Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Egyszer csak megnyílt a mennyek hatalmas kapuja és elbocsájtott, pártütő angyalok serege érkezett a földre, hogy büntetésül megássák a poklot. Minthogy azonban a kemény kövekkel hoszszú fáradozásaik ellenére sem boldogultak, továbbálltak, de izzadtságuk még ma is csöpörészik a félig kész pokolország mennyezetéről. — így jegyezte föl a néphagyomány az Aggteleki cseppkőbarlang keletkezésének körülményeit. Mindez bizony réges-régen történhetett, hiszen a tudósok véleménye szerint egy milliméternyi cseppkőréteg kialakulásához 18—20 esztendő szükséges. Akkor pedig a 13 méteres Óriás cseppkő, több mint negyedmillió éves... Mire használta az ember ezeket a sejtelmes, sötét üregeket? A legnevezetesebb északi cseppkőbarlang a Baradla, a régi kőkorszakban nyújtott lakóhelyet zord körülmények közt élő őseinknek. Kőszerszámokat, agyagedény-cserepeket, barlangi medve csontokat rejtettek a járatok, ahol az ősember földi maradványai is pihentek. Több ezer évvel később, a környékbeli lakosok bizonyára féltek a sötéten tátongó lyukaktól, mégis menedékül használták • i é 16
