Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-07-15 / 14. szám
EGY NAGYKÖZSÉG VÁROSI GONDJAI Interjú a paksi rendelőintézet igazgatójával Paks nagyot nőtt az elmúlt négy esztendőben. Nagyközségből várossá serdült, bár az utóbbi rangot hivatalosain még nem nyerte el. A Duna menti település tehát — nem utolsósorban az itt épülő első magyar atomerőmű miatt —, városi gondokkal küszködik, de csak a nagyközségeket megillető igazgatási rendszere van. Költségvetése szerencsére az új léptékekhez igazodik, de amíg a milliókból út, lakás, szálloda, orvosi rendelő épül, addig a paksiaknak még sok mérget és port kell nyelniük. Paks növekedése sincs serdülőkori betegségek nélkül. Két építkezés összevetése akár jelkép lehet. Az erőmű és az azt kiszolgáló létesítmények, amelyeken országos vállalatok dolgoznak, szinte percnyi pontossággal készülnek. A régi közepén álló egykori vendégfogadót viszont évek óta javítgatják, serénynek alig mondható iparosok. Nem csoda — az erőműnél többet fizetnék. Emitt, néhány ember tesz-vesz — amott több ezren szorgoskodnak. Ami öröm az egyik oldalon, gond a másikon. öt évvel ezelőtt, amikor Paks új szakorvosi rendelőintézete tető alá került, a helybéliek úgy vélték: vagy húsz esztendeig nem sok gondjuk lesz vele. Tévedtek. A tervezők ugyanis úgy tartották, hogy a község akkori lakosságának száma sokáig változatlan marad, mert nem sejtették, hogy néhány év múlva új egészségügyi törvény szüleitik, amely állampolgári joggá teszi az ingyenes orvosi ellátást. Dr. Horváth Ferenc igazgató, ha jókedve van, nagy és modem —, ha bosszús: szűk, elavult rendelőintézetet vezet. — A kettő közül — amely egy és ugyanaz —, melyiket ismerik a betegek? — Ami az ellátás színvonalát illeti: feltétlenül a modemet. Ami a várakozási időt: az elavultat. Az intézet mai betegforgalma kétszer akkora, mint amekkorára a tervezéskor számítani lehetett, öt év alatt Paks lélekszáma tizenháromezerről, csaknem húszezerre növekedett Változtak a foglalkozási arányok is. Az új lakosok munkások — főként építők —, és az ipari munkahelyeken gyakrabban történik üzemi baleset, mint a mezőgazdaságban. A munkások között több a mozgásszervi megbetegedés is. Űj rendelőhelydere lenne szükségünk, mindenekelőtt reumatológiára és fizikoterápiára. Ezek azonban már nem fémének be épületünkbe. Ami elég volt a nagyközségnek — kevés a városnak. Paks oly gyorsan fejlődik, hogy a várossá nyilvánítás feltételeinek már jövőre hivatalosan is megfelelhet (Magyarországon, hogy egy település városi rangot kapjon, magas urbanizációs fokot kell elérnie.) — A várossá avatással mit nyer a helyi egészségügy? — Mindenekelőtt nagyobb önállóságot, pontosabban működő szervezetet, nagyabb költségvetést, amelyből néhány év múlva új rendelőintézetet építhetünk, a távolabbi jövőben pedig talán önálló kórházat. — Intézetük túlterhelt, pedig Pakson harmincnál több orvos dolgozik. Ha új rendelőket nyitnak, több szakorvosra lesz szükség. Az ellátás színvonala a műszerezettség mellett az orvosok képzettségétől függ. Miképpen tartanak lépést szaktudományuk fejlődésévél a paksi orvosok? — Tudományos konferenciákon vesznek részt, rendszeresen látogatják az Orvostovábbképző Intézet előadásait. Alkalmanként egy-két hónapot a Szekszárdi Megyei Kórházban dolgoznak. Mi magunk havonta rendezünk tudományos ülést, amelyen a megyei kórház egy-egy szak-főorvosa tart előadást. — Az intézet tervezésekor napi háromnégyszáz betegre számítottak. Hogyan képesek itt öt-hatszáz beteget megfelelően ellátni? — Szerencsére Pakson elegendő, jól fölszerelt körzeti orvosi rendelő van. — Az egészségügyi szakemberek olykor panaszkodnak a mérnökökre, akik műszakilag jó, de a célnak nem megfelelő rendelőket, kórházakat terveznek. Ebben az épületben mit kellett volna másképp csinálni? — A hibajegyzék nem hosszú, de létezik. Szűk a lépcsőház. Ezenkívül a tervezők három lépcsőfokot építettek a röntgen és a sebészet közé. Aki csontját törte, megmondhatná: milyen oktalanság volt. Az új rendelőben reméljük másképp lesz. — Igazgató űr, ön sokáig kórházi osztályt vezetett. A közvetlen gyógyítómunka után kielégíti-e a szervezés? —< Az általános orvosi tudást ebben az irodában is meg kell őrizni, máskülönben az ember nem képes dönteni. A mai gyógyításnak egyébként része az egészségügyi szervezés. Ennek a tudománynak orvosegyetemeinken régóta önálló tanszéke van. Sőt, szervezésből szakképesítést is szerezhet, aki erre vállalkozik, akárcsak belgyógyászatból. Kép és szöveg: Megay László 6 RENDELOINJEZEI öt éve épült A röntgenorvos Várakozók a gyermekosztátyon Lent: Mindenütt építkeznek t