Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-02-23 / 4. szám

A gazdasági fejlettséget, és azon belül a lakosság életszínvonalát meghatározza az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás. Az összehasonlító statisztika szerint hazánkban évente 2300 kilowattóra jut egy lakosra, Ausztriában 3900, Franciaországban 4300. Egy másik felmérés szerint osztrák szomszédaink ipari termelékenysége 75 százalékkal, a franciáké ennél is valamivel magasabb, mint a mienk. .

A magyar gazdaság mohón kívánja az energiát, pedig nagyon drága az új erőművek építése, a megfelelő bányák nyitása és az energiaszállító hálózat létesítése. Jellemzésül néhány adat: egy kilowattóra energiáért a magyar állampolgárnak 75 filléres számlát nyújtanak be a díjbeszedők. Ennyi új energia előállításához szükséges erőművi költség 30 ezer forint, a széntermelő bányaberuházás mintegy 20 ezer forint és a fogyasztóhoz való eljuttatás arányos hálózati költsége 15 ezer forint. Tehát minden kilowattnyi új létesítmény 65 ezer forintos kiadással jár.

Igényeinknek körülbelül a 80 százalékát elégítik ki a hazai erőművek. Viszonylag nagy az energiaimport, amely szinte teljes mértékben a Szovjetunióból származik. Pontos menetrend szerint, előre rögzített időben kapjuk a kívánt mennyiséget. A behozatal aránya a jövőben sem változik lényegesen, tehát az erőművek építése ellenére is hosszú időn át számolunk az importtal. Ennek egyik bizonyítéka a közelmúltban üzembe helyezett 750 kilovoltos nagyfeszültségű távvezeték, amely Albertirsa és Vinnyica között teremt kapcsolatot. Ennél nagyobb feszültségre a világon még nem építettek távvezetéket. Hasonló méretű csak Kanadában, az USA-ban és a Szovjetunióban működik. Ezzel a beruházással egy erőmű építésének költségét takarította meg a magyar gazdaság.

— Milyen energiahordozókból nyerjük a villamos energiát?

— Szénből és szénhidrogénekből: kőolajból, valamint földgázból — válaszolt dr. Zettner Tamás, a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgatója. Fele-fele arányban égetünk el szenet, illetve szénhidrogéneket. Ez az arány a jövőben változik a szén, illetve — új energiahordozóként — az urán javára. A nyolcvanas évek közepén már energiát ad a bicskei 2000 megawattos erőmű, amelyet az eocénprogram keretében a környék jó minőségű barnaszéntelepeire építenek. A széntüzelésű erőművek között ez a legjelentősebb beruházás. A paksi atomerőmű az

r r