Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-08-25 / 17. szám
Interjú dr. Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével — Közvéleményünket foglalkoztatja a Nemzeti Bank külföldi kölcsönfelvételi tevékenysége. Mire fordítjuk a kölcsönöket? — Korábban is vettünk fel külföldről hiteleket, de jelentőségük az 1973—1974-es nyersar.yagár-robbanás után megnőtt. Ismeretes, hogy nyersanyag-behozatalra szoruló országunknak a világpiaci árarányok megváltozása tekintélyes veszteségeket okozott: az utóbbi öt évben az importárak gyorsabban emelkedtek, mint az exportárak, s ez a külgazdasági egyensúlyra negatívan hatott. Helyreállítása fontos feladat s ezt mi általában nem a külföldi áruk vásárlásának csökkenésével, hanem a kivitel fellendítésével, a versenyképes termékek gyártásának bővítésével akarják elérni. Ehhez viszont beruházásokra, a meglevő üzemek korszerűsítésére, új létesítmények építésére van szükség. A külföldi kölcsönökkel ezeket a fejlesztéseket, gépek, berendezések vásárlását finanszírozzuk a mezőgazdaságban, az élelmiszerfeldolgozó-iparban, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a gépiparban és más területeken. A fejlesztésben érdekelt vállalatok hiteligényeit versenyeztetjük. A „győztes” vállalatok kedvezményes beruházási hitelhez juthatnak a 45 milliárd forintos hitelkeretből. Az ily módon végrehajtott fejlesztések 1978-ban csaknem háromnegyed milliárd dollárnyi exportot eredményeztek. Idén a tervek szerint elkészül és megkezdi szállításait külföldre a Kaposvári Húskombinát, a csepeliek korszerűsített kerékpárüzeme, a Taurus acélradiál- és mezőgazdasági gumiabroncsokat gyártó kapacitása. Jövőre lép üzembe a martfűi Növényolajgyár. jelentősen bővítheti exportját a győri Rába, az Egyesült Izzó, a Chinoin, az Ajkai Timföldgyár, hogy csak néhányat említsek a kedvezményes hitelkeret igénybevételével elkészülő beruházások közül. — Bankunk a szocialista és a tőkés országok számos pénzintézetével áll hitelkapcsolatban, köztük például a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal, amely rövid lejáratú hiteleket nyújt, és a Nemzetközi Beruházási Bankkal (NBB), amely mint nevéből is következik, beruházásokhoz folyósít hosszú lejáratú kölcsönöket. Az utóbbi pénzintézet finanszírozza az orenburgi földgázvezeték építését részben dollárban, részben rubelben. Emellett ez a bank nyújtott hitelt a MÁV, az alumíniumipar, a hajógyártás egyes fejlesztési céljaira is. Hosszú lejáratú kormányhiteit kaptunk továbbá a Szovjetuniótól, s kormányszinten mi is nyújtunk különböző országoknak ilyen hiteleket. — Mint ismeretes, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank 400 millió dollárt vett fel egy amerikai bankcsoporttól. A kölcsön fő szervezője a Manufacturers Hanover Trust volt, amelynek vezetőivel már régebben jó kacsolatokat alakítottunk ki. Amikor felvetődött az a javaslat, hogy a két ország kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatainak normalizálódásával a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül vegyen fel hitelt az amerikai pénzpiacon, a Manufacturers vállalkozott főszervezőnek és mellette négy vezető amerikai bankház társszervezőnek: az USA legnagyobb pénzintézete, a Bank of America, továbbá a Bankers Trust, a First Chicago és a Security Pacific Bank. ök szervezték meg a hitelnyújtó bankcsoportot, amelyben rajtuk kívül még mintegy 45, az USA-ban működő pénzintézet vett részt, jóval több, mint amennyivel korábban számoltunk. Az eredeti megállapodás 300 millió dollárra szólt, mivel azonban a kölcsönt majdnem kétszeresen túljegyezték, közös megállapodással az összeget 400 millióra emeltük. — Ügy vélem, a nyugati partnerek méltányolják Magyarország p>olitikai és gazdasági stabilitását, s azt a fentebb említett törekvést, hogy az egyensúlyt az exp>ort fellendítésével kívánjuk helyreállítani. Tudatában vannak, hogy határozott szándékunk a szükséges gazdasági feltételek megteremtése: csak úgy lehet többlet exportárualapot teremteni, ha itthon az úgynevezett végső felhasználás mérsékeltebb ütemben emelkedik, ha a beruházások összetételükben alkalmazkodnak a megváltozott külső körülményekhez. Partnereink ezt a reális gazdaságpolitikát honorálják, s ez megmutatkozik a nyújtott kölcsönök kedvező feltételeiben is. — Ami a pénzkölcsönöket illeti, idén tavaszszal már fölvettünk Londonban, a Morgan Grenfell bankház vezette bankcsoporttól 300 millió dollárt, továbbá néhány kisebb összegű kölcsönt is. Tavaly négy nagyobb kölcsönmegállapodásunk volt, ezen belül Ausztriával 300 millió dolláros hoszzú lejáratú hitelkeret-megállapodást kötöttünk Magyarországon épülő idegenforgalmi létesítmények, köztük két, Budapesten épülő Duna-parti szálloda finanszírozására. Ez is mutatja: igyekszünk a kölcsönfelvételeknél változatos formákat alkalmazni. A bankcsoportok folyósította konzorciális hitelek felvétele mellett kisebb összegekben — a piaci helyzet függvényében —, kötvényeket is kibocsátunk, legutoljára 1977-ben 100 millió nyugatnémet márka összegben. Végül a bankközi hitelekről is beszélni kell: egy-egy bankkapcsolatunktól fölveszünk közép- és hosszú lejáratú kölcsönöket, mint ahogy mi is kihelyezzük hozzájuk pénzünket. Ezek a nemzetközi hitelügyletek a nagybankok között megszokottak. — A parlamentben ön a hitelfelvétel, illetve az eladósodás „józan határáról" beszélt. Hol húzódik ez a határ? — Egy-egy ország adósságállományát különbözőképpen veszik figyelembe: arányosíthatják a nemzeti jövedelemhez, a devizabevételekhez, vizsgálhatják lejárati összetételét, nagyságát az arany- és devizatartalékokhoz képest. Ha az évente esedékes hiteltörlesztést és kamatfizetést az illető ország egyéves exportjához viszonyítják, kapjuk az úgynevezett adósságszolgálati rátát. Ha ez a ráta eléri a 25—30 százalékot, az adott ország megközelítette az eladósodás „józan határát”. Ezt a határt nekünk sem szabad szem elől tévesztenünk. — Külföldi hitelfelvételi tevékenységünk — mint már említettem — gazdaságfejlesztési céljaink, gazdasági szerkezetünk átalakításának meggyorsítása szolgálatában áll. Nem lenne értelme tehát a jövőben sem lemondani erről a lehetőségről, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a felvett külföldi hitelekkel finanszírozott fejlesztések eredményeképpen belépő exportkapacitások várakozásunknak megfelelően megteremtik a hitelek visszafizetésének árufedezetét. Nem lenne érdekük a külföldi hitelfelvételek megszüntetése üzleti partnereinknek sem. hiszen ezzel csökkenne a gép- és berendezésimportunk. Emellett azonban figyelembe kell vennünk, hogy a külföldi hitelek kamata és törlesztése térhet népgazdaságunkat. Itt azt kell mérlegelnünk, hogy ezek a terhek hogyan viszonyulnak azokhoz az előnyökhöz, amelyeket e hitelekkel finanszírozott fejlesztésektől várunk. Természete sen számolni kell az eladósodás már említeti, határaival is. — Ami a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-politikáját illeti, újabban gyakran emlegetik a rugalmasságot. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy igyekszünk majd szorosabban nyomon követni mind a tőkés devizák egymás közötti árfolyamváltozásait, mind az általános inflációból következő értékcsökkenésüket. Ezt diktálják a magyar külkereskedelem érdekei. A vállalatokat orientálni kell, hogy milyen valutában érdemes exptort-, illetve imp>ortügyleteiket megkötni. Ha a nemzetközi devizapiaci mozgások szükségessé teszik, vállalatainknak sűrűbb árfolyamváltozásokra kell felkészülniük. A forint-árfolyamokon azonban csak a tartásnak tekinthető változásokat fogjuk érvényesíteni, az átmeneti, rap>szódikus árfolyam-ingadozásokat nem. HIRSCHLER RICHARD A Világgazdaság c. lap nyomán IMfeítau) A CÍMLAPON: Augusztus 20-i tűzijáték Fotó: Kovács Sándor Hirschler Richard Interjú dr. Tímár Mátyással, a Nemzeti Bank elnökével 2 Apostol András Beszélgetés dr. Kaczibo József katolikus püspökkel 3 KRÓNIKA 4 Székely Molnár Imre Oregotthon Nagymógocson 6 Dombóvári Gábor Vízparton, hajók közt 8 Almás! István Nehéz helyzetben a makói hagyma 10 Pokorny István Tanárok: az iskolapadban 12 Bajomi Lázár Endre Beregi Tivadar hetven éves Balázs István Egy kölcseys Ausztráliából 14 Puskás Julianna „Magyar Amerika" történeti dokumentumai 15 Ország ház 16 Sárospatak díszpolgára 18 Fényes Tamás Mikszótlvemlékház Horpácson Látta már? 20 j Pasjuth Lősz?' Iskolaünnep 21 KERESTETÉS - VILAGHfRADÓ 22 DIVAT 23 Sós Péter János Amerikai pedagógusok Debrecenben 24 GYEREKEKNEK 26 SZABADIDŐ 27 HUMOR 28 A SZÜLŐFULDUNK műsora 29 SPORT 31 íuEffif-1 íiTi ifí f A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest «2. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest, VI.. Benczúr utca 15. H 1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József © 79 0923 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133-090X INDEX: 2850Ő 2
