Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-22 / 19. szám

\ 1 í Basa Molnár Enikő (Egyesült Államok) Az Anyanyelvi Konferencia------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------r— Tanka László (Cseh­szlovákia) Sulyok Vince (Norvégia) Basa Molnár Enikő először volt itt sze­mélyesen az Anyanyelvi Konferencia ren­dezvényén. A III. Anyanyelvi Konferen­ciára — elfoglaltsága miatt — nem tudott eljönni; csupán üdvözlő levelet küldött az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete ne­vében. Ezúttal erről az egyesületről számolt be a Védnökségnek. — Az Amerikai Magyar Tanárok Egye­sülete mintegy 15 alapító tagjának 1975- ben, az egyesület alapításakor, az volt a szándéka, hogy olyan szervezetet hozzon létre, amely szakmailag segíti az egymás­tól többé-kevésbé elszigetelten dolgozó ta­nítókat. Konferenciákat, módszertani ösz­­szejöveteleket rendezünk, magyar írókat és irodalomtörténészeket hívunk meg, bib­liográfiákat állítunk össze a magyar nyel­vet tanítók számára. Lehetőséget próbá­lunk teremteni a mai magyar könyvki­adásban való tájékozódásra, és a könyv­­vásárlásra. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok­ban többféle módszerrel tanítják a magyar nyelvet. Melyik módszert tartja a leghaté­konyabbnak? — Nincsen egyedül érvényes recept. Bi­zonyos államokban, bizonyos feltételek között a kétnyelvű iskolai módszer látszik a legalkalmasabbnak. Máshol a hétvégi is­kolák metódusát kell követni. Egy dolgot azonban bizonyosan kell látnunk. Ha va­laki meg akar ismerkedni a magyar kul­túrával, a magyar irodalommal, és mi azt mondjuk neki: „jó, jó, de előbb tanulj meg magyarul!” —, ez inkább elriasztja, mint segíti. Sokszor túl nagy akadály a magyar nyelvtudás követelése. Sokkal he­lyesebb, ha fordításokban — a mi ese­tünkben angolul — már megismerkedhet a tanuló a magyar irodalom egyes értékes darabjaival, és ez az élmény ösztönzi a magyar nyelv jobb megismerésére. Soha­sem szabad elfelejtenünk, hogy a nyelvta­nításunkkal (és néha fordításainkkal, iro­dalomelméleti munkánkkal) a magyar kul­túra gyorsabb elterjedését szolgáljuk. S, P. J. A pozsonyi Pedagógiai Kutató Intézet magyar nemzetiségi csoportjának vezető­je felszólalásában a csehszlovákiai magyar közoktatás szerkezetéről, a magyar iroda­lom és nyelv oktatásáról beszélt. — Hozzászólásában ön úgy fogalma­zott, hogy a „magyar nyelvű iskolák Csehszlovákiában teljes komplexumot al­kotnak”. — 1950—51-ben nyíltak meg az első iskolák, amelyekben minden tantárgyat magyarul oktatnak. Az iskolák száma az utóbbi években, évtizedben örvendetesen megszaporodott. Jelenleg már 339 általá­nos iskolában, továbbá 18 gimnáziumban és 19 szakközépiskolában magyar az okta­tás nyelve. Különböző egyetemeinken pe­dig körülbelül 2200 magyar hallgató ta­nul. A magyar iskolák számára Nyitrán és Pozsonyban képeznek ki évente mint­egy húsz-huszonöt tanárt. Az utóbbi idő­ben mi is nagy figyelmef*5zentelünk azok­nak a tanároknak a felkészítésére, akik ugyan magyarul oktatnak, de nem ma­gyart, hanem egyéb tárgyakat, például matematikát vagy fizikát. — Néhány megoldásra váró feladatot is megemlített. — Szeretnénk az eddiginél szélesebb körű kapcsolatokat kiépíteni elsősorban a magyarországi társintézményekkel. Ez megnövekedett feladataink ellátásában nagy segítséget jelent majd. Például a mi intézetünkben, amelynek feladatköre a magyarországi Országos Pedagógiai Inté­zetével azonos, a magyar anyanyelv és az irodalom oktatásának szakmai-módszerta­ni feladatait mindössze négy munkatárs végzi. A magyarországi eredmények meg­ismerése megkönnyítheti munkánkat. Pe­dagógusaink továbbképzésében is nagy se­gítséget jelent a kapcsolatok bővülése. A két ország oktatási minisztériumai közötti egyezmény alapján évente már mintegy ötven pedagógusunk vesz részt magyaror­szági továbbképzésen. p. i. A Védnökség ülésén: ifj. Bartók Béla. Mögötte: Ginter Károly, Nagy János, Ruffy Péter és Szentessy Ferenc • Sulyok Vince Norvégiában élő költő, műfordító. Oly sokszor használjuk a „híd” kifejezést a külföldön élő magyarokkal kapcsolatosan, arra célozva, hogy kultú­ránk közvetítői lehetnek idegen földrésze­ken, más országokban. Azt hiszem, az ön esetében ez a kifejezés, ez a fogalom ab­szolút értelemben helytálló, hiszen ma­gyar műveket ültet át a messzi északi ^ kultúrába és viszont... — Távoli partokat átívelő, új híd ez. Olyan földeket köt össze, amelyek közi nem volt még sosem irodalmi kapcsolat. Első munkám egy Petőfi-válogatás volt, 1973-ban jelent meg. A kötethez írtam rö­vid életrajzot, hogy megismerjék a nor­végok is, hogy milyen sokat jelent a ma­gyarságnak Petőfi személye és forradalmi költészete. A norvég Nemzeti Kultúr Ta­nács ezer példányt megvásárolt a 39 ver­set tartalmazó Petőfi kötetből és azokat közkönyvtárakban helyezték el. A könyv­höz készítettem egy nemzetközi bibliográ­fiát is, hogy az érdeklődők tudják és fő­ként lássák, hogy a ’48-as magyar forra­dalom költőjének munkáit ismerik szinte az egész világon. — Második vállalkozásként „korunk Petőfijének” Illyés Gyulának a verseiből válogattam. Negyven költeményt vettem fel az összeállításba, ezek egyhaimada Illyés fiatalkori, kevéssé ismert művei. Egy rövid tanulmányban mutattam rá ar­ra, hogy a magyar költő elkötelezett költő, hogy a költészet történelmi társadalmi szeiepe Magyarországon más, mint a vi­lágban. Illyés szürrealizmusa nem volt idegen a norvégoknak, hiszen az ő költé­szetük eredendően formabontóbb, „szaba­dabb”, mint a mienk. A kritika nagyon magasra értékelte Illyés munkásságát, az egyik tekintélyes norvég irodalmi újság öles betűkkel Nobel-díjat követelt a ma­gyar költőnek .. .! — Fordítottam Weöres Sándor és Pi­linszky János költeményeiből, és tervez­tem egy kötetet a modern magyar líra képviselőivel, Babitstól Nagy Lászlóig. ír­tam egy tanulmányt is a magyar líra fej­lődéséről, meglehetősen részletes biblio­gráfiával. • Azt hihetné az ember, hogy egy ilyen kis lélekszámú, távoli ország nyelvére for­dítani nem túlságosan hálás feladat... — Sokan így gondolják, holott a norvég nyelvterület a skandináv nyelvterülettel egyenlő, hiszen a norvégok, dánok, svédek írnak, olvasnak egymás nyelvén. Ezért én inkább úgy gondolom, hogy ezzel a mun­kával sikerül ablakot nyitnunk a világ egyik, költészetünkre érzékeny és fogé­kony tájára. • Vannak-e fordítói gondjai? 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom