Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-08-26 / 17. szám

ÜZLETEMBEREK MAGYARORSZÁGON néző séta után a Szombathely közelében fekvő arborétu­mot és kísérleti állomást tekintette meg a küldöttség. Az Ambrózy kastélyban dr. Bors Zoltán, Vas megye Taná­csának elnöke üdvözölte a vendégeket, s adott tiszte lé­tükre vadvacsorát. A vendégek rövid városnéző sétát tet­tek Szombathelyen, majd ellátogattak a Herendi Porce­lángyárba, ahol dr. Felek Béla igazgató ismertette a gyár múltját és eredményeit. A vendégek a műhelyek meg­tekintése után a porcelán múzeum szebbnél szebb darab­jaiban is elgyönyörködtek. Az országjáró körút utolsó ál­lomása Tihany volt. A magyar származású amerikai üzletemberek a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarában záróülésen összegezték ta­pasztalataikat. A Margitszigeti Nagyszállóban dr. Bognár József, a Magyarok Világszövetsége elnöke búcsúebédet adott a vendégek tiszteletére. ÚJRAFELFEDEZÉSE Városnéző séta Sopronban. Elöl: Julius Prokop, hites A tihanyi apátság temploma előtt könyvvizsgáló és felesége Novotta Ferenc felvételei A győri Magyar Vagon és Gépgyárban az üzletemberek egy új típusú Rába—Steiger traktorral ismerkednek. Jobbra: Horváth Ede vezérigazgató kíséri el gyárlátogatásra a vendégeket. Elöl: Horváth Ede és Forbáth Tamás, az Ameri­can Cyanamid Co. elnökhelyettese A pannonhalmi apátság kincseit, az alapítólevelet és a tihanyi apátság alapító oklevelét mutatja Csóka Gáspár, a bencés gimnázium igazgatója. Középen: Frank Kelemen, az OMARK Industries igazgatótanácsának tagja, Alan P. Né­meth és Corns Kovács, a Vitamins Ine. elnöke. Jobbra: Lantos István orgonahangversenye a pannonhalmi apátság templomában. Lent: a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban a vendégek megtekintik a lovas- és fogatbemutatót kölcsönösen megadják egy­másnak a legnagyobb vám­kedvezményt. Ebben a kül­döttség vezetőjének, Mer­­szei Zoltánnak egyébként komoly szerepe volt. A meglátogatott üzemek s annak vezetői nagy ha­tást gyakoroltak a kül­döttségre „Először lát­tam a magyar ipart műkö­dés közben — mondta Fo­dor N. Péter Kanadából — s mély hatást gyakorolt rám.e három cég hatékony munkája”. „Kitűnő üzlet­emberek itt a vezetők — vágott közbe Kiss J. Zoltán, a Chronar Corporation el­nöke, — akik bármely kül­földi ipari vezetővel, mező­­gazdasági irányítóval fel­vehetik a versenyt”. Az üzleti lehetőségek és az üzletkötések sokkal több magyar céget érintettek, mint amennyit a küldöttség meglátogatott. Nicholas L. Deák az Országos Takarék­­pénztárral kereste a meg­levő együttműködés kibő­vítését. Forbáth úr, — aki könnyekkel a szemében emlékezett nagyszerű iro­dalomtanárára a Berzse­nyi Gimnáziumban, Vajthó Lászlóra — tárgyalt a gyógyszeriparral, a mező­­gazdasági vegyiparral és a kozmetikai iparral: „Jók az üzleti kilátások. Mind a termékek, mind a kutatási bázis, mind a vezetők mi­nősége kiváló”. Frank K. Kelemen, az OMARK In­dustries igazgatótanácsának elnöke eddig bécsi cégek közbenjöttével kereskedett velünk. Ezúttal közvetlenül kíván fellépni hazánkban. S bár elsősorban eladni akar, tisztában van azzal, hogy elő kell segítenie, köz­vetlenül és közvetve — marketing szakértelme ré­vén — az amerikai magyar exportot is. Dr. Schmidt Lajos, a világ egyik leg­nagyobb és legtekintélye­sebb nemzetközi ügyvédi irodájának, a Baker és McKenzie cégnek a bel­tagja, megannyi amerikai és magyar cég szerződésé­nek egyik bábája, az elő­készületek utolsó szakaszá­ban levő üzletkötésekről és meglevő üzleti kapcsolat bővítéséről adott számot — a szállodaipartól kezdve, a gépiparon át a húsiparig. Louis E. Kovácsnak, a Vi­tamins Inc. elnökének már a nagyapja és az édesapja is fontos, értékes, kiváló minőségű közbenső termé­keket vásárolt a Richter cégtől. Aztán a háború de­rékba törte ezt a kapcso­latot. Most, 37 esztendő múltán ha más termék te­kintetében is, de visszatér a régi szállítóhoz: „Eddig a terméket Japánban vásá­roltam. De nekem nem Ja­pánban vannak a gyöke­reim”. Világosan látnunk kell azt is, hogy a gyökerek, az emlékek csak egyenlő mi­nőségek, szállítási határ­idők és versenyképes árak mellett jelentenek előnyö­ket. S ez az előny reális előny az erőteljes nemzet­közi versenyben. Megszívlelendő jó tanácsok is elhangzottak. Például, hogy az amerikai gazdaság „nemcsak a General Mo­­tors-ból és a Fordból áll”, mint ezt Mr. Kelemen ki­fejezte, hanem a kitűnő kis- és középvállalatok tízezrei­ből. Ezek hatalmas piacot és szállítói kapacitást je­lentenek. Schmidt Lajos arra hívta fel a figyelmün­ket, hogy nagyvállalataink belső szervezetét érdemes úgy alakítani, hogy alkal­mas legyen üzletkötésre számos amerikai kis- és középvállalattal. Fodor N. Péter arra is utalt, hogy a kisvállalatok sokszor nincsenek abban a helyzetben, hogy olyan óriással, mint az Egyesült Izzó kooperációs kapcso­latba lépjenek. Ugyanak­kor szívesen működnének együtt, ha partnerként ha­sonló nagyságrendű magyar vállalat jöhetne szóba. Kal­lós Ödön felvetette azt a gondolatot is, hogy vezető magyar vállalatok tech­nológiát exportálhatnának amerikai kis- és közép­­vállalatoknak. Bognár József akadémikus behatóan foglalkozott ezek­kel a javaslatokkal, s el­mondta, hogy Magyarorszá­gon ma kevés a kis- és kö­zépvállalat. Ennek hiányát magunk is érezzük, de már igyekszünk növelni a jó minőségű, speciális termé­kek előállítására képes kisvállalatok számát. Vendégeink kitűnőnek tartották azt a gondolatot, hogy a továbbiakban is meghívjunk amerikai ma­gyar üzletembereket ha­sonló felfedező körútra. A kulturális programpontok­nak, üzemlátogatásoknak, előadásoknak az az együt­tese, amit ez alkalommal a két vendéglátó nyújtott, a kísérők tájékozottsága és készsége felejthetetlen él­ménnyé és új gazdasági kapcsolatok ihletőjévé tette a látogatást. Helyesnek tartanák azonban, ha az ilyen küldöttségekben ve­gyesen volnának „ameri­kai” és magyar amerikaiak, akik a katalizátor szerepét játszhatnék „bennszülött” kollégáiknál. A Magyarok Világszövet­sége és a Kereskedelmi Kamara új ösvényt vágott, amikor az Amerikában élő nyelvészek és művészek mellett felfedezte az ame­rikai üzletembereket is. Nemcsak az idelátogató amerikás magyar üzletem­berek fedezték fel tehát újra az óhazát. Most az a feladat, hogy ebből az ös­vényből utat teremtsünk az Amerikával folytatott gaz­dasági kapcsolatok bővíté­séhez. Dr. Bácskai Tamás r

Next

/
Oldalképek
Tartalom