsterhelés időszaka más és más ezekben az országokban. Ezért a felesleges villamos energiát a szomszédban értékesíteni tudja, illetve cseréli. — A hazai szükséglet négyötöd részét hazai forrásból fedezzük. A paksi atomerőmű az esztendő végén már energiát ad, a bicskei nagy mű az évtized közepétől üzemel. Vajon az igények növekedésével,' az építési ütem lépést tart-e. Elképzelhető, hogy önellátók leszünk villamos energiából? — Nehéz határozott igennel vagy nemmel válaszolni — felelt dr. Zettner Tamás. — A takarékossági intézkedések főként az energiafogyasztóknak szólnak. A gazdasági növekedéshez viszont elengedhetetlenül szükséges többletenergia. Ha a kettő szinkronba kerül, csökkenthető az import. Azért azt is figyelembe kell venni, hogy a 750 kilovoltos távvezeték súlyos milliárdokért épült, és nem néhány esztendőre készült. A gazdaságtervezés számolt azzal, hogy a szovjet energiaimport az elkövetkező évtizedekben is segít rajtunk. SZÖLLOS ISTVÁN HUSZONEGY ELŐADÓEST AMERIKÁBAN Interjú Jancsó Adrien ne-ne! Az évek telnek-múlnak, a művészetek kifejezésmódja egyremásra változik, de Jancsó Adrienne tűzön-vízen keresztül önmaga marad. Csorbítatlan, mármár időtlen vonzerejének talán ez a legigazibb nyitja. A verssorok és szavak formálása, a gondolatok rendíthetetlen hirdetése, egyéni hangvétele mintha a megszólaltatott költők alkotótársává avatná. Legutóbb az Egyesült Államokban és Kanadában járt, s közönsége huszonegy előadóestjén ünnepelte. Voltak, akik még emlékeztek rá, hiszen hét évvel ezelőtt, ugyancsak nagy sikerű turnéján, negyven alkalommal lépett a pódiumra. — Ezúttal ki hívta meg Amerikába? — Előadó körutamat Püski Sándor, a New York-i magyar könyvesbolt tulajdonosa szervezte meg. A torontói Magyar Ház fordult hozzá, és arra kérte, hívjon meg engem Jékely Zoltánnal együtt. Ügy tervezték, hogy Áprily Lajos-emlékestet rendeznek, s ezen az apa és fiú, vagyis Áprily és Jékely verseit mondom el. Jékely egészségi okok miatt nem vállalkozott az útra, így hát egyedül indultam el. — Az első állomása? — New York. Ott kétféle műsorral szerepeltem. Az elsőn Áprilyt és Jékelyt szólaltattam meg. majd a „Légy már legendá”-ra került sor, ez a műsorom Kuncz Aladár Fekete Kolostor című regényének részleteit és Dsida Jenő verseit foglalja magába. Vendégül fogadtak kisebb helyek is, például New Yerseyben több város. Torontóra csak ezután került sor, két terjedelmes Áprily—Jékelyműsort adtam elő, a bevételt a Magyar Ház építésére fordították. — Montrealban is fellépett? — Sajnos, oda nem jutottam el, de a Toronto közelében levő Hamilton nevű gyárváros munkásközösségének nagy sikerrel szavaltam. Onnan visszatértem az 10
