Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-10-07 / 20. szám

(I

<

Beszélgetés a gyermekotthon igazgatói irodájában. Középen Retzlaff Mária, a látogató csoport vezetője

Túra és ajándék

A nyugat-berlini Magyar Kolónia tagjai néhány napos látogatásra érkeztek Magyarországra. A túra — természetesen — rokonlátogatással kezdődött, az út végén azonban két kellemes kötelességüknek tettek eleget a Magyarországra érkezők. Egész napos kiránduláson vettek részt, amelyen megtekintették a Balaton-felvidéket. Nyirád és Sümeg vulkanikus dombjai között a Kolónia vezetője, Papp Tibor vette át az idegenvezető szerepét, ö ugyanis Nyaradon született, és gyermekkori ismerőse minden fa. minden ösvény. A házigazda szeretetével mutatta be a vidéket, az azóta épült bauxitbányákat.

A kirándulás másnapján a Kolónia tagjai meglátogatták a budapesti Csatárka utcai gyermekotthont. Mint már évek óta mindig, most is rengeteg ajándékkal kedveskedtek az állami gondozott gyermekeknek.

Az országjárással és ajándékozással eltöltött két napot mutatja be Novotta Róbert képriportja.

S. P. J.

A legkisebbek azonnal birtokba veszik a kapott játékokat

Veszprémben, I. István király' és Gizella királyné kettős szobra előtt

I

t

(

i

A rektorral latinul társalogtunk

ikár alakja szinte több példányban cikázott: mindenütt ott volt. Interjút adott, tárgyalt, tolmácsolt, sőt, alkalmi idegenvezetőként is kitűnőre vizsgázott. Dr. Schmidt Lajos a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodájának, a Baker and McKenzie cégnek az alapító tagja, a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács amerikai tagozatának elnökhelyettese. Mi a titka egyéniségének? Hogyan jutott el a McKenzie-irodáig, és a magyar származású amerikai üzletemberek magyarországi látogatásáig?

— 1947-ben hagytam el az országot, idehaza ügyvéd voltam. Először Olaszországba kerültem egy genovai kikötői cég biztosítási szakértője lettem. Aztán Brazílián át Dominikába mentem, áhol egy fegyvergyárat vezettem. 1951- ben New York-ban egy kis ügyvédi irodában kezdtem dolgozni, mint gyakornok. Közben esti egyetemre jártam, jogot végeztem. Igen furcsa volt a felvételim: angolul akkor még nem beszéltem, ezért a rektorral latinul és németül társalogtunk. 1954-ben az illinoisi legfelsőbb bíróság rendeleté alapján felvettek az ügyvédi kamarába. Az amerikai történetemben elsőként kerültem be oda, mint nem amerikai állampolgár.

— Cégünk ma mintegy ötszáz ügyvéddel dolgozik, több mint húsz országban vannak irodáink. Elsősorban nemzetközi-, magán- és adójoggal foglalkozunk; profilaktikus ügyvédek vagyunk, megvédjük klienseinket, nehogy nehéz jogi helyzetbe kerüljenek.

— Az utóbbi időben igen sokat jártam Magyarországon. Sokszor hetente jöttem haza különféle tárgyalásokra. Hazai kollégáim jogtudását mindig is nagyra becsültem. Az új magyar Polgári Törvénykönyv haladó jogalkotás, a jogot nemcsak tisztelik benne, hanem továbbfejlesztik és modernizálják.

Tárgyalások

ú\abb magyar—amerikai közös vállalatokról

Dr. Schmidt Lajos csak később indult vissza chicagói vállalatához, a Baker and McKenzie céghez. Későbbi hazatérését zsúfolt programja magyarázza: az amerikai piac iránt érdeklődő, vagy már kapcsolatokat fenntartó magyar vállalatok szinte „kézről kézre” adták, hiszen dr. Schmidt jól kiismeri magát az amerikai jogrendszer szö-Dr. Schmidt Lajos

vevényei között, s gazdag tapasztalatai vannak az együttműködési megállapodások, vállalatalapítási szerződések kidolgozásánál. Elutazása előtt megkérdeztük tőle:

Milyen új szerződésekről tárgyalt?

— Tovább szeretnénk bővíteni a magyar textilipar együttműködését a Levi Strauss céggel. Űj magyar textilcikkek, ingek, pamuitlholmik szállításával gazdagodna az Egyesült Államokba irányuló magyar export. A farmergyártási együttműködés egyébként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A San Francisco-i konszern vezetője szerint a külföldi partnerek hozzájuk küldött munkásai közül a magyarok sajátították el leggyorsabban az amerikai farmergyártós titkait. Rendkívül elégedettek a magyarországi Levi’s-okat gyártó, nemrég beindult marcali üzem irányításával, és a gyártott farmerek minőségével.

Hamarosan magyar—amerikai szerszámgépgyártási együttműködésiről is beszélhetünk. A Gettys amerikai gépgyártó és a Technoimpex kooperációja keretében a magyar partner évente több százezer dollár értékű szerszámgépalkatrészt, később komplett meghajtómotorokaí szállít, s az amerikai cég saját berendezéseibe építi be azokat.

— Az üSA-ba irányuló magyar exportot évente több millió dollárral gyarapítja, ha megkötik a Terimpex és a Húsipari Tröszt kooperációs megállapodását a Serve Best amerikai konszernnel: amerikai ízlésnek megfelelő szalámit, „farmer’s sausage”-ot gyártanak, kezdetben 500 tonnát a pápai húskombinátban, később a szegedi gyárban is.

Milyen területeken remélhetnek sikereket a magyar exportőrök az USA-ban?

— Nem akarom megkerülni a választ, mégsem szeretnék mindössze néhány termékcsoportot említeni. Ki hitte volna, hogy a legkeményebb versenyt igénylő izzók piacára a magyaroknak «ikerül betörniük? Vagy ki gondolt néhány éve a győri Rába hátsó tengelyeinek gyorsan bővülő eladásaira? A korszerű gyártóbázis birtokában a rugalmas, kezdeményező vállalatok bízvást próbálkozhatnak az amerikai piacon. De arra felhívom a figyelmet, hogy ha már egy cégnek sikerült bejutnia e piacra termékeivel, csak állhatatos munkával tarthatja meg helyét.

A kereskedelmi megállapodás életbe léptetése óta érezhető-e a kétoldalú kapcsolatok felpezsdülése?

— A szerződés csak a közelmúltban lépett életbe, mégis nagy mozgás figyelhető meg. Vállalatalapítási lázról túlzás lenne beszélni, de már megkezdődtek a tárgyalások az USA-ban felállítandó néhány közös vállalat megalapításáról.

Alan P. Németh, Nicholas L. Deák

„Kutatom a lehetőségeket”

Nicholas Deák, azaz Deák Miklós a kezdeti angol nyelvű társalgás után már a második napon magyarul kérdezgetett az Egyesült Izzóban, s Bábolnán meg Győrben kifogástalan magyarsággal faggatta a szakembereket.

— Állandóan forog az agyam — mondta beszélgetésünk közben — keresem, kutatom a lehetőségeket.

Érthető ez az aktivitás: ő az elnöke a Deák and Co. Inc.-nak, és a Deak-Perera bankcsoportnak, a nyugati félteke egyik legrégibb és legnagyobb valutabankjának.

— Hunyad megyében, Hátszegen születtem — meséli magáról —, középiskoláimat Erdélyben és Pesten végeztem. Egyetemre Ausztriában, Svájcban és Franciaországban jártam. A harmincas évek elején Bukarestben, a Magyar Királyi Külkereskedelmi Intézet kirendeltségén dolgoztam, majd átkerültem az Angol—Magyar Bank bukaresti kirendeltségére, ahol 28 éves koromban fiókigazgató lettem. A harmincas évek végén telepedtem le Amerikában: egy valutabeváltással és devizaügy letekkel foglalkozó bankot alapítottam. A világháborúban az amerikai hadseregben teljesítettem szolgálatot.

— A háború után ismét viszatértem a szakmámba. Ma négy bankom van, hatvan irodám. Bankjaim együttes aktívái elérik a TOO millió dollárt. A Deak-Perera bankcsoport elsősorban valuta- és devizaügyletekkel foglalkozik, továbbá arany- és ezüstpiaci műveletekkel. Bankunk néhány évvel ezelőtt részt vett a Magyar Nemzeti Bank 100 millió dolláros hitelfelvételének a finanszírozásában — egymillió dollárral.

— Barátaimnak mindig nagy büszkeséggel mondom, hogy én magyar származású vagyok. Büszkén gondolok vissza a magyarországi iskoláimra. Szeretem a magyar nyelvet, pedig a családban senkivel sem beszélhetek magyarul. De ha magyarokkal találkozom, az anyanyelv feléled.

— Négy évvel ezelőtt már jártam idehaza, óriási változásokat tapasztalok azóta is. S ha ez így folytatódik, szép jövőt jósolok az országnak. Igen nagy jelentőségűnek tartom a legnagyobb kedvezmény elvének a megadását, s remélem, Magyarország élni fog a lehetőségekkel. Véleményem szerint Magyarország lehetne Kelet-Európa egyik pénzügyi központja.

*

A gyökerekre hivatkoztunk cikksorozatunk elején, s ebből önként adódik a következtetés: a gyökerek után jön a fa törzse, aztán az ágak, a lomb, a virág és a gyümölcsök. Mitől fordul termővé a fa? S milyen gyümölcsöket remélünk határon innen, és határon túl? Gyorsabb és modernebb gazdasági fejlődést? Igen, azt is. A magyar és az amerikai nép közeledését? Igen, azt is. A külföldön élő magyarok mai hazánkat szívükbe fogadó szeretetét, és az egyenrangúak méltóságával felénk forduló figyelmét? Igen, azt is.

És még valamit.

Hadd fogalmazzuk meg Arany János szavaival a lényeget:

Legszebb virág a haza szent szerelme ... Ez gyümölcsöz nekünk édes szabadságot.

Apostol András—Hirschler Richard

O

/