Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
ÍRJA MEG! A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek pályázata Csaknem húsz éve, hogy a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek meghirdette és megszervezte az „írja meg” pályázatot: pályázni lehetett „minden olyan becsületes szándékú, őszinte, emberséges hangon szóló írással, amely a külföldön élő honfitársak élete sorát beszéli el”. Tollat fogtak — mindenekelőtt — az öreg magyarok, de jó néhány fiatal is. összesen 290 kézirat érkezett. A legjobbak közül: Hoó Bernát „Tiszakerecsendtől Kanadáig” és Skallák Illés (Brazília) „Vallomások” című írása megjelent a Magvető Kiadónál. A bíráló bizottság — dr. Bóka László, Fodor József, Kárpáti Aurél, Mihályfi Ernő és Szántó Miklós — öt nagydíjat, egy különdíjat, két vigaszdíjat javasolt, 82 pályázót részesített jutalomban, 113-at dicséretben, 95-nek pedig elismerő levelet küldött. Mindössze négy pályázat nem felelt meg a feltételeknek. Azóta sokan kérdezték, mikor ismételjük meg nagy sikerű pályázatunkat. A Magyarok Világszövetsége elnöksége és a Magyar Hírek szerkesztő bizottsága most úgy határozott, eleget tesz a sokfelől érkező kívánságoknak, és útjára indítja új „írja meg!” pályázatunkat. A célkitűzés változatlan: pályázni lehet bármilyen jellegű, magyar nyelvű, eredeti munkával (önéletrajz, elbeszélés, regény, napló stb.); a terjedelmet nem korlátozzuk. A pályázók leírhatják, hogyan éltek Magyarországon, beszámolhatnak kivándorlásuk körülményeiről, s elmondhatják életüket új, választott hazájukban, küzdelmeiket, sikereiket, bánataikat és örömeiket, nehézségeiket és eredményeiket, a „kettős kötöttség” ellentmondásait: hogyan sikerült beilleszkedniük új környezetükre és ugyanakkor megtartani magyarságukat, ápolni anyanyelvűket. Elmondhatják, milyen élményeket szereztek, amikor hazalátogattak a mai Magyarországra. Azaz: pályázni lehet minden olyan becsületes szándékú, őszinte, emberséges hangú írással, amely a külföldön élő honfitársak élete sorát beszéli el. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A pályázatra beküldött írás eredeti, saját munka legyen, amely nyomtatásban még sehol nem jelent meg. A pályázatokat gépelten vagy kézírással, de mindenképpen csupán a papír egyik oldalára írottan kérjük. Ha lehetséges, a pályázatokat ajánlottan adják postára. A kéziratokat a szerkesztőség megőrzi, de — mint ez pályázatoknál szokásos — értük felelősséget nem vállal, elkallódás esetén térítést nem fizet és visszaküldésükre nem vállalkozik. Ezért javasoljuk, hogy a pályázatot gépírással készítsék el és a másolatot őrizzék meg. A pályamű beküldésével a szerkesztőség jogot szerez arra, hogy a kéziratot vagy annak egyes részeit megjelentesse. Ez esetben a szerző a megjelent írásért megkapja a Magyarországon szokásos és illő tiszteletdíjat (az esetleges pályadíjon felül). Bármely országban élő honfitárs pályázhat. A PÁLYAMŰVEK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1980. AUGUSZTUS 20. A pályázatra beérkező írásokat a Magyar Hírek szerkesztő bizottsága által felkért bíráló bizottság értékeli. Elnök: Szabolcsi Miklós akadémikus. Tagjai: Király István akadémikus, Imre Samu akadémikus, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Szántó Miklós, a Magyar Hírek főszerkesztője. A PÁLYÁZAT DÍJAI: Első díj: 14 napos magyarországi látogatás két személy részére. Második díj: 14 napos magyarországi látogatás egy személy részére. Harmadik díj: 8 napos magyarországi látogatás egy személy részére. Két negyedik díj: 50—50 kötet magyar könyv — kívánság szerint. Két ötödik díj: 25—25 db magyar hanglemez — választás szerint. A bíráló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy egyes díjakat — ha megfelelő értékű pályázat nem érkezik be — ne adjon ki. vagy megossza, valamint azt is, hogy — több értékes pályázat beérkezése esetén — a meghirdetettnél több díjat adjon ki. Csak a név és a pontos cím feltüntetésével lehet pályázni. A feltételeknek meg nem felelő írások nem vesznek részt a pályázaton. Aki pályamunkát küld be, ezzel aláveti magát e feltételeknek. A pályamunkákat a bíráló bizottság nem az irodalmi érték, a gyakorlott, tanult írni tudás alapján bírálja el, hanem az írás emberi értéke, fordulatossága, élménygazdagsága, érdekessége, őszintesége szerint. A pályaműveket kérjük kellően becsomagolva a következő címre küldjék: Magyar Hírek, P. O. B. 292 Budapest, 62. A pályázatra vonatkozóan a hozzánk fordulóknak levélben is szívesen adunk felvilágosítást. TÓTH ZSIGMONDOT (született Füzesgyarmaton) keresi egykori alkalmazottja, Ágod József az USA-ból. A keresett kb. 1956-ban ment külföldre, feltehetően Kanadában telepedett le. VERES IMRE (Vécsett született 1895-ben, anyja neve: Simon Erzsébet) és felesége 1938-ban vándoroltak ki az USA-ba. Nevezett 1974-ben írt utoljára, akkor New Yorkban lakott, és portásként dolgozott. NEMECSEK JÁNOS, (született Szentendre, 1941. július 17-én, anyja neve: Nagy Gizella) 1956-ban ment ki külföldre. Utolsó ismert címe: Toronto, Ontario Canada. 1978 óta nem ad hírt magáról. Keresi édesanyja, Czinege Pálné. STEINGART ANDRÁS (Gyarmaton született 1889-ben, anyja neve: Kaszalik Erzsébet) 1923—25-ben vándorolt ki Kanadába. Utolsó ismert lakhelye Abbotsford (BC Kanada) volt. 1970 óta nem ad hírt magáról. Keresi unokahúga, özv. Rasek Vincéné, aki nemcsak nagybátyját, hanem annak kint élő hozzátartozóit is keresi. ZAKARIÁS SÁNDOR (Budapest, 1930. november 10., anyja neve: Kolb Angéla), BOTFALUSI ISTVÁN (Makó, 1930. október 6., Somogyi Jolán), 1944 óta SZÜLŐ GÉZA (Budapest, 1930. január 1., Nagy Margit), 1956 óta él külföldön. Mindhárman a budai Ciszter gimnázium hallgatói voltak 1941—49 között. Érettségi találkozójuk megszervezése miatt keresi a volt osztálytársak megbízásából Szentiványi Tibor Budapestről. M ÁRUS A ILONÁT keresi testvére, Éva Budapestről. A keresett 1935-ben született, Budapesten. 1956 óta él külföldön, valószínűleg Kanadában. Anyja neve: Sutus Anna. WE1SZ FERENC (Békéscsabán született 1936. június 24-én, anyja neve: Muzslay Klementin) 1956-ban ment külföldre. Egy idő után Brazíliából jelentkezett. 1977. októbere óta nem ad hírt magáról. A hozzá írt levelekre (Mato Grosso, Campo Grande), nem válaszol. Keresi özvegy édesanyja Békéscsabáról. GAISZ JÁNOS (Nágocson született 1890 körül, anyja neve: Burghart Terézia) 1905 táján vándorolt ki az USÁ-ba, New Yorkban telepedett le. Keresi sógornője, özv. Geisz Józsefné Budapestről. Kapcsolatuk a háború utáni években szakadt meg, a keresettnek volt egy fiú gyermeke (1918-ban született), akivel ugyancsak szívesen venné fel a kapcsolatot a kerestető. STICKELHUBER Ferenc (Budapesten született, 1936-ban. Anyja neve: Csikós Terézia) 1956 óta él külföldön. Argentínában (Buenos Aires) telepedett le. Nős, 3 gyermeke van, felesége leányneve: Kiss Erzsébet (Dunakiliti 1933). 9 éve nem ad életjelet magáról. Keresi édesanyja és Ausztráliában élő testvére. Imre. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. Budapest, H— 1905. 22
