Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-03 / 11. szám
9etäkM 'W. MEGALAKULT A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Szociológiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémián. A közgyűlésen részt vett Aezél György, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Eörsi Gyula, az MTA gazdasági és jogtudományi osztálya elnökének megnyitója után Szentágothai János, az Akadémia elnöke köszöntötte az új társaságot, amely a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó társaságként működik majd. Szociológia és közművelődés címmel Pozsgay Imre kulturális miniszter tartott előadást a közgyűlésen. A közgyűlés megválasztotta a Társaság vezetőségét. Elnöke Szalai Sándor akadémikus lett. Megszületett végre a Társaság, megvalósult a régi terv, véglegesen polgárjogot nyert egy rögös utat befutó társadalomtudomány: a szociológia. A Társaság tagja lehet mindenki, aki a szociológia vagy a vele határos tudományágak területén rendszeres munkásságot fejt ki, mondja ki az elfogadott alapszabály. A Társaság elsőszámú feladata: „tudományos viták szervezése, szakvélemények készítése, fontos társadalmi kérdések megoldása elősegítése céljából”. Az alapszabály bevezetője arra utal, hogy az új intézmény tudatosan épít saját elődeire, megbecsüli a magyar szociológia hagyományait. Megnyitó beszédében Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az áldozatos munkát végző elődök tudományos teljesítményének megbecsülésére ösztönzött. Elmondta, hogy az első világháború előtti sokat ígérő felvirágzást apály követte. A két világháború között a falukutatás új fellendülést jelentett, keresve az akkori magyar társadalom egyik alapproblémájának, a paraszti nyomor felszámolásának útját. Emellett jelentős eredmények születtek a városkutatásban a munkásosztály életkörülményeinek feltárásában is. A felszabadulás után több nekifutás, megtorpanás után, közel két évtizede tartó folyamatok fejlődésében alakult ki a mai magyar szociológia intézményrendszere, vibráló közélete, és ebben az eredményben múlhatatlan érdemeket szerzett Erdei Ferenc. A SZOCIOLÓGIA HELYE A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖZÖTT Az utóbbi években világossá vált, hogy a társadalmi jelenségek tudományos feltárása egyre inkább igényli a különböző szaktudományok csapatmunkáját. Ezért hangsúlyozza az alapszabály, hogy a Társaság célja tömöríteni a Magyarországon dolgozó szociológusokon kívül azokat a társadalomkutatókat is, akik a szociológiával határos vagy összefüggő területeken dolgoznak, és munkájukban szociológiai elveket és módszereket alkalmaznak. A szociológia útja nem volt könnyű. Vannak ma is ellenzői, akik bizalmatlanok ezzel a tudománnyal szemben, és vannak túlzó hívei, akik a tudományok tudományát látják benne, amely szerintük valahol a politika mellett, vagy éppen felette foglal helyet. Szalai Sándor akadémikus, a Társaság megválasztott elnöke szellemesen tűzte ki a tudományok térképén a szociológia helyét, jelölte meg funkcióját. „A szociológia — mondta — navigációs tudomány. A navigátor fontos szerepet tölt be a hajózásban, de nem ő a parancsnok, mégcsak nem is a kormányos. Nem határozhatja meg a hajó indulási helyét vagy időpontját. Nem tűzi ki az úticélokat sem. Feladata, hogy minden pillanatban megbízható képet adjon a valóságos hajózási helyzetről, hogy megmondja, hol jár, merre halad, milyen útvonalon közelíthet legjobban a célhoz. Ehhez a feladathoz nem elégséges ismerni az örök csillagok járását és a Nap állását. Ismernie kell az iránytű rezdülését, a tenger áramlását, figyelnie kell a látóhatárt, jeleznie kell a zátonyokat, a készülő vihart. Ezzel járul hozzá a hajó kapitányának, kormányosának munkájához. A szociológia feladata hozzájárulni a történelmi navigációhoz. És a Társaság feladatának érzi a fejlett szocializmus építésének nehéz és szép útján megadni ezt a navigációs segítséget.” A SZOCIOLÓGIA FELADATAI Az már látható, hogy a szociológia nem marad munka nélkül. (Azt hiszem, a jelenlegi helyzet fő ellentmondása éppen az. hogy a szociológia iránt megnövekedett igények kielégítéséhez elégtelen a műhelyek kapacitása, kevés a szakképzett kutató, nem elég a tudományos segéderő, hiányos a gépi ellátottság.) Már Szentágothai akadémikus is beszélt arról, hogy sok a tudományos elemzésre váró társadalmi ellentmondás. Vizsgálni kellene az urbanizációs ártalom következményeit. Ismerni kellene a család helyzetének megváltozását a társadalomban, mindenekelőtt azzal kapcsolatban, hogy a nők nagy része dolgozó ember. Hogyan alakul a nemzedékek kapcsolata, hogyan lehet optimálisan hasznosítani a különböző társadalmi csoportok munkaidejét, kutatni, melyek az önművelés legjobb módszerei? Pozsgay Imre kulturális miniszter a közművelés gondjainak megoldásához hívta segítségül a művelődésszociológiát. A kulturális kormányzat azt várja a szociológusoktól, hogy feltárják a művelődési átalakulás irányzatait, ellentmondásait, és a tervezéshez megfelelő elméleti alapot teremtsenek. Hangsúlyozta: a közművelődéspolitika, miközben a tömegesség és a minőség összekapcsolását fogalmazta meg alapkövetelményként, e cél kielégítésének előmozdítására megfogalmazta az aktivitás elvét is. Eszerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely kulturális szempontból a társadalmat kultúrateremtő, alkotó, szolgáltató kisebbségre, és passzív befogadó többségre osztja. A kulturális aktivitás útjában álló akadályok feltárása sajátosan szociológiai feladat. Szántó Miklós Pozsgay Imre kulturális miniszter „Szociológia és közművelődés” címmel előadást tart MTI — Pólya Zoltán felv. AZ ÜVEGCIPŐ A budapesti Vígszínház május elején mutatta be Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát. Ez alkalomból adjuk közre a Molnár Ferencről 1947-ben, New Yorkban készült felvételt, amelyet Gabriel D. Hackett (Keér Dezső) honfitársunk készített az íróról, s küldött meg a Magyar Híreknek. Molnár Ferenc (Copyright: Gabriel D. Hackett) Jobbra: Jelenet az előadásból: középen a szerelmes kiscseléd szerepében Pap Vera főiskolai hallgató MTI felv. MINT JÓ TESTVÉREK Beszélgetés dr. Ács Istvánnal, Debrecen tanácselnökével Dr. ács István ötvenéves. Nádudvaron született. Szinte gyerekfejjel került bele annak idején a közéletbe. 1957 óta dolgozik a debreceni városi tanácsnál, előbb kerületi tanácselnök volt, most pedig, 1966 óta, a városi tanács elnöke. Édesapja Debrecenben a Vagongyáriban dolgozott. Kilencen vannak testvérek. Persze most nem a család tagjai felől érdeklődünk, pedig abból is igen érdekes riport kerekedne, ha minden testvér életútját megrajzolnánk. ;Nem a vértestvérek miatt jöttünk, hanem a testvérvárosók miatt, dr. Ács István ugyanis a Testvérvárosok Világszövetsége Nemzetközi Tanácsának a tagja, s a szövetség minden év április 30-án ünnepli világnapját. — A hazai és a külföldi sajtóban nem sokat olvasunk erről a szervezetről. Mikor alakult és működésének mi a célja? — 1957. április 28-án a franciaországi Aix-les-Bains-ben jött létre a szervezet. Tavaly, októberben ünnepeltük a húszéves fennállásunkat. A Karib tengeri Guadeloupe sziget Pointe a Pitre nevű városában tartottuk IX. kongresszusunkat 37 ország 130 városából sereglettek össze a küldöttek. A Testvérvárosok Világszövetsége, vagy idegen nevén Federation Mondiale des Villes Jointes (FMVJ), a francia ellenállási mozgalomból nőtt ki és vált világszervezetté. Célkitűzése benne van a nevében: a különféle országok városai úgy éljenek egymás mellett, mint a testvérek, mint a jó testvérek. Tavaly ősszel fogadta el a kongresszus az új alapszabályt, amely pontosan meghatározza célkitűzéseinket és feladatainkat. A Testvérvárosok Világszövetsége faji, nembeli, osztálybeli, kasztbeli, nyelvi, nemzetiségi, ideológiai, társadalmi vagy politikai rendszerbeli megkülönböztetés nélkül akarja egyesíteni a helyi közösségeket, vagyis a városokat. — És mi a tartalma ennek az egyesítésnek? — Az állampolgárokat, nevezetesen a felnövekvő nemzedékeket a helyes állampolgári magatartásra, a humanizmusra akarja nevelni, a más országdk népével való barátságra, a kölcsönös tiszteletre és a nemzetközi szolidaritásra. — Ez hogyan valósul meg a világszövetség tevékenységében? — Szorgalmazzuk az általános célok konkrét megvalósítását. Tehát amíg az emberek milliói nyomorban és éhségben élnek szerte a világon, addig a Testvérvárosok Világszövetsége feladatának tekinti, hogy az egymással kapcsolatban álló városok küzdjenek az éhínség ellen. Persze ez szorosan összefügg a fegyverkezési költségekkel, tehát a Világszövetség küzd az általános és ellenőrzött leszerelésért, hogy a fegyverkezési költségeket a népek jólétére lehessen fordítani. Vagy itt van a természet és a környezet megóvása. A testvérvárosok ezért is igen sokat tehetnek. Hiszen nemcsak a város vezetői keresik fel egymást, a kapcsolatok ennél sokkal átfogóbbak. — Kulturális jellegű? — Igen. Tánc és énekegyüttesek keresik fel egymás városát, sőt, nemegyszer egy-egy gyár, műhelye vagy brigádja szakmai jellegű látogatásokat tesz a testvérváros testvérüzemében. Persze ezek a látogatások nemcsak arra jók, hogy szakmai fogásokat tanuljanak egymástól, hanem hogy megismerjék egymás életét, családját. A személyes barátság igen jó kötőanyaga a népek barátságának. Újabban már a turistacsoportok is beiktatják útiprogramjukba a testvérvárosokat. Debrecenbe például rendszeresen jönnek finn turistacsoportok. — Talán ezzel kellett volna kezdenünk a beszélgetést: hány magyar városnak van testvérvárosi kapcsolata? — összesen 57 városnak, illetve megyének. — Kérem, mondjon néhány példát. — Borsod megye a Német Demokratikus Köztársaságban levő Neubrandenlburg megyével áll testvérvárosi kapcsolatban. Csongrád megye a romániai Temes megyével, Győr-Sopron megye Pozsonnyal, Hajdú-Bihar megye Nagyváraddal, Szeged Szabadkával, Győr Erfurttal, Debrecen a bulgáriai Sumennel, a finnországi Yváskylével és a litvániai Rlaipédával. Tehát egy városnak több testvérvárosa is lehet. Mint ahogyan az embernek is lehet több testvére. —■ Nyugati országok városai közül melyekkel léptünk testvérvárosi kapcsolatba? — Pécsnek a finnországi Láhti a testvérvárosa, Kecskemétnek a franciaországi Arouedl, Győr megyének Burgenland, Salgótarjánnak Dél-Wales, Pest megyének az olaszországi Umbria tartomány, Sárospataknak az olaszországi Colegno, Szombathelynek Graz, Baranya megyének a Kossuth emlékekről nevezetes törökországi Kütahya és még sokan másök. — Látom, Debrecenben van Klaipéda utca, Sumen étterem ... — Igen. Utcákat, városrészeket, éttermeket nevezünk el a testvérvárosokról. így aztán azok is akik még soha nem hallottak arról a távoli városról, érdeklődni kezdenek iránta, jobban megismerik. A tanácselnök szűkresizabott ideje lejárt. Búcsűzás közben arra gondolok: legközelebb egy testvérvárosi turistacsoport látogatását kellene megörökíteni. Hátha találunk a turisták között egy-egy Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Dániában vagy ki tudja melyik országban élő magyart is. ' A. A. I 5
