Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-11 / 3. szám
A fedett medence. Jobbra: az 1977-ben megnyílt SZOT Gyógyüdülő TIZENÖT ÉVES A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ 1957 decemberében a Vas megyei Bük község határában olajfúrás közben ezerkétszáznyolcvankét méter mélységben forró vizet találtak. A tíz atmoszféra nyomású hévíz hetvennyolc méter magasra fellövelve, felborította a fúrótornyot. A kutat először lezárták, majd 1962. augusztus húszadikán megnyílt az ötszáz négyzetméter területű, nyári fürdésre, strandolásra alkalmas első medence. 1965-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította a büki fürdő vizét. Az okirat szerint a víz az ivókúrás felhasználáson kívül reumás betegségek, nőgyógyászati bajok, orthopédiai betegségek gyógyítására, és baleseti sérültek utókezelésére alkalmas. 1972-ben megnyílt a fedett fürdő, és ettől kezdve a télen-nyáron látogatható gyógyhely forgalma ugrásszerűen megnövekedett. Nőtt a szomszédos Ausztria határmenti területeiről egy-egy napra átlátogatók, gyógyulást keresők száma is. Az igényeknek megfelelően először a község belterületén levő, volt Szapáry-kastélyt alakították át szállodává, majd megnyílt a háromszáz ágyas szakszervezeti üdülő, a Hotel Bük és a kemping. A Büki Gyógyfürdő Vállalat kezelésében levő intézményt a jövőben tovább építik. Rövidesen elkészül a hidegvizes medence. Fűtött, fedett alagút fogja összekötni a gyógyüdülőt a fürdővel. Megkezdték az új autóparkoló, benzinkút és autószerviz építését. Az egykori kis falu határában húsz éve kincset találtak. Kép és szöveg: Székely Iván SZERKESZTŐI ÜZENET . Mazsola jeligére. Kedves asszonyom! Tiszteletben tartva kérését: nem név szerint, hanem jeligére válaszolok. Azt kérdezi, hogyan szerettesse meg unokájával Magyarországot, mert a veje nem engedi magyarul beszélni a gyereket. Véleményünk szerint a szülők joga eldönteni, hogy gyereküket milyen nyelven nevelik, s a családi békét nyilván ön sem akarja megbontani. Persze az édesanya szerepe ilyen esetekben mindig döntő. Általában az a tapasztalatunk, hogy azokban a családokban, ahol az édesanya a magyar származású, a gyerekek szinte kivétel nélkül be-A KULTÚRA KÖNYVAJÁNLATA: László király emlékezete Magyar Helikon. Bibliotheca Historica. 120 oldal, papírkötésben. A Szent László legendák szövegét tartalmazza, miniatúrákkal, falfestmény reprodukciókkal, ereklyetartóinak képével gazdagon illusztrálva. 90,— Ft. Győrffy György: István király és műve 510 oldal 80 képtábla, kötve. A nagyszabású monográfia előterében első királyunk személye áll, a mű egyben a magyar állam születésének története. 109,— Ft. Diószegi: ősi magyar hitvilág Gondolat. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVII.—XIX. századi művekből. 30, — Ft. Károlyi Mihály levelezése 1905—1920. Akadémiai Kiadó, szerkesztette Litván György. Kb. 700 oldal. A kötet bevilágít a századelő politikájába, az első világháború boszorkánykonyhájába, az 1918—19-es forradalmak viharos történetébe. 150,— Ft. Magyarország története képekben E vállalkozás a mai kor emberének, a mai életnek megfelelő új típusú kötettel kívánja gazdagítani a magyar történelmet ismertető könyvek sorát. Ily gazdag és sokrétű képanyag történetünkről eddig még egyetlen kiadványban sem látott napvilágot; összeállításában kiváló szakemberek vettek részt. 125,— Ft. Molnár Géza: Három regény Szépirodalmi. 678 oldal, kötve. A kötetben a „Vasárnap mindig esik az eső”, „Mint egy francia király” és a „Villa Tahiban” című regények jelennek meg. 44,— Ft. Szentkuthy Miklós: Szárnyatlan oltárok Magvető. 416. oldal, kötve. Két történelmi tárgyú kisregény. 31, — Ft. Füst Milán: Kisregények I—n. 634-f-612 oldal, kötve. 14 kisregényt tartalmaz a két kötet, többek között az Advent, Az aranytál, Őszi vadászat, Szívek a hínárban címűeket. Utánnyomásban várható Fekete István: Téli berek, ára 19,— Ft. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák, 42,— Ft. Az itt felsorolt kötetekre szívesen adnak árajánlatot, illetve megrendeléseiknek készséggel tesznek eleget a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégek, vagy a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest, Pf. 149. szélnek vagy legalábbis értenek magyarul. Az ön feladata és szerepe „mindössze” annyi lehet, hogy az illető ország nyelvén megjelenő magyar vonatkozású újságcikkekre, magyar regényekre, elbeszélésekre felhívja unokája figyelmét. Ha ön a saját gyerekkori, fiatalkori élményeiről beszél neki, talán sikerül felkeltenie érdeklődését Magyarország iránt. S ha mindezek után az egész család felkerekedne, s megnézné az ön szülőföldjét, a lánya szülővárosát, az unoka minden bizonnyal kedvet kap újabb látogatásokhoz is, vagy esetleg a nyelvtanuláshoz. 1905 Budapest 62. 292. postafiók Most kaptuk a hírt, hogy megalakult a Dél-Ausztráliai Magyar Demokraták Köre. A kör célkitűzései között szerepel az ausztráliai magyarság és Magyarország közötti kapcsolat fenntartása és sokoldalú fejlesztése. * Az ausztráliai Kodály Nevelési Intézet a canberrai egyetemen kéthetes szemináriumot tartott Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának eredményéről és ausztráliai alkalmazásáról. A szemináriumot K. N. Jones oktatásügyi miniszter nyitotta meg, és Kázmér Zsigmond nagykövet, az ausztráliai Kodály Társaság védnöke köszöntötte a mintegy 160 résztvevőt. * A miami Magyar Kultúra Klub Ady délutánt rendezett, amelynek keretében Präger Jenő, a klub elnöke ismertette Ady költészetét, s hangszalagról elhangzó versekkel illusztrálta a költő életútját Ermindszenttől Nagyváradon át Párizsig. * A Franciaországban élő Megyery Sári írónőt irodalmi munkásságáért az Ady Társaság díszoklevéllel jutalmazta. 1975-ben alakult meg a daytoni Magyar Fesztivál Klub a Nemzetközi Folk Fesztiválra egyesítve a daytoni magyarokat. Az alkalmi társulásból állandó együttes született. Műsorukon közismert magyar népitáncok szerepelnek: a sárközi karikázó, tardonai leánytánc, székely táncrend, szatmári táncok. * Kétszáz magyar könyvet adott át az akroni könyvtárnak Keszthelyi Tibor, a Washingtoni Magyar Nagykövetség kulturális tanácsosa. A könyvek Magyarország történelmét, földrajzát, irodalmát mutatják be, de vannak közöttük magyar nyelvkönyvek is. öhringenben, a Német Szövetségi Köztársaság egyik kis városkájában, a magyar származású Herczog András a sakkosztály vezetője. Régi vágya volt, hogy magyarországi sakkmesterrel mérje össze tudását. Levélben fordult a magyar sakkszövetséghez, s kérése nyomán öhringenbe utazott Barcza Gedeon sakkmester. A város sakkozói és a helybeli magyarok nagy figyelemmel kísérték a sakkmérkőzést. Herczog András és Barcza Gedeon az öhringeni sakkversenyen TALLÓZÁS A SZOMSZÉDOS SZOCIALISTA ORSZÁGOK MAGYAR NYELVŰ SAJTÓJÁBÓL A Csehszlovákiában megjelenő ÜJ SZÓ legutóbbi számában a Kis Nyelvőr rovatban dr. Deme László: Hány magyar nyelv van? címmel írja a következőket: „Ha valaki azt kérdezné: hány magyar nyelv van, talán még el is csodálkoznánk, annyira természetesnek érzi mindenki, hogy magyarság ugyan több országban is él, de magyar nyelv csak egy van, s mindannyian azt beszéljük. Pedig nem is olyan egyszerű a kérdés. Valóban: ha szókincsét és nyelvtani rendszerét vesszük, mindannyian ugyanazt a magyar nyelvet használjuk. De aprajában már nem egyszer találunk különbségeket is aszerint, hogy valaki magyarországi magyar, szlovákiai magyar, jugoszláviai magyar, erdélyi magyar, vagy pedig kárpáti magyar. Hadd mondjak el egy megtörtént esetet! Nővé Zámkyba, azaz Újvárba látogat el egy rokon. Vendéglátója, negyven év körüli asszony, panaszkodik: az én kis Bözsikém már három hete beteg. Harmadikos szegénykém, sok az elmaradása. Az egyik tanítója üzent is, hogy ha ilyen hoszszan kimarad az iskoláról, elveszítheti az évét. A pesti rokon a „harmadikos”-ról nem tudja még: gimnazista-e a kislány, vagy általános iskolás, azaz alapiskolás. Az iskola szó sem igazítja el: hiszen iskola a gimnázium is. De a tanító említése meggyőzi: alapiskolás a gyerek, hiszen ott vannak tanítók. Nem sok idő telik el, és „Bözsikém” beszédeleg az ajtón, kócosán, pongyolában, és — huszonegyévesen. S a vendég akkor érti meg: a leányka harmadéves az egyetemen, és az egyik oktatója üzent neki. Magyarul beszél mindkettő, s bizony alaposan félreértették egymást. Hogy is állunk hát? A magyarországi nyelvhasználat szerint az iskola alap- vagy középfokú. Ami érettségi után kezdődik, az vagy főiskola, vagy egyetem. És ott nem harmadikosok vannak már, hanem harmadévesek; és nem tanítók vannak, nem is tanárok, hanem oktatók. Ideát viszont minden oktatási forma iskola, minden pedagógus tanító, és minden diák harmadikos, negyedikes és így tovább. A nyelv persze azonos, de a nyelvhasználat már egyes vonatkozásokban más. De menjünk tovább! Ami érettségi után kezdődik, az a magyarországi nyelvhasználat szerint felsőoktatás, aminek két formája van: főiskola és egyetem. A főiskola három vagy négyéves, az egyetem öt (az orvosi hat). Ideát viszont (Csehszlovákiában) minden felsőoktatási formát főiskolának neveznek, akármilyen szintű. S ha már benne vagyunk, említsük azt is: a magyarországi gyerekek az iskolában tanulnak, a szlovákiai magyar gyerekek az iskolán. S aki az iskolában tanít, az pedagógus mind, de nem mind tanító. Tanító csak az alsó tagozatos, aki egyszerre oktat minden tárgyat. Ha szakoktató, két- vagy háromszakos, akkor már tanár, akár az alapiskola felső tagozatában tanít, akár a gimnáziumban. A felsőoktatásban megint váltakozik az elnevezés. Aki ott tanít, az nem tanító, nem is tanár, hanem oktató. Egyetemi oktató a tanársegédtől az adjunktuson és a docensen át a professzorig mindenki. De egyetemi tanár csak a professzor, a tanszékvezető. Megkérdezhetnénk persze: miért fontos ez? Ideát így értjük meg egymást, odaát amúgy. Csakhogy akkor mégsem ugyanazt a magyar nyelvet beszéljük! Akkor megindulhat egy lassú szétválás, először a nyelvhasználatban, azután magában a nyelvben.” Landzmann Ödön milánói honfitársunk felvétele a Budai Várról Oslóban magyar művészek vendégszerepeitek: Turpinszky Béla, Hajdú Júlia, Zsadon Andrea és Ujlaky Károly
