Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-21 / 8. szám

KOMÁROM MEGYE

TATABÁNYA: Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum (Kossuth u. 10.); ÁCS: Református templom a XII—XIII. századból; ÁCSTESZÉR: Táncsics Mihály Emlékház, 1790 körüli műemlék, Táncsics szülőháza (Táncsics u. 44.); ÁSZÁR: Jászai Mari Emlékmúzeum (Jászai Mari u. 17.); BAJNA: Római katolikus templom 1484-ből, többször átalakítva, bővítve (Hősök tere); CSATKA: Római katolikus templom, épült 357—361 között, gótikus, többször átépítve (Szabadság tér); ESZTERGOM: Belvárosi Ferences templom, 1700— 1755-ből, barokk stílusú (Bottyán János u.); Főszékesegyház, 1802—69-ből, benne Bakócz kápolna, reneszánsz stílusban (Szent István tér 1.); Balassa Bálint Múzeum. Épült 1853-ban, Hild József tervei szerint (Bajcsy-Zsilinszky út 63.); Vármúzeum a XVIII. századból, volt régi megyeháza.

XII.—XIII. századi várkápolna, falképekkel, freskókkal díszített (Bajcsy-Zs. u. 63.); Babits Mihály Emlékház, a költő egykori nyaralója, népi műemlék (Babits Mihály u. 15.); Főszékesegyházi kincstár (Szent István tér 1.); Keresztény Múzeum, eklektikus stílusú érseki palota 1881—82- ből, gótikus és reneszánsz táblaképekkel (Berényi u. 2.); KOMÁROM: Klapka György Múzeum (Igmánci u.); NESZMÉLY: Református templom a XV. századból, gótikus stílusú (Fő u.); OROSZLÁNY : Egykori Kamalduli Remeteség 1733—69-ből, barokk stílusú. Az egykori rendház refektóriumában barokk falképek (Majkpuszta); Cisztercita apátsági templom és kolostorrom a XII—

XIII. századból (Vértesszentkereszt); PILISSZENTLÉLEK: Pálos kolostorrom a XV. századból, gótikus; SZÖNY: Dobi István Emlékház (Jókai u. 22.); TATA: kálvária domb. A földtörténeti középkor rétegsorainak szemléletes bemutatóhelye, őskori tűzkőbányával; Nepomucenus malom, ma raktár és magtár (Alkotmány u. 1.); Ciframalom, ma gabonaraktár, XVI. századi (Bartók Béla u. 3.); Kuny Domokos Múzeum 1784- ből, későbarokk, egykori Esterházy kertilak. A várkastély XIII. századi eredetű, bővítve és átalakítva; Nemzetiségi Néprajzi Múzeum, 1760-ból, barokk stílusú épület, egykori Miklós-malom (Ady Endre u. 26.); Antik-Másolati Múzeum (Rákóczi u. Zsinagóga); VÁRGESZTES: Vár — jelenleg turistaszálló, gótikus, a XIV—XV. századból; VÉRTESSOMLŐ: Római katolikus templom a XVIII. századból, barokk stílusú, kupolafreskóval; Vitányi várrom a XIV. századból: VÉRTESSZŐLŐS: A Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi bemutatóhelye. Pleisztocén kori meleg forrásokból lerakodott travertino-rétegben maradt fenn hazánk területén az első emberi település maradványa.

Az IBUSZ Utazási Iroda címe: Tatabánya, Felszabadulás tér 18/d. 2800.

A total vár

FOTÓ: BISZTRAY KAROLY — MTI

Az esztergomi Vármúzeum

FOTÓ: FÉNYES TAMAS — MTI

‘íMBMb

Ünnepi ülést rendeztek Csehszlovákiában a Csehszlovák Rádió magyar adása fennállásának 30. évfordulója alkalmából. Jakál István, az adás főszerkesztője elemezte az elmúlt három évtized munkáját és eredményeit.

*

Ebben az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK. A szövetség Nyitracsehiben dolgozó helyi egyesületétől kaptunk levelet, amely beszámol a harminc év alatt végzett munkáról. „Színjátszócsoportunk több éven keresztül színielőadásokat rendezett, amelyeket a környéken is sikerrel adott elő. Jelenleg férfikórus képviseli szervezetünket az egyes rendezvényeken, CSEMADOK-napokon. Legutóbb az

A nyitracsehi férfikórus

fotó: pAtay Péter

országos népdalversenyben, a (szintén magyar nyelvű) Tavaszi szél vizet áraszt... vetélkedő döntőjében szerepeltek sikeresen.” Képünkön a nyitracsehi férfikórus látható a CSEMADOK szabadtéri színpadán.

*

Az újvidéki HÍD című folyóiratban Bodor Anikó egy középkori trubadúrdal népzenei kapcsolatait elemzi. Guiraut de Bordelh „Reis glorios” című dala közeli rokonságot mutat a Fényes nap immár elnyugodott kezdetű moldvai népdallal. A szerző dallamváltozatok és szövegek segítségével azt kutatja, hogy mennyire befolyásolta a magyar népdalkincs kialakulását a nyugat-európai katolikus kultúra, amely a „felsőbb osztályok” közvetítésével jutott el magyar területre.

A romániai UTUNK hasábjain Mezei József átfogó elemzést ír Étienne Hajdú művészetéről abból az alkalomból, hogy a művész alkotásait kiállították Bukarestben és több más romániai városban. A kritikus Hajdú „avantgardizmusát” elemzi, azt az utat, ahogyan a művész eljutott a formai kísérletezéstől a szintézisig, a formai-tartalmi egységig. Mezei József az avantgarde ..klasszicizáló-Étienne Hajdú művészetében.

21