Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Szőnyi Erzsébet új 'könyvének már a címe is lenyűgöző. A neves zeneszerző, aki egyszersmind a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető professzora, ezúttal arra vállalkozott, hogy írásban rögzítse a Kodálymódszer külföldi pályafutásának hiteles történetét. Mondhatnánk útikönyvnek is, hiszen harminckilenc fejezetének a színhelye az öt földrész egy-egy országa, egy-egy nevezetes városa; ezeket láttatja a magyar zenepedagógia és az általános zenei ismeretek nézőszögéből. A könyvnek az a különleges vonzereje, hogy a szakszerű adatok és tények időrendi felsorakoztatását óhatatlanul szubjektív mondandók szövik át, hiszen Szőnyi Erzsébet a maga személyes élményeit írja meg, az ő élete és pályája szorosan összefonódott a Kodály-ikoncepció hazai és külföldi tanításával és terjesztésével. — Kodály zenepedagógiai módszeréről írt könyve hat nyelven jelent meg temérdek kiadásban, és A zenei írás-olvasás az angolul beszélő országokban népszerű. Űj könyve ezeknek a kiegészítése? — Annak szántam. Üti élményeimet, emlékeimet naplókban jegyeztem föl, és gondosan megőriztem minden erre vonatkozó tak olyan fiatal tanárok a Főiskolán, mint manapság. Kodály mégis vállalt engem, és az év végén ő maga vizsgáztatta a növendékeket. Aztán alig múlt el tizenöt esztendő, és 1950-ban, nyilván megint Kodály Zoltán javaslatára, Szőnyi Erzsébetet nevezték ki a Zeneművészeti Főiskolán a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszak vezetőjévé. Eleinte csupán szállingóztak, majd csoportosan érkeztek a külföldiek is, hogy Szőnyi Erzsébet vezetésével a Kodály-módszerrel ismerkedjenek. — Az idén három svájci, két dán és egy angol csoport látogatja tanszakunkat, az előadásokat bemutató tanításdkkal egészítem ki, ezeken a magam hazai növendékei is részt vesznek. A Magyarországra érkező külföldiek, akik hosszabban időznek nálunk, hamarosan magyarul is beszélnek. Ez egycsapásra eloszlatta azt a régi elképzelésünket, hogy a mi nyelvünk elsajátíthatatlan. — Erről jut eszembe, hogy a pennsylvaniai lapok nagy elismeréssel írtak „Az aranyszárnyú méhecske” amerikai bemutatójáról, az opera feltűnő sikert aratott. — Ezt a meseoperámat 1974-ben a rádiónak írtam, Orbán Éva szövegére, és a rádió azóta is minden december 24-én műsorára tűzi. John B. Deibler a budapesti rádiófelvétel meghallgatása után elhatározta, hogy a művet előadja a Haverford School fiúkórusának nyolcadik fesztiválján. Az előadást maga tanította be és vezényelte, sőt, a librettót is ő fordította angolra. Közreműködött a Curtis Institute muzsikusaiból alakult kamarazenekar, a színpadi játék és a díszlet megvalósítása pedig neves rendező, táncmester és szcenikus érdeme. John B. Deiblert Magyarországon is jól ismerik, több ízben járt nálunk, s 1974—75- ben egy évet a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán töltött, és akkoriban Szőnyi Erzsébet óráira is rendszeresen bejárt. Azóta kitűnően megtanult magyarul. De említsük meg azt is, hogy ez az univerzális tehetségű fiatal muzsikus egyszemélyben dirigens, énekes, klarinétművész, pedagógus és rendkívüli képességeivel mindenkit elkápráztat. — A magyar zene nemzetközi sikere és a magyar zeneoktatás iránti érdeklődés nyilván kölcsönösen egymás hasznára válik . . . — Ezt nemegyszer tapasztaltam külföldi útjaimon. Az sem véletlen, hogy épp Bloo-Ot kontinensen a zene szolgálatában levelezést, műsorfüzetet, ismertetést. Ezek nyomán nemegyszer jelent meg híradás a sajtóban, a rádióban. Mégis azt hiszem, ez nem elegendő ahhoz, hogy a Kodály-mód&zer külföldi karierje indulásának és kibontakozásának a történetét megóvjuk az enyészettől. Arra törekedtem, hogy a magam személyes élményeit, a családomon és a baráti körömön kívül, az olvasók sokaságával osszam meg. — Visszaemlékezéseinek az első fejezete diákéveit eleveníti föl. Ebből az is kiderül, hogy már gimnazista korában kapcsolatba került Kodály Zoltánnal, és attól fogva tőle tanult és vele dolgozott... Sőt, az ő kívánságára már az 1945—46-os tanévben helyette tanított népzenét a Főiskolán ... — Ez rendkívüli megtiszteltetés volt számomra. Kodály egy nagyobb csoport tanítására szemelt ki engem, huszonegy éves koromban. Ennek jóformán semmiféle előzménye nem volt, akkoriban még nem tanítot-Szőnyi Erzsébet foto: koncz zsuzsa Jelenet Az aranyszárnyú méhecske amerikai előadásából. mingtonban létesült az első magyar egyetemi tanszék. Ennek a vezetője az a Sinor Dénes professzor, akinek a felesége az első hozzánk érkező amerikai csoport tagja volt, és itt ismerkedett a Kodály-módszerrel. Egyébként Sinor Dénesné, Jean Treinastic a Bloomingtoni Egyetemen az idén doktorál magyar nyelvből. — Jövő nyáron tanít-e megint külföldieket? — Esztergomban a nyári egyetem 1967- ben alakult meg, azóta évről évre több külföldi csoport látogat oda. Az elmúlt nyáron huszonegy ország nyolcvanöt növendéke kéthetes tanfolyamon hallgatta óráinkat, a tanítás öt nyelven folyt. Az utolsó napon minden növendék a maga népének zenei anyagaiból válogat műsorszámokat, s azokkal mutatkozik be a nyilvánosság előtt. GACH MARIANNE ú Bt %Üj Bk jW ' (fi fi 3 llfi $55^1 F ^ B^fi mMh -V« « ív* ■ÄbV"-»j MV--- yr**
