Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-10-21 / 21. szám
Szegfű virul — csúz gyógyul — Lipót gyarapszik bizonyosan visszatérek. Győr felől rákanyarodtunk a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által határolt Szigetközre, csakhamar feltűnt, hogy a fák, bokrok, szántók errefelé mintha élénkebben zöldellnének, mint hazánk más tájain. S ez bizonyára nem optikai csalódás volt csupán, hiszen a kitűnő termőtalajt, a jó vízellátást meghálálja a növényzet. A Duna, hol alig mozdulva libákat ringat, hol meg vad fodrokat vetve rönköket sodor az apróbb-nagyobb szigetek között. A kéményeken, a villanypóznákon gólyacsaládok tollászkodnak, autóforgalom alig, csönd van és jó levegő, az utazó élvezettel engedi át magát a békés, nyárutói hangulatnak. Jó lehet itt élni... S hogy az itt lakók nem csupán a táj szépsége miatt érezhetnek így, arról a falvak jómódja tanúskodik. Az út mentén tekintélyes, gyakran kétszintes házakat látunk, az itt-ott még meglevő régi, zsúptetős parasztporták is szépek, gondozottak. A sziget közepe táján már hozzászokott a szemünk ehhez a faluképhez, amikor föltűnt egy község: Lipót. Mintha villanegyedbe értünk volna. Ahogy kifelé haladunk a csöpp faluból, egyszer csak megpillantunk egy táblát: „Strandfürdő". Nem hiszünk a szemünknek. Gyorsan és egyhangúlag döntünk: fürdünk egyet! Szépen nyírt pázsit öleli körül a négy medencét, az egyik akkora, hogy akár versenyezni is lehetne benne. A gyógyvíz simogatóan kellemes, s bár szerencsére egyikünk sem szorul rá a különböző karbonátsók áldásos hatására, az úszkálás után felfrissülve térünk be egy fagylaltra a „Termál” vendéglőbe. A vendéglő előtti pádon munkaköpenyes asszonyok nyalogatják a csoki és ananász gombócokat. „Ebédszünetünk van — mondják — innen, a szomszédból ugrottunk át egy fagyira” — intenek a kerítésen túlra, az üvegházak felé. A gyógyvíz melege ugyanis szegfűket nevel, mielőtt a medencékbe jut. Harmincas fiatalember, Horváth László főkertész fogad bennünket a kertészet pár lépésnyi irodájában, és láthatóan örül, hogy elbüszkélkedhet Lipót nevezetességeivel. — 1967-ben fúrtuk az első kutat. Aki csak élt és mozgott a faluban, az csákányt és ásót fogott a fürdő építésekor. Eredetileg csupán termelőszövetkezeti tagjaink gyógyítását, A viruló szegfűket már szabad ég alatt szedik, s az üvegházakat újabb palánták fölé guritják Egy családi ház Lipóton t f « A imnúM1-lviMing.-o^ Jióhum■J70.3 Méaimá: Éte . Áimótwti:2.8 Mmd- K),e • Coláim•JS hm!.- 1.6, Í/fií:0 3 JCrnÜ- o, 3 fiáátmmkU Md- O.ijj Mnb&m2.o I fj.Ttavití.mopr K Jul!?#, ff. V____ A gyógyhatás titka vizhömérséklet munka utáni pihenését szolgálta volna, ám csakhamar kiderült, hogy a jó gyógyvíz híre gyors szárnyakon jár. Először a szűke bb környék, majd a megyeszékhely is felfigyelt a lipóti vízre, s mi örömmel fogadtuk községünk felfedezését, bár nem mondom, kezdetben szokatlan volt a nagy nyüzsgés a mi csendes kis falunkban. Ám az idegenforgalom új utat, bővülő villanyhálózatot, jobb bolti ellátást hozott, és minderre a mi hatszázhatvan lelkes községünk erejéből egyébként csak lassacskán futotta volna. Mi meg — „ráadásként” — a szövetkezet kis halastavát horgászó nyaralóvendégeinknek adjuk át. Amott, a strand túloldalán kis víkendtelep épül. Újabban külföldről is egyre több vendéget fogadunk, elsősorban Ausztriából, Csehszlovákiából, Svájcból. (Lám, mi pestiek meg mit sem tudunk a lipóti vízről... — morfondírozom. íme, egy hazai gyógyvíz, amelynek a hire előbb eljutott Becsbe, Pozsonyba, Zürichbe, mint Budapestre ...) — A termelőszövetkezet tagjai természetesen továbbra is ingyen fürödhetnek. Hát ennyi maradt eredeti elképzelésünkből ...! — teszi hozzá mosolyogva a fökertész. — No meg, az üvegházak, a virágkertészet. Szegfűt termesztünk a két és fél hektárnyi üvegházi területen és a fóliasátrak alatt, másfél hektáron. Több, mint tízmillió forint a négy hektár éves terve, a tiszta nyereség 4,5—5 millió. Itt, a virágkertészetben végre egész évben foglalkoztathatjuk a lipóti asszonyokat, mégpedig mintegy 3800 forintos átlagkeresettel. Az emberek a háztájiban is „fóliáznak”, s ehhez a tapasztalatokat a szövetkezetben szerezték. Szépen jövedelmez a ház körüli kisállattenyésztés is, úgyhogy a legtöbb családnál összejön az évi 100— 120 ezer. Hát innen ered — ahogy mondja — a falu „villanegyed” jellege. Ám az anyagi gyarapodásnak nálunk előfeltétele volt a szellemi gyarapodás. A disz növénytermesztés ugyanis nagy szakértelmet kívánó munka, amit meg kellett tanulnunk. Dolgozóink egytől egyig dísznövénytermesztő szakmunkások, s hogy szakiskolába járhassanak, ahhoz néhányuknak — felnőtt korban — el kellett végezni a hetedik, nyolcadik általánost is. Érdemesnek látták, hát elvégezték. Az üvegházakat saját brigádunk szerelte össze, ők Mosonmagyaróvárra jártak üvegházépítő tanfolyamra. Szerencsére manapság a virág egyre kelendőbb portéka, így tovább bővíthetjük kertészetünket. Már neki is fogtunk az újabb üvegházak építésének, mintegy kétezer négyzetméteren. A strandon Geszti Anna felvételei Balázs István Budapest napi vízszükséglete 900 ezer köbméter, s az igény — különösen a nyári hónapokban — tovább nő. A főváros vízellátását fogja javítani a most épülő gellérthegyi víztároló, melynek építése 1973-ban kezdődött el. és idén májusban jelentős állomásához érkezett. Ekkor adták át a 80 ezer köbméter víztároló első — 40 ezer köbméteres — medencéjét, és jelenleg a második medence tetőborításának előkészítésén dolgoznak. Valóságos erdőt ácsoltak a készülő födém állá: 106 darab alul-felül hárem méter átmérőjű kettős, tölcsér alakú betonoszlop tartja majd a tároló tetőszerkezetét. Több mint 400 ezer tonna súlyú a födém, és mégis „könnyebb”, mintha -a hagyományos módszerrel készült volna. A medencék betonszerkezetét az egyik legkorszerűbb nyugatnémet technológiával építették. Az építkezés a terveknek megfelelően halad, és előreláthatóan 1979-ben átadják a második medencét is. Amikor mind a két medence elkészül, több mint 150 ezer köbméter földet 'hordanak vissza a területre. Parkosítják, új, korszerű szabadtéri színpad, gyermekjátszótér, pihenőkert várja a Tabán szerelmeseit. Kép és szöveg: Grnák László víztároló a Gellérthegyen Állványerdőben a medence. Jobbra: A víztároló lelke. Innen áramlik a víz a fogyasztók felé
