Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-12-29 / 26. szám

INTERJÚ DR. SZABÓ ZOLTÁNNAL AZ MVSZ FŐTITKÁRÁVAL CűkM űs______________________________________ AZ — Véget ért egy év, az új esz­tendő küszöbén vagyunk. A világ­­politika egén sok a viharfelhő. A Magyarok Világszövetségének munkája földrészeket fog át, a kedvező politikai légkör fontos feltétele az eredményes tevékeny­ségnek. Hogyan látja főtitkár úr a kapcsolatok fejlesztésének jelen­legi lehetőségeit? — Akik különböző okokból el­hagyták hazájuk földjét, hogy más országokban új életet kezdjenek — már csak életsorsuk hányatta­tásai miatt is — érzékeny embe­rek. A szórványmagyarság külön­böző égtájakon megtelepedett cso­portjai ma a világpolitika feszült­ségei, a világgazdaság válságai, a befogadó országok nehéz gazda­sági-politikai körülményei közöt. élnek. — Az enyhülési folyamat lelas­sulása és hullámzásai, a fegyver­kezési hajsza fenyegető jelei, az energiagondok, a gyorsuló infláció láttán bárkiben feltámadhat az eg­zisztenciaféltés, és a diaszpóra so­raiban azok, akik érdekeltek a kapcsolatok gyöngítésében, „ráját­szanak” ezekre az aggodalmakra, igyekeznek felhasználni a helyze­tet arra, hogy támadják a kap­csolatok híveit. — Az életben azonban ritkán észlelünk csak egyirányú hatáso­kat. Tapasztalataink szerint a fel­sorolt kedvezőtlen jelenségek el­lenére, a szülőföld és a szórvány­magyarság kapcsolatrendszere bő­vült, a fejlődés dinamikája örven­detesen erősödött. Vajon miért? Mindenekelőtt azért, mert honfi­társaink túlnyomó többsége a bé­kés egymás mellett élés híve; mert az enyhülés tette lehetővé a szü­lőföldön élő családjukkal a zavar­talan és rendszeres találkozásai­kat; mert a kölcsönös látogatások természetessé váltak, és olyan él­ményeket adnak, amelyekről az emberek nem akarnak többé le­mondani. A befogadó országok kor­mányai és hivatalos intézményei a Magyar Népköztársaság kormá­nyával és intézményeivel széles körű megállapodásokat kötnek, gyümölcsöző egyezmények vannak például a gazdasági, kulturális kapcsolatok területein és mindez bátorítja honfitársainkat. A sok­féle — hivatalos és családi-magán­­érintkezés — egy irányba „húz”, és ez lényeges hatás. A Magyar Nép­­köztársaság vezetői eddig is bebi­zonyították és most is kifejezték, hogy hazánk az enyhülési politika folytatását és erősítését szorgal­mazza, a kapcsolatok szélesítését és fejlesztését kívánja, és így a honfitársainkkal összekötő kap­csolatrendszert nemcsak fenntarta­ni, hanem bővíteni is szeretnénk. Ezt az álláspontot támogatja a magyar társadalom minden réte­ge, s a Magyarok Világszövetsé­ge, mint társadalmi szervezet tel­jesíti feladatait, amelyek a ma­gyarságtudat, az anyanyelv meg­tartását, a sok szálú kapcsolatok kiterjesztését és megszilárdítását célozzák. — A Magyarok Világszövetségé­nek az elnöksége nemrég fogadta el az 1979. évi tevékenységről ké­szült jelentést. Kérjük — csupán emlékeztetőül, hiszen olvasóink követhették ennek a munkának minden fontos eseményét lapunk­ban —, körvonalazza a kiemelke­dő eredményeket. — Az anyanyelvi mozgalom nagy eseménye volt a nyári, kibővített védnökségi ülés. Felkereste hazán­kat az amerikai magyar katolikus lelkészek egy csoportja. Szorosab­bá vált a kapcsolat a magyar egye­sületekkel. Művészcsoportjaink idén az eddigieknél nagyobb kö­zönség előtt mutatták be műso­raikat. Üj, fontos fejlemény Auszt­riában a Magyar Népcsoport Ta­nács megalakulása. Jelentős új lépés: megnyílt a bloomingtoni és a torontói magyar tanszék. — Hatékonyabb lett a Szülőföl­dünk rádióadása, egyéves a színes Magyar Hírek, amelyet mindenütt tetszéssel fogadott az olvasóközön­ség. Érdekes, új lehetőségeket kí­nál a New Yorkban működő ma­gyar televíziós program. Folyta­tódtak a csoportos hazalátogatá­sok, és nagy nemzetközi visszhan­got váltott ki a vízummentes tu­ristaforgalom bevezetése Ausztria és Magyarország között. Ez a rö­vid felsorolás is mutatja az érint­kezés sokféleségét és lendületét. — Figyelemreméltó, hogy a be­fogadó országokban született, a magyar családokban felnőtt fiata­lok családi gyökereiket, a nem­zeti leszármazást kereső érdeklő­dése nemcsak tartósnak bizonyult, de a művészi folklór, a magyar népitáncok, népdalkórusok moz­galmának erősödésében is kifeje­zésre jut. Mi segítettünk ebben a fiataloknak a magunk eszközeivel. Jó alapnak bizonyul mindehhez a nagy tömegű etnikcsoportokat ma­gukban foglaló, sok nemzetiségű befogadó országokban mindenkivel kialakuló multikulturális elgondo­lás és gyakorlat, amely elősegíti az anyanyelv ápolását, a magyar nemzeti kultúra értékeinek meg­őrzését és terjesztését is, és mind­ez előnyösen találkozott a mi tö­rekvéseinkkel. — Kérjük, ismertesse a Szövet­ség 1980-as feladatait. — Mindenekelőtt folytatjuk be­vált, rendszeres tevékenységünket az anyanyelvi mozgalom kialakult keretei között. 1980-ban is lesznek a Balaton mellett gyermektáborok, a sárospataki tanfolyam, a debre­ceni pedagógus-továbbképző. Részt vesznek művészcsoportjaink az egyesületi rendezvényeken A jövő esztendő az 1981-ben esedékes IV. anyanyelvi konferencia előkészíté­sének éve. A Védnökség nyári ta­nácskozásán nagy súllyal vetődött fel az a ma még korántsem meg­oldott elméleti és gyakorlati kér­dés, hogy milyen szemléletválto­zást, milyen új eszközöket követel a befogadó országokban született nemzedékek esetében a magyar nyelvnek mint második nyelvnek művelése, a magyarságtudat tel­jes színképében, milyen a nyelv megváltozott súlya és szerépe, hogyan alakul a magyarságtu­dat az új feltételek közt. Mindez fontos téma lesz a következő anyanyelvi konferencián: ilyen nagy horderejű feladatok megol­dásához eszmecserék sorára lesz szükség a következő esztendőben — Í980-ban számos új kezdemé­nyezésünk valósul meg. Előkészí­tés alatt van Sárospatakon a két­nyelvű — angol és magyar — kö­zépiskola. Kiadásra érett a nyuga­ton élő magyar költők válogatott verseinek antológiája. Megszervez­zük a nyugaton működő magyar közgazdászok tanácskozását, és ta­lálkozni fognak Budapesten a vi­lág különböző tájain dolgozó ma­gyar könyvtárosok. Csak a legfon­tosabb rendezvényeinket, felada­tainkat soroltam fel, ízelítőül. Meggyőződésem, hogy a bonyolult, nehéz feltételek közt is tovább gazdagodik majd a szülőföld és a szórványmagyarság kapcsolatrend­szere, és az elmúlt évek dinamikus fejlődése töretlenül folytatódik az új esztendőben is. SZ. M. Közélet — diplomácia Benkei András magyar belügy­miniszter megbeszéléseket folyta­tott Bécsben osztrák kollégájával, Erwin Lánccal. Egyezményt írtak alá a bűnügyi-rendészeti és közle­kedésrendészeti együttműködésről. * Magyar—spanyol államközi egyezményeket írt alá Madridban Rónai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke és Carlos Robles-Piquer külügyi ál­lamtitkár a két ország kulturális és tudományos együttműködéséről. Gazdaság DÜSSELDORFI MAGYAR NAPOK December elején magyar napo­kat tartottak „Ungarn Panorama” címmel a Német Szövetségi Köz­társaságban. A helyszín Düssel­dorf volt, Eszak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosa. Veress Péter magyar külkeres­kedelmi miniszter sajtótájékozta­tón ismertette a magyar népgaz­daság jelenlegi helyzetét, a Ma­gyarország és az NSZK közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulá­sát. Részletesen elemezte az NSZK tartományaival kialakult magyar gazdasági kapcsolatokat: a legtöbb magyar árut Bajorországba szállít­ják. ugyanakkor a legtöbb magyar import Észak-Rajna-Vesztfáliából származik. Nem véletlen tehát, hogy 1979-ben éppen Münchenben és Düsseldorfban rendezték a ma­gyar napokat. A külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a ma­gyar—NSZK kereskedelmi mérleg Magyarország számára passzív. A magyar gazdasági vezetés szándé­ka az, hogy az NSZK aktívumot mintegy húszszázalékosra csökken­ti, de ehhez szükség van az NSZK cégeinek fokozottabb vásárlókész­ségére és a kereskedelmet gátló közös piaci rendszabályok csök­kentésére. A düsseldorfi vásárvárosban a magyar napokon kiállítást és vá­sárt tartottak több mint harminc magyar cég részvételével. A kiál­lítás megnyitóján részt vett Marjai József miniszterelnökhelyettes, a magyar kormányküldöttség vezető­je, a kiállítás két védnöke: dr. Lie­selotte Funcke asszony, Észak-Raj­­na-Vesztlália gazdasági minisztere és Veress Péter, magyar külke­reskedelmi miniszter. A hatezer négyzetméteres kiállítási területen a rendező HUNGEXPO bemutatta a magyar népgazdaság exportkíná­latának egyes darabjait. Ezenkívül igen sok rövid információ tájékoz­tatta a látogatókat Magyarország Mcgyar-csehszlovák kulturális együttműködési tárgyalásokat folytatott Buda­pesten Gosztonyi János oktatási államtitkár és Dusán Spácil csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettes. Képünkön: Gosztonyi János államtitkár és Dusán Spácil külügyminiszter-helyettes aláírja a tárgyalások jegyzőkönyvét FOTO: WEBER LAJOS — MTI 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom