Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 3. szám
Bujdosó nyelvemlékeink Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában huszonnégy hártyalevélből álló, tehát negyvennyolc oldalas, élénk színű, nagy P betűvel kezdődő, huszonnégyszer tizenhét centiméteres, kis alakú, latin nyelvű, hétszáz éves kódexet őriznek. Ez a vékonyka kódex a Gesta Hungarorum, a legrégibb ismert magyarországi történeti kútfő. A magyarok tetteit, viselt dolgait, az őstörténet mondáit beszéli el. Álmost és a hét vezért, a vándorlást az új haza felé, a honfoglalást és a kalandozások korát. A kézirat az államalapító István király kora felé közeledve hirtelen megszakad. A Gesta Hungarorumot nem magyar nyelvemlékként, nem magyar szavak szórványemlékeként tartják számon, bár számos magyar szót is közöl: tulajdonneveket, közszavakat, képzőket, ragokat. A honfoglalás leírásánál szerepel Árpád ilyen formában: árpád (ARpad), vagy Munkács (Mucas), s ilyen mai megyenév, mint Borsod (Borsod) formában. A szerző a latin szövegen belül magyarul írta le jobbágy szavunkat, s latinba ágyazva ugyan, de magyarul az áldomást (Fecerunt aldumas — áldomást csaptak). A Gestának nem a magyar nyelvi, hanem a magyar történeti jelentősége a nagyobb. A magyar szerzőtől származó, latin nyelvű kézirat azonban nem eredetiben maradt ránk. Az eredeti nincs meg. A másolatot külföldi — a föltevések szerint francia — szerzetes készítette a XIII. század harmadik felében. A másoló külföldi származására, idegen anyanyelvére vall a módszere, ahogyan a latin szövegbe ágyazott magyar szavakat betű szerinti hűséggel írta le. Ha magyar lett volna, a magyar szavakat, formákat a másolat idején használatos magyar nyelvállapothoz igazította volna. ö azonban nem tudhatta, hogy a másolás korának XIII. századi magyar nyelve már jelentősen eltér a kézirat keletkezésének XII. századi magyar nyelvhasználatától. A Gesta szerzője annyit árul el magáról, hogy Párizsban járt iskolába, egykor a jó emlékezetű Bélának, Magyarország dicső királyának a jegyzője volt. s művét legkedvesebb barátja, iskolatársa, N. számára írta, mivel N. arra kérte, írja meg neki Magyarország királyainak és előkelőinek származását, történetét. Négy Bélát tart számon a magyar történelem. A négy Béla időrendben a következő években uralkodott: 1060— 1063, 1131—1141, 1172—1196, 1235—1270. Első Béla korát a kutatók mellőzik, mert az eredeti Gesta később keletkezett. Csak három Béla jegyzői közt keresik Anonymust, a Névtelent. A Gesta, e latin nyelvű kézírásos könyvecske bevezetésből, s ötvenkét kis fejezetből áll. Az idézetek Pais Dezső magyar fordításából valók. A bevezetés e szavakkal kezdődik: „Mesternek mondott P., a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyarország királyának jegyzője, N.-nek, az ő legkedvesebb barátjának, a tisztelendő és az írástudás művészetében avatott férfiúnak üdvözletét meg kérése teljesedését jelenti”. A kézirat rejtélyei a huszonnégy hártyalevélból álló kódex első lapján kezdődnek. Az első hártyalevél első oldala, az la ugyanis üres. A kézírás csak az első hártyalevél második, Ib oldalán, a levél visszáján kezdődik. S azzal, hogy P. dictus magister. De mit jelent a dictus előtti nagy P, a kódex kezdőbetűje, színes iniciáléja? Több mint százévnyi kutatás, találgatás ment rá arra, hogy pontosan értelmezzük, rejtélyéből kibontsuk a titokzatos nagy P betűt. Évtizedeken át úgy hitték, s ezt a felfogást a tudományos világ is, a közvélemény is elfo-Anonymus szobra a budapesti Városligetben FOTO: ZINNER ERZSÉBET — MII gadta: a nagy P betű a prae vagy pre latin igekötő rövidítése. Ez magyarul élőbbét, elölt, föntebbet jelent. A P. dictus magistert tehát Praedictus vagy Predictus magisternek kell olvasni. Ennek értelme pedig, a föntnevezett, az előbb említett mester. A szerző, Béla király jegyzője tehát e sorok előtt megnevezte magát. De hol? Az első hátryalevél első lapja üres. Több mint ötven évvel ezelőtt Jakubovich Einil történész, középkori kézirataink szakértője, új elméletet állított fel, s magyarázatát elfogadta a tudományos világ. Jakubovich a tudományt hívta segítségül a rejtély megfejtésére. Az eltüntetett, kivakart, már nehezen olvasható ősi kéziratos szövegek megfejtésére régen sósavas vegyülettei kísérleteztek. Ez nagy károkat, rongálásokat okozott. Kőgel Rafael német bencés szerzetes, 1914-ben fölfedezte az ibolyántúli palimpszeszt-fényképezést, a kéziratok átvilágítását. Jakubovich Kőgel segítségével több mint ötven évvel ezelőtt Becsben a kódex első üres lapjáról több ibolyántúli palimpszeszt-felvételt készíttetett. Kiderült, hogy az első hártyalevél első lapja nem üres. Láthatóvá vált a valaha eltávolított, kivakart harmincnégy soros latin szöveg vagy annak egy része. Ez az eltávolított, s csak palimpszeszt-felvételeken látható harmincnégy sor pedig megegyezett a hártyalevél visszáján, az Ib lapon, a másik oldalon kezdődő szöveggel. A másoló tehát az első oldalon kezdte el az írást, de az kevéssé sikerülhetett, ezért kivakarta, és á második lapra másolta le a szöveget. Megdőlt tehát a föltevés, hogy a szerző az első oldalon már megnevezte volna magát. A Gesta írója nem kívánta tudatni az utókorral azt, hogy név szerint ki volt, csupán annyit, hogy keresztnevének kezdőbetűjét P, s egyik Béla királyunk jegyzője volt. Pais Dezső és Jakubovich Emil bizonyította be, hogy a középkorban számos helyen előfordult: a személynév kezdőbetűjét a dictus magister szerkezet követi. így a P. dictus magister értelme és jelentése: a mesternek nevezett, mesternek mondott P. A Gesta szerzője tehát P. mester. Több mint ötven éve kutatja, valószínűsíti a magyar nyelvtudomány, a történettudomány, középkori nyelvészeink, történészeink nagy tábora a P betűvel kezdődő nevű (Petrus—Péter— Pál, Pous—Povsa—Pósa), II.. III. és IV. Béla korabeli királyi jegyzőket. Pais és Jakubovics a közel ötven évvel ezelőtt megjelent Ómagyar olvasókönyvben II. Béla jegyzőjének mondja a Névtelent. E jegyző 1147 és 1152 között írta volna munkáját, és Péter óbudai préposttal azonos. Szilágyi Loránd 1937-es Anonymus-tanulmánya szerint a Névtelen III. Béla jegyzője. Péter esztergomi prépost volt. Ifj. Horváth János és Sólyom Károly 1966- ban egymástól függetlenül arra a következtetésre jutott, hogy P. mester III. Béla jegyzője, Péter győri püspök volt. A Gesta szerzője 1170 és 1175 között született, franciaországi főiskolát végzett, 1198 és 1202 között írta meg munkáját. Később III. Béla fiát, II. Andrást követte egy szentföldi hadjáratra, és valószínűleg Kisázsiában, Damiette falai alatt halt meg 1218-ban. Györffy György így közelítette meg P. mester személyének megfejtését: egy térképre kivetítette a Gesta szerzőjének földrajzi ismeretanyagát. Az író Esztergom környékén egyetlen helyet sem nevez meg, ez erős érv a Péter esztergomi préposttal való azonosítás ellen. Péter győri püspök szerzőségét pedig az teszi valószínűtlenné, hogy a szerző e püspökség területéről Pannonhalmán és Vasváron kívül egyetlen más helységet sem nevez meg. A P. mester ismereteiből összeállított térkép egyetlen helyen sűrűsödik össze. Ez a hely minden más helységnevet túlszárnyalva szinte kiugrik a térképről: Óbuda. Györffy szerint a Gesta szerzője óbudai prépost volt. Karsai Géza, a pannonhalmi főapátság volt főkönyvtárosa, aki huszonöt év óta foglalkozik P. mester nevének megfejtésével. 1971-ben és 1972-ben a budapesti Párttörténeti Intézet fotólaboratóriumában újabb palimpszeszt-felvételeket készíttetett a kódex első lapjának két oldaláról. Ezek alapján arra a sokat vitatott következtetésre jutott, hogy P. mester IV. Béla jegyzője volt, és Pósa Domonkos-rendi szerzetessel, boszniai magyar térítő püspökkel azonos. Pósa 1190 körül született, és 1272 előtt halt meg. A középkori latin nyelvű kézirat Jakubovich szerint 1610 és 1636 közt került a bécsi udvari könyvtárba, és a kisalakú kódex az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések, a Magyarországot érintő 1920-as trianoni béke 177-ik cikkelye alapján került vissza 1933-ban Magyarországra. Megírása után körülbelül nyolcszáz, lemásolása után körülbelül hétszáz évvel. Azóta Cod. Lat. 403 jelzetszám alatt őrzik legrégebbi kéziratos könyvünket az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárának egyik páncélszekrényében. HUFFY PÉTER 14
