Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-03 / 11. szám
AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ BÉCSI TALÁLKOZÁSAI Harminchárom európai és a két tengerentúli, az amerikai és a kanadai parlament képviselői egy héten át tanácskoztak az Osztrák Nemzetgyűlés Ringen álló palotájában, az európai biztonságról és együttműködési ajánlások valóraváltásáról a Helsinki Záróokmány és a belgrádi Közös Közlemény alapján. A tanácskozás már New York-ra tekintett, az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésére, amely a világszervezet székhelyén május 23. óta elemzi a fegyverzetek csökkentésének, a katonai enyhülés létrehozásának kérdéseit. A nemzetközi előkészületek sok hasznos anyaggal segítették a közgyűlés munkáját éppúgy, mint a közvélemény felvilágosítását. Ha csak azokat említem, amelyekben magam is részt vettem, akkor a következőket sorolhatom fel az idei esztendőben: Budapest, január, Európai Ifjúsági Leszerelési Konferencia. Bécs, február, leszerelési szimpózium a Nemzetközi Békeintézet rendezésében. Genf, március, a Nem-kormányközi Szervezetek leszerelési világkonferenciája. Bécs, május, az Interparlamentáris Unió európai csoportértekezlete. Legutóbbi bécsi tapasztalatunkból azt a következtetést vonhattuk le, hogy ma már senki sem ellenzi a leszerelést, legalábbis a 35 ország küldöttségét tekintve, csak az értelmezések és a megközelítések térnek el egymástól. Nyíltan senki sem foglalt állást a fegyverkezési hajsza fokozása mellett, sőt, általában elhatárolták magukat ettől a lehetőségtől. Határozottan megnyilvánult a konszenzusra, az egyetértésre való törekvés. A nemzetközi politikában a tanácskozásokon mindinkább alkalmazzák az egyetértés elvét. Természetes következménye ez a kiegyensúlyozott erőviszonyoknak. Annak, hogy a különféle országcsoportokra nem lehet ráerőszakolni olyasmit, amit nem hajlandók elfogadni. Nemcsak az államközi tárgyalásokon, hanem a nemzetközi társadalmi szervezetekben vagy politikai mozgalmakban sem. Az Interparlamentáris Unió bécsi konferenciáján teljes egyetértéssel elfogadott határozat gyakorlati lépéseket sürgetett a biztonság és együttműködés továbbfejlesztésére. Az álláspontok sok kérdésben közelebb kerültek egymáshoz. A határozat felhívja a résztvevő államokat, hogy átfogóan és következetesen alkalmazzák a Helsinki Záróokmányban foglalt tíz elvet, felszólítja a parlamenteket és kormányokat, hogy fejlesszék jó szomszédsági kapcsolataikat. Sürgeti a közös küzdelmet a terrorizmus minden megnyilvánulása ellen. Felszólítja a kormányokat és parlamenteket, hogy állítsák meg a fegyverkezési versenyt és támogassák a világméretű leszerelési intézkedéseket. A határozat külön kiemeli az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésének fontosságát. A gazdasági együttműködésben a határozat helyesli a kereskedelem dinamikus fejlődését, az akadályok felszámolását, az ipari kooperáció új formáinak felkutatását, a modern tudományos és műszaki vívmányok átadását. Sürgeti a kulturális alkotások kölcsönös megismerését, az irodalom és egyéb művek széles körű lefordítását — különösen a kevésbé elterjedt nyelvekről. Hangsúlyozza, hogy valamennyi kultúrát, beleértve a nemzeti kisebbségekét is, minden megkülönböztetés nélkül tiszteletben kell tartani. Felhívja a figyelmet a kultúra és tudomány művelőinek találkozóira, eszmecseréire. Javasolja a nemzeti parlamenteknek, hogy hozzanak létre további kétoldalú tagozatokat az enyhülés előmozdítására és az Interparlamentáris Unió szervezzen szimpóziumokat a helsinki Záróokmányból fakadó konkrét témákról. Végül állást foglal amellett, hogy megfelelő időpontban hívják össze az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó újabb Interparlamentáris Konferenciát. Az egyetértés tehát a politikai barométer szerepét is betölti. A bécsi konferencia idejére az európai légkör megenyhült. Ennek hatása tükröződik New Yorkban is, bár itt a a helyzet jóval bonyolultabb. Álláspontunk szerint az általános és teljes leszerelést csakis a leszerelési világértekezlet oldhatja meg, amely egyedül képes olyan határozatokat hozni, amelyek minden kötelező érvényűek minden érdekelt kormányra. Az ENSZ rendkívüli közgyűléstől olyan hasznos határozatokat várunk, amelyek előrelendítik a leszerelés már érett kérdéseinek megoldását, s utat mutatnak a leszerelési világértekezlethez. Pethő Tibor A Bécsi Magyar Kultúr- és Sport Egyesület csoportjai Magyarországon Az egyesület linzi csoportja barátságos labdarúgó-mérkőzésen találkozott a ménfőcsanaki csapattal. Jobbra: Az egyesület frauenkircheni csop ortja ellátogatott Szentendrére Gábor Viktor felvételei Felújítják Hollókő késő gótikus műemlék templomát MTI — Manek Attila felv. MEGALAKULT A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG Az alakulógyűlésen dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a társaság egyik legfontosabb feladata a Kodály-életmű egységének megőrzése, hogy senki se állíthassa szembe a zenei alkotót a zenetudóssal, a művészt a közéleti emberrel, a népzenekutatót a zenepedagógussal. Az alapszabály szerint a társaság célja „Kodály Zoltán teljes szellemi hagyatékának, műveinek, pedagógiai és tudományos írásainak ápolása és közkinccsé tétele.” Ennek érdekében szorgalmazza és támogatja Kodály zeneműveinek előadását, zenei nevelési elveinek közreadását magyarul és idegen nyelveken, a Kodály-kéziiratok összegyűjtését, megőrzését, az életút bemutatását filmen, rádióban, televízióban, és végül méltó helyen: egy Kodály-gyűjtemény létrehozását. A Magyar Kodály Társaság elnöke Szokolay Sándor zeneszerző, társelnökei Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Intézet igazgatója, Szőnyi Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, Ugrin Gábor, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és Vikár László, az Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos osztályvezetője lett. A társaság díszelnöke: Kodály Zoltánná. A császári pár és Losonczi Pál az esztergomi Keresztény Képtárban MTI — Tormai Andor felv. Hazánk vendége volt az iráni császár Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elvlöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására hivatalos látogatáson Magyarországon járt Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára és felesége, Farah Pahlavi császárnő. A hivatalos magyar—iráni tárgyalásokon a felek áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a gazdasági együttműködés eredményeit és a fejlesztés további lehetőségeit. A császár és felesége tiszteletére adott vacsorán, Losonczi Pál a pohárköszöntöjében egyebek között kijelentette: A tárgyalások légköre és tartalma azt bizonyítja, hogy mindkét fél részéről megvan a készség és az akarat a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére és újabb területekre való kiterjesztésére. Válaszában Reza Pahlavi hangsúlyozta: Örömünkre szolgál, hogy számos magyar kulturális központ és egyetem vállalt szerepet Irán történteimének és kultúrájának megismertetésében, és hogy a történelmi és a kulturális kapcsolatot tovább erősítette az utóbbi években létrejött gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés. Az iráni vendégek ellátogattak a Duna-kanyar nevezetes városaiba, megismerkedtek a Bábolnai Állami Gazdaság munkájával, fölkeresték a Magyar Nemzeti Galériát, megtekintették a Magyar Állami Népi Együttes előadását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ünnepi tanácsülésén Reza Pahlavi Aryamehrt a jogtudományok, Farah Pahlavit a bölcsészettudományok díszdoktorává avatták. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országliáz Nándorfehérvári termében találkozott Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császárral. Külföldi hitelpolitikánk A NÉPSZABADSÁG INTERJÚJA FEKETE JÁNOSSAL, A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKHELYETTESÉVEL Hogyan szolgálja külföldi hitelpolitikánk a népgazdaság tervszerű fejlesztését? E témakörben tett fel kérdéseket Fekete Jánosnak, az MNB elnökhelyettesének Földes István, a Népszabadság című napilap hasábjain. Az alábbiakban rövid részleteket közlünk a válaszokból. . — Hitelfelvételeinkben az a gazdaságpolitikai szándék tükröződik, hogy alkalmazkodni kívánunk a megváltozott világgazdasági helyzethez. Az alkalmazkodás olyan fejlesztéseket kíván, amelyek eredményeként gazdaságosan, minden piacon értékesíthető termékeket állíthatunk elő. Ilyen célra jó feltételekkel nemcsak lehet, de célszerű is külföldi hiteleket igénybe venni, mert ezzel meggyorsíthatjuk az alkalmazkodás folyamatát, a felvett hitelek és azok kamata az exportbevételek növekedéséből és a keletkező nyereségből visszafizethetők. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a külföldi hitelezők szívesen adnak hiteleket olyan országoknak, amelyek azt saját forrásaik kiegészítéseként, fejlesztési céllal veszik igénybe, viszont folyó gazdálkodási hiányokra csak átmenetileg és rosszabbodó feltételék mellett lehet hiteleket igénybe venni... Magyarország fizetőképességében sosem volt fennakadás. Gazdaság- és hitelfelvételi politikánk elvei és gyakorlata Világosak, a hitelek indokoltságát könnyű mérlegelni, fejlett statisztikai rendszerünk révén gazdasági eredményeink mindenki számára áttekinthetőek — mindez egy-egy fontos eleme jó külföldi megítélésünknek ... Hiteleket mi magunk is nyújtunk, elsősorban a fejlődő országoknak, de néhány szocialista országnak is, a magyar exportszállításokkal kapcsolatban, összhangban bizonyos nemzetközi szokásokkal és az export bővítéséhez fűződő érdekeinkkel. Gépeket és különböző berendezéseket javarészt hitelben értékesítenek a világpiacon. Mi például hitelbe szállítottunk vagy szállítunk dízelmozdonyokat Brazíliának, komplett kórházat Nigériának, Perunak és Uruguaynak, konzerv- és kenyérgyárat Algériának, textilfonodát Iránnak, timföldgyárat Jugoszláviának. A Dow Chemical konszern amerikai anyavállalatának elnöke, Merszei Zoltán Budapesten tárgyalt A Világgazdaság című szaklap munkatársainak Merszei Zoltán a többi között a következőket nyilatkozta: A mintegy fél éve folyó tárgyalásokon többféle együttműködési területet vizsgáltunk meg, s arra a következtetésre jutottunk, hogy a legegyszerűbben és a leghamarabb egy műanyagipari alapanyag termelésében tudnánk eredményt felmutatni. Az együttműködés konkrét lehetőségeiről leninvárosi látogatásom során beszéltünk. Hozzá kell tenni, hogy a kezdet — áttervezett 15 millió dolláros vállalkozás — elég szerény, de meggyőződésem: nem lehet egyszerre mindenbe belevágni. Ügy vagyunk ezzel, mint a kisgyerek: előbb meg kell tartulnunk járni, mielőtt elkezdtünk szaladni. Ezért kellett az együttműködési területek közül egyelőre a legegyszerűbbet kiválasztani. Később jöhetnek egyéb vállalkozások is, akár a műanyagiparban további lépcsőként, akár a növényvédőszergyártásban, akár a gyógyszeriparban. 3
