Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-10-06 / 20. szám

I 1 Védnökségének ülésén (3.) Czakó Sándor FOTO: NOVOTTA FERENC egymástól tanulva j magyar egyesületekben fesztivál legjobbjai végiglátogat­nák az egyesületeket. Jómagam — az egyesületi vezetőkkel egyetér­tésben — azt vallom, hogy az anyanyelv megőrzése, nemcsak hogy megkönnyíti az óhazával va­ló kapcsolattartást, hanem hozzá­járul a gyerekek érzelmi gazda­godásához, látókörük szélesedésé­hez is. Annak a lehetőségét is vizsgáljuk, hogy az egymáshoz közeli egyesületek közösen is ren­dezhetnének nyelvtanfolyamokat. Nyelvtanáraink számára — akik egy-két kivétellel nem képzett pe­dagógusok — szeretnénk intenzív hétvégi tanfolyamokat szervezni, hazai előadók részvételével. — Persze az azonosságok elle­nére a különböző körülmények, adottságok más és más feladato­kat tesznek időszerűvé az egyesü­­a leti vezetők számára. Sok helyütt az önálló egyesületi otthon meg­teremtése az elsőrendű feladat, másutt a nyelvtanfolyam megin­dítása. az egyesület vonzerejének, tömegbázisának erősítése, megint másutt már a programok színe­sebbé tételén, újabb szakkörök szervezésén gondolkoznak. Mind­erről a croydoni Pannónia Klub elnökétől, Czakó Sándortól, a Bradfordi Magyar Kultúr Kör elnökétől, Szűcs Ferencnétől, a manchesteri egyesület titkárától, Németh Józsefnétől, a Londoni Kultúrkör elnökétől. Hajaqos Lászlótól, a lutoni Kossuth Klub kultúrtitkárától, Lóczy Miklósáé­tól és Tóth Sáritól, a védnökség tagjától, a middlesbrough-i egye­sület vezetőségének képviselőjétől hallhattunk részleteket. Manchesterben például a ma­gyar nyelvet gyermek- és felnőtt­csoportban is oktatják, s a követ­kező tanévben magyar történel-Németh Józsefné FOTO: GABOR VIKTOR met és földrajzot is szeretnének tanítani. Igen népszerű a tánccso­portjuk és a kézimunkakörük. Most egy öreg autóbusz felújítá­sán dolgoznak, amellyel majd a környékbeli gyerekeket szállítják be a magyar órákra. A lutoniak saját egyesületi otthonukra gyűj­tenek, ahol majd sokak kívánsá­gára a néptánccsoportot is meg­szervezhetik. A bradfordiak tervei között egy hímzőszakkör szerve­zése szerepel, s mint elnökasszo­nyuk elmondta, arra törekszenek, hogy programjaikkal — a havon­ta megrendezett bálokkal, a disz­kóműsorokkal — a fiatalok szá­mára is vonzóvá tegyék az egye­sületi életet. A middlesbrough-i magyar egyesület a városi tanács különös figyelmét, támogatását is élvezi, mivel a helybeli kultúr­­házban tevékenykednek. A nyelv­­tanfolyamok, a Magyarországról szóló filmek vetítése mellett kez­detben programjuk egyik legfon­tosabb pontja volt, hogy magya­ros vacsorákat főztek a „szegény magyar férfiaknak, akik angol nő­ket vettek el”. Am idővel az an­gol feleségek is kitanulták a ma­gyar konyha fortélyait, sőt mi több. Tóth Sári, az egyesület ala­pító tagja azt mesélte, hogy éle­te legjobb székelygulyását egy an­gol feleség főzte ... E röpke angliai példák is érzé­keltetik. hogy az egyesületek igen fontos és sokrétű szerepet tölte­nek be a magyar kultúra, a ma­gyar nyelv ápolásában és megőr­zésében. Bizonyára hasznos lenne, ha tapasztalatcseréjük, párbeszé­dük a következő Anyanyelvi Kon­ferencián nemzetközi méretűvé szélesedne. Az angliai példa is bi­zonyítja. hogy sok hasznos ötlet cserélhet így gazdát. g j Bartha-Gombár Edit, Kisch Klára és Herterich Katalin FOTO: GABOR VIKTOR Magyar Nyelvet Oktatók Köre — Svédországban A svédországi magyar nyelv­tanárokat hárman képviselték a védnökség ülésén. Bartha-Gom­bár Edit Malmőből érkezett, ahol mintegy 180 magyar származású általános iskolás tanulja anya­nyelvét, s a városban hat ma­gyar tanár működik. Herterich Katalin a Katrineholm nevű faluban 15 gyermeket tanít ma­gyar nyelvre. Kisch Klára a há­rom göteborgi magyar nyelvta­nár egyike, ők mintegy száz kis­diákot oktatnak magyar szóra. Felszólalásaikban és beszélge­téseik során egyrészt beszámol­tak azokról a kedvező lehetősé­gekről, amelyek a Svédország­ban élő nemzetiségek nyelvét oktató tanárok munkáját segí­tik. A svéd törvények ugyanis — mint azt már a III. Anya­nyelvi Konferencián is hallhat­tuk — minden nem svéd anya­nyelvű gyermek számára lehe­tővé teszik, hogy anyanyelvét szervezett keretek között, isko­lájában tanulhassa. Újabban az óvodai „nyelvtréningeken” és a gimnáziumokban is tért hódít az anyanyelv oktatása. Bár igen sokat jelent a svéd állam támogatása, a pedagógus rátermettségének is nagy része van abban, hogy hány magyar szülő küldi el gyermekét ma­gyarórára, s hogy a gyerekek szívesen áldoznak-e idejükből anyanyelvűk tanulására, gyakor­lására. Ezért aztán az általános pedagógiai gyakorlathoz tartozó szülői értekezletek, családláto­gatások mellett a családokkal való szorosabb kapcsolattartás­sal, műsoros évzárókkal, máskor közös karácsonyfa-díszítéssel igyekszenek elnyerni a szülők nélkülözhetetlen támogatását, s a gyerekek szeretetét. A növek­vő érdeklődés a bizonyság rá, hogy lelkesedésük visszhangra talál. Jelenleg több mint hatvanan tanítanak magyar nyelvet a svédországi iskolákban. A leg­utóbbi időkig csupán az egy vá­rosban oktatók ismerték egy­mást, cserélhették ki módszerei­ket, tapasztalataikat. Újabban a Magyar Nyelvet Oktatók Köre teszi lehetővé a szélesebb körű tapasztalatcserét. A kör tagjai megkapják a hozzáférhető szak­könyvek. tankönyvek jegyzékét, továbbképzési napot tartottak Stockholmban és Göteborgban. Jó részt e találkozásoknak, az ottani hírverésnek köszönhető, hogy a külföldön magyar nyel­vet tanítók legutóbbi debreceni tanfolyamára huszonketten je­lentkeztek. A svédországi ma­gyar nyelvtanárok kezdeménye­zésére a svédországi oktatási ha­tóságok által összehívott peda­gógus-továbbképzésen, idén ősz­szel először, magyarországi nyel­vészek és irodalmárok is tarta­nak előadásokat. Svédországi vendégeink is megerősítették: az anyanyelvi mozgalom egyik időszerű felada­ta, kidolgozni a magyar, mint második nyelv oktatásának módszertanát, és kiadni az e me­tódus szerint készült tanköny­veket. Ugyanakkor ők is úgy vé­lekedtek, hogy a befogadó or­szág és az anyanyelvnek a gye­rekkortól való együttes tanítá­sa, a kétnyelvűség is követendő, megvalósítható program. B. I. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom