Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-17 / 23. szám

mion terminálját: a magyarok által épített nagy áruraktárt. Kölnben Moecke úr, a szövetségi külkereskedelmi információs hivatal vezetője beszélt a kooperáció fontosságáról. 1978-ban 25 új kooperációs szerződés lépett életbe a két ország vállalatai között, de mindkét oldalról fontosnak tartják a további bővítést. A közös vállalatok létesítése nem irreális álom. Bonnban Sterken képviselő, a CDU tagja hangsúlyozta: az ő pártja is fontosnak tartja a magyar— NSZK kapcsolatok további ápolását.

Talán dr. Klaus von Dohnányi külügyi államminiszter vázolta fel a legátfogóbban, minden területet érintve, az országaink közötti kapcsolatok reális lehetőségeit, összefoglalta mindazt, ami az utóbbi években je* lentősen javította viszonyunkat. Tőle kérdeztem meg:

— Allamminiszter úr, az ön neve ismerősen cseng Magyarországon. Kérem, mondja el, hogyan látja a Német Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség helyzetét, integrálódását és az óhazával való kapcsolatát.

Válaszában von Dohnányi úr kifejtette:

— A magyar népben mindig megvolt a hajlam, hogy kulturális befolyást gyakoroljon a világ többi népére. Mindig voltak magyarok a világ más részein, és részt vettek ott a tudományos, művészeti és gazdasági életben. 1956-ban igen sok magyar vándorolt ki Nyugatra, nemcsak Ausztriába, hanem az NSZK-ba és más országokba is. Jó néhányan közülük igen erős honvágyat éreznek. Ez többek között abból fakad, hogy a magyar nyelv meglehetősen egyedi — és kicsi a lehetőség, hogy valaki ezzel a nyelvvel külföldön boldoguljon.

— Egy sor művészt, tudóst ismerek — közöttük fiatalokat is —, akik 1956—57 óta az NSZK- ban élnek és szívesen látogatják meg régi hazájukat, rokonaikat. Tudom, hogy e téren az utóbbi években jó az együttműködésünk a magyar kormánnyal és az NSZK-beli magyar nagykövetséggel. Azt kívánom, hogy a nyitás, amit az utóbbi évtizedben tapasztalhattunk, hasznos legyen mindazok számára is, akik 1956-ban az NSZK-ba jöttek, és most rendszeres kapcsolatot tartanak az óhazával.

*

A két állam vezetőinek személyes találkozóján természetesen szóba került a kapcsolatok minden forrása és formája. Mi — tíz nap alatt — alig a töredékével tudtunk megismerkedni. S ez a bőség mindenképpen tanúsítja, hogy az a bizonyos politikai barométer egyenletes, derült időt jósol.

SOS PÉTER JÁNOS

TIMKO IMRE

görög katolikus püspök

— Kanadában és Amerikában inkább a görög katolikus egyházakat volt alkalmam — amenynyire lehetett — megismerni. Ma is a parókiák tartják fenn és ápolják a nemzeti és a nyelvi tudatot. Az idő biztató és örvendetes jele éppen azért az a tény, hogy mind Amerikában, mind Kanadában, a rutén — illetve az ukrán egyházak joghatósága alatt szerveződött magyar parókiák nemzeti nyelvű igénye éppen ezen egyházak vezetőitől kapnak biztatást örökségük megőrzésére és felelevenítésére.

— Mindkét országba azért hívtak meg püspöktestvéreim, hogy látogassam meg a magyar görög katolikus közösségeket; támogassam és erősítsem bennük az óhaza iránti szeretetet és az ősi kultúra iránti igényt. Ezért kezdtük tervezni, hogyan lehetne biztosítani a magyar ajkú papság utánpótlását.

Püspök úr új szeminárium létesítésén fáradozik Nyíregyházán. Hogyan tudja ezt megvalósítani? Kap-e anyagi támogatást ehhez, például a tengerentúli görög katolikus egyházaktól? Ha készen lesz az építkezéssel, ki tudja majd elégíteni a magyar parókiák lelkészt igényeit Amerikában és Kanadában?

— Közel 80 éves építmény szolgál Nyíregyházán püspöki székiákul, ugyanakkor ebben helyezkednek el az intézmények, irodák és a püspöki aula tisztviselői. Az épület állaga és különösen az abba beleszorított korszerűtlen helyiségekben élő Papnevelő Intézet megújításra szorult. Három évvel ezelőtt készült el az a terv, amelyhez az állami hatóságok is megértéssel járultak hozzá: ti., hogy különválasszuk az egyházmegyei közigazgatás helyét, a papnevelésre szolgáló épületrészt és a lakásokat. Az új lakóépület elkészülte után üríthettük ki azt a fő épületrészt, amelynek rekonstrukciója során célszerű és a nevelésképzésnek megfelelő Intézményt alakíthattunk ki. VI. Pál pápa volt az első, aki anyagilag segítségünkre sietett. Ma is a Keleti Kongregáció és az Europäischer Hilfsfonds adományaiból jutottunk el az átépítés eddigi eredményeihez. Ezekhez csatlakoztak tavaly a pittsburgh-i érsek - metropólia. a passaici és parmai görög katolikus püspökségek és a hozzájuk tartozó magvar egyházközösségek jelentős adományai.

— Ebben az évben Toronto görög katolikus egyházmegyéjének püspöke hívott meg Kanadába ugyancsak azzal a felhatalmazással, hogy látogassam meg a joghatósága alá tartozó magyar pa-FOTÖ: KOOS OY.

Timkó Imre hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök, miskolci apostoli kormányzó hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban és Kanadában. Hazatérése után tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Kurírnak. Ebből az interjúból közlünk részleteket.

rókiákat. Windsor magyar lelkipásztora és a magyarok esperese: Bodnár István' volt a kísérőm. Több napot töltöttem egyházközségében, majd Wellandon és Hamiltonban, Courtland a legnépesebb egyházközösség a dohánytermő vidék középpontjában. Mindenhol figyelmet és szeretetet tapasztaltam. Sajnos Welland magyar parókiája jelenleg nincsen betöltve. Hamilton lelkipásztora kint született magyar, és nehezen birkózik meg a nyelvvel.

— Viszonylag bármennyire is nagyszámú a papi utánpótlásunk ígérete, jelenleg nem tudunk felszentelt papot küldeni a kinti hiányok és igények betöltésére. Szívesen és készséggel ajánlottam fel mindkét egyház vezetőinek azt a lehetőséget, hogy ők küldjenek teológust vagy fiatal papot elkészült szemináriumunkba. Ezeket mi szívesen erősítjük meg magyar nyelvünk használatában és a fiatalabbak képzését — vagy annak egy részét — elvállaljuk.

Örömmel és szeretettel várjuk Amerika és Kanada püspökeit, papjait és híveit a Máriapócsra tervezett zarándoklatra, de más alkalommal is és minden testvérünket, hogy meglássák és megismerjék újra az óhazát. Hisszük, hogy ezek a találkozások erősíteni fogják kapcsolatainkat távolszakadt testvéreinkkel; lebontják a félreértések és a helytelen információk miatt köztünk keletkezett akadályokat, és elő fogják mozdítani a papnövendék-, illetve lelkipásztorcsere és -képzés ügyét.

Püspök úr kanadai és amerikai tartózkodása idején valószínűleg részt vett egyházi ünnepségeken és bizonyosan találkozott jelentős egyházi személyiségekkel.

AMERIKAI

LÁTOGATÁSA

— Részt vettem július 17-én Torontóban az Ukrán Görög Katolikus Egyház fennállásának 50 éves jubileumi ünnepségén. Először állt együtt az Európából oda települt négy görög szertartású részegyház: az ukrán, a rutén, a szlovák és a magyar püspöke egy oltárnál, hogy a „szeretet kötelékének” áldozatát együtt mutassa be Istennek. Megtisztelő volt számomra — a magyar számára —, hogy ezen alkalommal a szentbeszédet mondhattam. Részvételünk Kanada 110 éves államiságának ünneplésében erősítette és tanúsította testvéri érzéseinket is.

— 38 napos kinntartózkodásom alatt húsz alkalommal kértek meg görög és latin szertartású templomokban ünnepi szentmise végzésére és szentbeszéd elmondására. Courtlandban Rakaczky Andor parókus úr felkért, hogy vezessem a kanadai magyar görög katolikusok nagybúcsúját. Visszatérve az Egyesült Államokba, ismét meghívást kaptam Matawanba, a magyar bazilita atyák máriapócsi kegyhelyére, hogy az ünnepélyes Szent Liturgiát végezzem. Ezen részt vett msgr. Dudich passaici megyés püspök és segédpüspöke, msgr. Dolinay Tamás, aki már járt Magyarországon is.

— Ellátogattam Parmába is, msgr. Mihalik Emil püspök úrhoz. Hazautazásom előtt rutén püspökök és sok rutén s magyar lelkipásztor jött össze Mountain Topban, Pennsylvaniában, hogy még egyszer találkozhassunk, elbúcsúzhassunk és eszmecserét folytathassunk egyházaink, a magunk és híveink további kapcsolatairól.

— A latin szertartású püspökök közül a Ste. Catherines főpásztorának, Thomas J. McCarthynak voltam vendége még rövid ideig. Vele, a latin és görög szertartású közösségek kapcsolatáról, kölcsönös segítségéről folytattunk tanulságos eszmecserét.

— Vendéglátóm, msgr. Boreczky Izidor, a jubiláló torontói eparcha, valóban minden segítséget meg akar adni ahhoz, hogy a joghatósága alá tartozó magyar egyházközségek szervezeti és hitéleti feladatainak teljesítését elősegítse. Szívesen hallgatta meg beszámolómat a parókiákon szerzett tapasztalatokról és kért. látogassam meg azokat máskor is, és legyek segítségére sajátos igényeik megvalósításában.

13