Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-17 / 23. szám

BENEDEK ELEK Három Egyszer volt, hol nem volt, he­tedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember és an­nak felesége. Fiatalok voltak mind a ketten, szerették is egy­mást, de a nagy szegénység miatt sokszor összeperlekedtek. Egyszer egy este az asszony tü­zet rak. Gondolja magában, mire az ura hazajön, főz valami vacso­rát, de bizony nem volt miből. Még a víz fel sem forrott, jön ha­za a gazda, s mondja a feleségé­nek nagy örömmel: — Hej, feleség, ha tudnád, mi történt! Vége a nagy szegénység­nek, lesz ezután minden, amit szemünk-szájunk kíván. — Ugyan ne tréfáljon kend — mondja az asszony —, talán bi­zony kincset talált? — Meghiszem azt! Hallgass csak ide. Amint jövök az erdő­ből, mit látok az út közepén? Be­rekedt a nagy sárba egy kicsi aranyos kocsi, a kocsi előtt két mókus, s a kocsiban olyan szép asszony ült, amilyent még világ­életemben nem láttam. Bizonyo­san tündér lehetett. Mondja ne­kem az a tündér: „Te jó ember, segíts ki a sár­ból, s bizony nem bánod meg.” „Hát én hogyne segíteném!” — mondtam én. Azzal megfogtam az aranyos kocsit, asszonyostul, mókusostul kikapom a sárból. Akkor aztán töviről hegyire kikérdezett en­gem: van-e feleségem? Mond­tam én: van bizony. Gazdag va­gyok-e? Mondtam én: bíz szegény vagyok, mint a templom egere. „No bizony, ha szegény vagy, mondd meg otthon a feleséged­nek, hogy kívánjon három dol­got, akármit, s mind a három kí­vánsága azonnal teljesül.” — Hallá-e — mondta az asz­­szony —, ne tréfáljon, mert nincs kedvem a tréfára. — Jól van, jól, hát próbáljuk meg, kívánj valamit. — Hát jól van, kívánok. Ó, uram istenem, bárcsak egy rőfös kolbász kerülne ide! Abban a szempillantásban a ké­ményből leereszkedett egy nagy lábos, s a lábosban egy rőfös kol­bász volt, szépen összetekeredve. — Látod, hogy igazam volt — mondá a szegény ember. — Ha­nem most már valami okosabbat kívánjunk, mert látod, hogy tel­jesedik. Benedek Elek, a magyar meseiro­dalom egyik megteremtője százhúsz éve született az erdélyi Kisbaconban és ötven éve hunyt el. Az évforduló alkalmából közöljük egyik legismer­tebb, erdélyi népmeséi elemekre épülő Írását. A szegény ember elévette a pi­páját, még volt egy kicsi dohá­nya, teletömte. Gondolta, ha pi­pára gyújt, majd valami okosabb jut eszébe. Benyúl a tűzbe, hogy szenet vegyen ki a pipájára, de olyan ügyetlenül talált belenyúl­ni, hogy a lábos felfordult a ha­muba. Felpattant az asszony, el­kezdett lármázni: — Jaj, de ügyetlen kend, bár­csak az orrára nőne ez a kolbász! S ahogy ezt kimondta, már ott is lógott az urának az orrán a rő­fös kolbász, úgy odaforrott, hogy azt szépszerével levenni nem le­hetett. Hej, uram teremtőm, megszo­morodtak mind a ketten, már most mit csináljanak, mit kíván­janak harmadiknak? Mondja az ember: — Előbb ezt a kolbászt vegyük le. Próbálja az asszony, nem tudja levenni. — Hát bizony ezt le kell vágni — mondja az asszony. — Egy ki­csit az orrából is lecsippentünk, nem olyan nagy baj az! — De már azt nem engedem! — Bizony, ha nem, akkor jár­jon kend a kolbásszal! — De már ezt nem teszem, hogy az egész világ csúfja le­gyek. — Istenem, istenem, mit tu­dunk csinálni? — Tudod mit, asszony — mondja az ember —, kívánd azt, hogy a kolbász essék le az or­romról. — Mit gondol kend, hiszen az a harmadik kívánság lenne! Pe­dig én mi minden jót akartam kívánni, sok ökröt, lovat, sok föl­det, szép házat s mindent! — Már hiába, feleség, én ilyen bajusszal nem járok. Hamar kí­vánd, hogy a kolbász essék le az orromról. Mit volt, mit nem tenni, a sze­gény asszony mégiscsak azt kí­vánta, hogy az ura orráról es­sék le a kolbász. Mikor aztán le­esett, a hamut szépen lemosta róla, úgy megették egy ültükben, hogy egy falat sem maradt belő­le.. Evés közben szépen megbé­­kültek, s többet a szegénység miatt nem veszekedtek, hanem dolgoztak sokat. Lett aztán ökör is, ló is, lett föld is, lett szép ház is. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. kívánság m ti % Wk 1 K­WEÖRES SÁNDOR A KUTYA­TÁR Harap utca három alatt Megnyílott a kutya-tár, Síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár. Kutya-tár! Kutya-tár! ,IM Kutyafülű Aladár! ^»j'Jfíúsz forintért tarka kutya .jTízért fehér kutya jár, Törzsvevőnek öt forintért Kapható a kutya már. Kutya-tár! Kutya-tár! Kutyafülű Aladár. SZECSKÖ TAMAS RAJZA LÓUGRÁS KS P A N tC CD CH 1A /0 0R A K-betüből kiindulva lóugrásban olvassátok össze a betű­ket, s egy népszerű dal játékáról ismert magyar zeneszerző nevét kapjátok eredményül. Ki a zeneszerző? Megfejtés: agjSuoa uosdbm LE 1 L / A At A N N F R0 K R U PC E I C MÚ A T F A bal alsó sarok M-betűjé­ből kiindulva lóugrásban ol­vassátok össze a betűket! Ha helyes útvonalon haladtok vé­gig, egy magyar író nevét és egyik regényének címét kap­játok megfejtésül. Ki az író, és mi a regény címe? Megfejtés: •*WI I?«I V oaaiai jfuioni 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom