Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-02-23 / 4. szám
Identic VENDÉGEINK Sebök György zongoraművész, a bloomingtoni zeneakadémia professzora ismét hazánkban koncertezett. Magyarországi tartózkodása során feleségével együtt felkereste a Magyarok Világszövetségét, ahol elbeszélgettek dr. Szabó Zoltán főtitkárral FOTO: GABOR VIKTOR Az utóbbi időben honfitársaink szép számmal keresték fel a Magyarok Világszövetségét. A teljesség igénye nélkül említünk meg közülük néhányat. Az Amerikai Egyesült Államokból: dr. Frigyes-Fredrichs Dezső; Angliából: Hajagos József; Ausztriából: Bujdosó Alpár, Echerer Mercedes. Galambos Ireneusz, Ritter Frigyes. Schleicher Henrik és Sólymos László; Ausztráliából: Karczag Gábor, Nagybaczoni Nagy Miklós és Radvánszky János; Dániából: Toldy Géza; Franciaországból: Kemény Michel és Nagy Pál; Német Szövetségi Köztársaságból: Balázs Ferenc; Nyugat- Berlinből: Retzlaff Mária, és Svájcból: Fáth Lajos és Kótay Lajos. * Uj tipusú cseh gyártmányú villamosokat állítottak a forgalomba Budapesten FOTO: KEREKES TAMAS — MTI Gazdaság A hollandiai Utrechtben az Európa-szerte ismert idegenforgalmi vásáron, a Vakantie-n idén januárban részt vett az IBUSZ, az Expressz, a MALÉV, a Danubius Szállodaipari Vállalat, a TERIMPEX és az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat. * Európa legjelentősebb édesipari szakvásárán, a kölni ISM-en a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bemutatta a magyar édesipar exportkinálatát. IDEGENFORGALOM Tavaly mintegy tizenötmillió külföldi, köztük tízmillió turista járt Magyarországon — állapítja meg a közelmúltban elkészült 1979. évi idegenforgalmi meueg. Több mint egymillió háromszázezer turista a nyugati országokból: elsősorban Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. 1980-ban is hasonló forgalom várható: külképviseleteink vízumosztályain máris nagy a forgalom. Idén tovább növeljük a szálláshelyek számát: az idegenforgalmi fejlesztésekre 1980-ban 529 millió forintot költ az államháztartás. JELENLÉTÜNK SVÁJCBAN Előző számunkban adtunk hírt Veress Péter külkereskedelmi miniszter svájci tárgyalásairól. Ehhez a hírhez kapcsolódik a Magyarország című hetilap írása nyomán közölt alábbi cikkünk. A Svájcban dolgozó magyar külkereskedők nem titkolt elégedettséggel jegyzik meg, hogy 1979-ben kerek évfordulót ünnepeltünk; Mátyás király 1479-ben kötött tíz évre szóló szerződést Svájccal. (A szerződést az akkori nyolc kanton külön-külön elfogadta, kettő később, útidig csatlakozott.) A fél evezredes kapcsolat kezdetét jelző szerződést a svájci fél is nagyra becsüli. Bizonyítéka ennek, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ülésén a Svájcot képviselő Sommaruga nagykövet szükségesnek látta, hogy erről a valóban történelmi szerződésről ne csak beszéljen, hanem idézze is ódon hangulatú szavait: „...minden kereskedő, zarándok, nemes és egyéb, hivő és világi, lovas és gyalogos, felhatalmaztatik, hogy ártatlan javait és áruit bevigye és használja a birodalom területén, valamint az ahhoz tartozó országokban, valamint arra. hogy azokat kivigye onnan; hogy ott utazzon, eladjon és vásároljon, teljes biztonságban és szabadságban anélkül, hogy személyében vagy vagyonában bántódása esnék, vagy zaklatnák...” Sommaruga nagykövet „Az ipari kooperáció és a kereskedelem fejlesztése” című témakör vitájában idézte a nyolc svájci kanton és a magyar király ötszáz éves szerződésének szövegét, s mindjárt hozzá is tette a szép. régi idézethez: „Úgy tűnik, a nemzetközi kereskedelem területén a célok változatlanok maradtak.’’ Valóban így van. A magyar— svájci gazdasági kapcsolatok mai helyzete igazolja, hogy a célok elérésében — bár helyzetükben fél évezred alatt szinte, fel sem mérhető változások munkáltak a jelenig — a felek ma is az egyenjogú, kölcsönös előnvű együttműködés gyakorló hívei. A jelenlegi kapcsolatok rendjét az 1974. január 1-én életbe lépett — s ma is érvényben levő — hosszú lejáratú gazdasági megállapodás szabályozza. Svájc a tőkés országokkal folytatott magyar külkereskedelemben az exportban a negyedik, az importban a harmadik helyen áll. Szállításainknak közel hatvan százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, több mint húsz százaléka anyag- és félkész áru, az ipari fogyasztási cikkek aránya tíz és tizenöt százalék között mozog, és valamivel több mint nyolc százaléka gép és műszer. Az importban persze más a sorrend. A svájci szállítások megközelítőleg hatvanöt-hetven százaléka anyag- és félkész áru, majdnem huszonöt százaléka ipari fogyasztási cikk és körülbelül egy százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A Svájcba irányuló magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari szállítás — ez 1979-ben meghaladta a százmillió svájci frank értéket — fele hús meg húsipari termék és tojás; egyébként Magyarország az egész svájci baromfi- és tojásbehozatal harmincöt százalékát adja. nyúlhúsból is hasonló a részesedésünk, juhhúsból húsz százalék, úgyhogy a svájci piacon meghatározó a magyar szállítás. Szállítunk cikóriát a Frank-kávé őshazájába, bizonyos megállapodások szigorú számai szerint küldünk kolbászt és szalámit — itt a nagy hírű olaszszalámi a komoly versenytársunk —, tollat és tojásport meg tojáslét, kukoricapelyhet és lucernaper let-takarmányt, napraforgóolajat és szárazborsót. A magyar külkereskedők talán nem is eredménytelenül, arra törekednek, hogy növeljék a palackozott bor arányát, mert hordós borból — vörös borból is, fehérből is —, szépen szállítunk. A svájci fogyasztó ismeri és szereti a magyar mézet — de nem mindig tudja, hogy amikor a szépen csomagolt McCormick - fűszer polcairól paprikát emel le, az Kalocsa vagy Szeged terméke. A világ egyik első gyógyszergyártó országába (nem egy beteg van, aki már attól is gyógyul, hogy gyógyszere svájci...) elkerült néhány magyar gyógyszer is, és nagy becsülete van. Genfben beszélgettünk a Labatec-Pharma S. A. cég vezetőivel s megtudtuk: nem egy olyan gyógyszer kerül ki a kis üzemből, amelyet magyar receptora alapján . gyártanak és amelynek bizonyos alapanyagai magyar földről érkeznek oda. Jelenlétünk Svájcban régi, áruinkat megbecsülik, s a közelmúlt tárgyalásai folytán 1980-ban minden bizonnyal előrelépünk a külkereskedelmi kapcsolatok terén is. GÁRDOS MIKLÓS Címlapunkon: Borsos Miklós Fotó: Novotta Ferenc Cikkünk a 16—17. oldalon 3
