Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-21 / 8. szám

Tavaszi versek Eleink a tél elmúltát, a természet újjászü­letését, a tavaszt, költői és babonás hiede­lemvilágukkal ugyanúgy ünnepelték, mint ma a költők: a téltemetéskor röpke pillan­tást vetettek az elmúlt időre, a tavaszünne­pen a jövő reménységeit csillogtatták meg. Ezzel a csokorral — a fiatalabb magyar költőnemzedék műveiből — állítottunk össze verses farsangot, friss tavaszi hangulatot szeretnénk az Olvasó elé varázsolni. A versek előtt néhány szót a költőkről: PARDI ANNÁhoz (1946-ban született) egyformán közel áll az élményköltészet és az intellektuális líra. Ritka nyíltsággal szólal meg nőként, sötétben izzó versekben vall eszményképéről az „asszonyi emberről”, aki egyenlő és teljes értékű emberi kapcsola­tokra törekszik. BARI KAROLY (1953-ban született) a ci­gánysors mélyéről érkezett a magyar költé­szetbe, s tizenhét évesen kiadott könyve ki­robbanó sikert aratott. A népköltészethez közel álló verseiben ős-balladák asszonyai élnek, a levegőben kehes lovak nyerítése lo­bog, s a ponyvás szekereken kóborló nép zengeti naphosszat az öröm piros citeráit. APÁTI MIKLÓS (1944-ben született) köl­tészetének a megformált hangulatok, a szen­vedéllyé tisztuló gondolatok mellett az örö­kös keresés, a tökéletesedés-vágy a megha­tározója. Szemlélődő típus, aki legtöbbször visszafogott szenvedélyeket sűrít verseibe. KISS BENEDEKről (1943-ban született) Ju­hász Ferenc így ír: „... indulatos, dacos, to­­porzékoló, jókedvrevágyó, bársonycsikó-ked­­vű, tavaszra-vágyó, tavasz-sejtelmű köl­tő ...” Látomás és realitás — ez a két fő eleme verseinek.- d -BARI KÁROLY TAVASZ Jött a tavasz koromtajték éjszakákon át, arcába ugattah lompos csillagok, girhes körmeivel még beleakaszkodott a fagy­herceg, csak rálehellt, és a szúrós hó-palást eltűnt a világról. Leült megpihenni árokszéleken? virágok nőttek mellette, ölének borzas erdejét: a rétet, napsugár-fésűvel meg fésülte. Zörgő-csontú ágak, kiszívott-vérű levelek | ijedten menekültek előle, féltek, Jjrülöttiik a zöld-élet föld torkát szorongatta. APÁTI MIKLÓS MÁJUSI HÍVOGATÓ FJTfázadnak a karcsú ágak ..„előtt májust bontanának bad-e hinni díszítetlen KISS BENEDEK JEGENYÉK Jegenyék, földbe vágott kések, ahogy ti hajladoztok! Zöld erejű, szelíd bicskák: ahogy ti elsusbgtok éjeken át a kiskacsákkal! Jegenyék, földbe vágott kések, ahogy ti fmzokogtok! Zöld erejű, szenj bicskák: mint a sifá tefrrfa ritorlu-fes: végteleiméggél, suhogással! rifTiL Jegenyefák! Zöld erejű, szelíd bies, Kupecnek figyetftieztetések! Drágaságaim: jegenyefák, zizegő rezgő kések: derekat én csak hozzáfog pciérek s elvá , ■ í* világ \ mellétek álljon mérni ttiagáU forog a Sáp — nem aranyaimé \gi az ágak riadalma de várnak hőre fényre esőkre őket dicsérő kereskedőkre* A PARDI ANNA JVfÁRCIUS Szemben a késdobáló márciussal célpont vagyam i n den ült. Átjár vad bátorsága, s vad levertsége; neked nincsenek célpontjaid, csak a naponta mind E magasabbról letűző Nap, s a naponta mind mélyebben JB V Gyökerező étet i állhatatos, s mégis néha oly trcÉtjikus ) megbomló összefüggése.­­T J > - * r V' _________________:____________________J__ 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom