Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 1. szám

Tallózás A Horvátországi Magyarok Szö­vetsége és az eszéki Pedagógiai Intézet meghívására több napot Baranyában töltött a Magyar Is­kolatelevízió munkatársainak csoportja — adja hírül a jugosz­láviai Magyar Képes Űjság. Az Iskolatele vízió munkatársai a té­vépedagógiai munkáról tartottak előadásokat és iskolalátogatáso­kon vettek részt. A továbbképző előadások keretében jugoszláv szakemberek is elmondták ta­pasztalataikat. * Horvátországban: Eszéken, Kó­­rógyon, Kopácson, Vörösmarton és Hercegszöllősön szerepelt a veszprémi Petőfi Színház társu­lata. Karinthy Ferenc: Gellérthe­gyi álmok és Lászlóffy Csaba: Nappali virrasztás című színmű­vét tűzték műsorra. * A Magyar Televízió nemrégen sugárzott román estjéről közölt VÍZSZINTES: 1. Feleki László tréfás aforizmája (zárt betűk: A, E, Z, N.). 14. Az árvíz, a tűz terjedését elfojtja. 15. Egykori királyi haszonbér, koronajövede­lem. 16. Oda-vissza: női név. 17. Mások iránt tanúsított külső magatartás (névelő­vel). 19. Nem válaszol a levelemre. (Két szó). 20. Szóösszetételekben: föld, talaj. 22. Kiejtett betű. 23. Váratlanul ér. 25. Használhatatlanná tesz. 26. Az Abrahám név egyik változata. 28. Vízszintesen vájt út a bányákban. 30. Tolsztoj személyneve. 31. Afrikai köztársaság. 32. Nem lehet túl­kritikát a kolozsvári Utunk. A kritikus véleménye szerint az igen hosszú és gondos készülődés megérte a fáradságot: az est mél­tóképpen képviselte a mai román televíziós művészetet. Kassán, a Hutnik Szálló nagy­termében immár kilencedszer ren­dezték meg a Kazinczy Nyelv­művelő Napokat — tudósít az Új Szó. 135 résztvevő előtt a ma­gyar nyelv és nyelvtanítás kér­déseit vitatták meg a szakembe­rek. Magyarországról dr. Deme László professzor és Takács Etel, az Országos Pedagógiai Intézet fő­munkatársa vett részt a tanács­kozáson. A tudósító, Kövesdi Já­nos véleménye szerint a másfél napos konferencia „kinőtte” ke­reteit — a jövőben célszerű vol­na hosszabb időtartamú rendez­vényt tartani. élni. 34. Atom egynemű betűi. 35. Japán olimpiai bajnok tornász. 36. A lúg tulaj­donsága. 37. Taszítás. 39. Fárad. 41. Áz időfolyamat egy szakasza. 43. Francia vá­ros. 45. Szemmel érzékel. 46. Lám. 47. Igevégződés. 49. Az Állami áruház c. operett zeneszerzője (János). 51. Duna­keszihez csatolták. 52. N. U. A. 54. Mo­hamedán törvénytudók. 55. Ajakpirosító (névelővel). 57. Neves cseh író (Jan). 59. A kén és az alumínium vegyjele. 60. Azo­nos betűk. 61. Ételt ízesít. 62. A szerelmi költészet múzsája. 64. Erdélyi szél. 67. RAKITS PÁL (Kispesten szüle­tett 1934. november 6-án, anyja neve Berente Margit) 1956 no­vemberében ment külföldre, Ausztráliában (Iron-Knob) tele­pedett le. Utolsó levelét 1968 már­ciusában írta. Keresi unokatest­vére. Szemeti Mihályné Padrag­­kútról, mert 1975 decemberében tértivevénnyel küldött levelére — amit a keresett írt alá — a mai napig sem kapott választ. MÜLLER JÓZSEF BÉLA (szü­letett 1946. június 16-án Sopron­ban, anyja neve Molnár Mária) 1964 óta él külföldön. Ausztráliá­ban, Sperace-ban telepedett le. 1972-ben egy barátjával (Mr. BOTTERILL) arra vállalkoztak, hogy körüllovagolják Ausztráliát (a Nyugat-Ausztrália című lap 1972. szeptemberi száma címla­pon hozta a fenti hírt és a vál­lalkozók fényképét). Ez volt az utolsó hír, amit adott magáról. Keresi testvére, Müller Oszkár Sopronból. ZSARNÓTI PÉTER (született 1946-ban Budapesten, anyja neve Brádi Zsuzsanna) alig tíz éves volt, amikor édesapja 1956-ban magával vitte külföldre. Az USA- ban (Chicago) telepedtek le, ahol 1969-ben elvégezte a Festészeti Akadémiát. Nevezettet édesanyja keresi Budapestről, aki fia tá­vozása idején nagybeteg volt és akiről fia feltehetően azt hiszi, hogy meghalt. Mrs. OLGA ASTOR-t (leány­neve Weisz), aki Miskolcon szüle­tett 1924-ben és 1944—45-től él az USA-ban (Chicago) keresi ré­gi ismerőse, dr. Seres Marcell, aki utoljára 1948-ban hallott a ke­resettről. HALASI-nét (keresztneve An­na) keresi Radványi Netty Ber­linből (Német Demokratikus Köz­társaság). A keresett férje a há­ború után egyetemi állást kapott Mutató szócska. 68. Mc . . . (volt ame­rikai hadügyminiszter). 70. Nagy francia hadvezér és államférfi. FÜGGŐLEGES: 2. Nagy zaj. lárma. 3. S. G. 4. Egykori német filmgyár. 5. Az Alföld jellegzetes kútja. 6. Jó eszű. 7. Vö­rös angolul. 8. Elszigetel. 9. Mister, röv. 10. Arab nevekben: fi. fia. 11. Híres a vára és a bora. 12. Rakosgat. 13. Bekezdés, új sor. 14. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: M, T, E). 18. Románia Kár­pátokon túli területe. 21. Hangszer és vi­rág. 24. Régi magyar társas tánc. 27. I. O. 28. Seben képződik. 29. A mozdony te­szi. 32. Gyors beszéd. 33. Vendégmaraszta­ló. 36. Kossuth-díjas állatorvos (József). 38. Kifejezésmód. 40. Jugoszláv sziget az Adriai-tengerben. 42. Harcias nők. 44. Francia város, heves csaták színhelye volt. 45. Albánia pénze. 48. Az egyik ör­dögfióka neve Vörösmarty „Csongor és Tünde” című müvében. 50. Nvugalmi helyzetéből kimozdul. 51. Az argon vegy­jele. 53. Ismert külföldi táncdalénekes. 55. Város az USA-ban az Ohio—Erie-csa­­torna mellett. 56. író, újságíró, a Nyugat munkatársa volt (Gyula). 58. Egyesület­ben van (névelővel). 60. Learatott gabo­na kévéiből rakott kereszt. 63. . . . gróf­ja (Rossini vígoperája). 65. Ifjúsági re­gényíró (Kari). 66. Elnöki, röv. 69. A Duna egyik szakasza. 71. Azonos betűk. BEDNAY JÓZSEF az USA-ban, de röviddel odauta­zása után meghalt. BORI LÁSZLÓ (Kecskeméten, 1939. március 26-án született, anyja neve Karcsú Magdolna) 1956-ban került külföldre, Kana­dában (Streetsville, Ont) telepe­dett le. Keresi édesanyja Kecske­métről, mert 1971 márciusa óta nem tud fiáról. ÁGAI ERZSÉBET-et keresi Brazíliában élő unokahúga, Kár­páti Irén. A keresett 1967 óta nem ad hírt magáról, utolsó is­mert lakcíme Kanadában (Mont­real, Que) volt. WEISZ TIBOR (1919-ben Bán­­fihunyadon született, anyja neve Léderer Klára) mérnök és fes­tőművész 1937-től él külföldön. 1944 júniusában írt utoljára, ak­kor Párizsban (Franciaország) la­kott. Keresi unokatestvére. Flei­scher Györgyné, született Léderer Magdolna Budapestről. BOGNÁR ISTVÁN (1929. au­gusztus 14-én született Budapes­ten, anyja neve Laukó Margit. 1974 óta él külföldön, utolsó is­mert tartózkodási helye Bécs volt. Keresi édesanyja Budapest­ről. BABARCZI SCHWARZER OT­­TÓ-t és húgát, MARGIT-ot kere­si Kardos József Budapestről. A keresettek születési éve 1907— 1910 között. Kivándorlásuk ide­je: 1922. Apjuk, mint a szegények orvosa volt ismert, 1951-ben New Yorkban halt meg. Levelezési kap­csolatuk 1950-ben szakadt meg. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VI­LÁGSZÖVETSÉGE készséggel to­vábbítja leveleiket a kerestetők­­höz. Címe: MAGYAROK VILÁG­SZÖVETSÉGE H—1905, BUDA­PEST. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorban levő aforizma megfejtése. Az itt közölt keresztrejitvényünk megfejtését és a nyertesék névsorát az 1979/10. számunkban tesszük köz­zé. amely 1979. május 19-én jelenik meg. A megfejtések beküldési ha­tárideje: 1979. április 21. A határ­idő után beérkező megfejtéseket nem vehetjük figyelembe. A 20. számban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: Legnagyobb cél itt e földi létben; Ember lenni mindig, minden körülményben. Arany János Könyvjutalmat nyertek: Almási Step­hen. USA; Balash George, USA; Bíró Su­sanna. Olaszország; Bortheisser Éva, Né­met Szövetségi Köztársaság; dr. Fekete Kálmán. Nagy-Britannia; Fransgaard Te­rézia, Dánia: Kiss Pálné, Német Szövetsé­gi Köztársaság; E. G. Németh, Hollandia; Sipos József, Dánia: Tóth Miklós, USA. TRÉFÁS AFORIZMA 26

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom