Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-03 / 11. szám

AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ BÉCSI TALÁLKOZÁSAI Harminchárom európai és a két tengerentúli, az ame­rikai és a kanadai parlament képviselői egy héten át ta­nácskoztak az Osztrák Nemzetgyűlés Ringen álló palo­tájában, az európai biztonságról és együttműködési aján­lások valóraváltásáról a Helsinki Záróokmány és a belg­rádi Közös Közlemény alapján. A tanácskozás már New York-ra tekintett, az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyű­lésére, amely a világszervezet székhelyén május 23. óta elemzi a fegyverzetek csökkentésének, a katonai enyhü­lés létrehozásának kérdéseit. A nemzetközi előkészületek sok hasznos anyaggal segí­tették a közgyűlés munkáját éppúgy, mint a közvélemény felvilágosítását. Ha csak azokat említem, amelyekben ma­gam is részt vettem, akkor a következőket sorolhatom fel az idei esztendőben: Budapest, január, Európai Ifjúsági Leszerelési Konferencia. Bécs, február, leszerelési szim­pózium a Nemzetközi Békeintézet rendezésében. Genf, március, a Nem-kormányközi Szervezetek leszerelési vi­lágkonferenciája. Bécs, május, az Interparlamentáris Unió európai csoportértekezlete. Legutóbbi bécsi tapasztalatunkból azt a következtetést vonhattuk le, hogy ma már senki sem ellenzi a leszerelést, legalábbis a 35 ország küldöttségét tekintve, csak az ér­telmezések és a megközelítések térnek el egymástól. Nyíl­tan senki sem foglalt állást a fegyverkezési hajsza foko­zása mellett, sőt, általában elhatárolták magukat ettől a lehetőségtől. Határozottan megnyilvánult a konszenzusra, az egyetértésre való törekvés. A nemzetközi politikában a tanácskozásokon mindin­kább alkalmazzák az egyetértés elvét. Természetes követ­kezménye ez a kiegyensúlyozott erőviszonyoknak. Annak, hogy a különféle országcsoportokra nem lehet ráerősza­kolni olyasmit, amit nem hajlandók elfogadni. Nemcsak az államközi tárgyalásokon, hanem a nemzetközi társa­dalmi szervezetekben vagy politikai mozgalmakban sem. Az Interparlamentáris Unió bécsi konferenciáján tel­jes egyetértéssel elfogadott határozat gyakorlati lépéseket sürgetett a biztonság és együttműködés továbbfejlesztésé­re. Az álláspontok sok kérdésben közelebb kerültek egy­máshoz. A határozat felhívja a résztvevő államokat, hogy átfo­góan és következetesen alkalmazzák a Helsinki Záróok­mányban foglalt tíz elvet, felszólítja a parlamenteket és kormányokat, hogy fejlesszék jó szomszédsági kapcsola­taikat. Sürgeti a közös küzdelmet a terrorizmus minden megnyilvánulása ellen. Felszólítja a kormányokat és par­lamenteket, hogy állítsák meg a fegyverkezési versenyt és támogassák a világméretű leszerelési intézkedéseket. A határozat külön kiemeli az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésének fontosságát. A gazdasági együttműködésben a határozat helyesli a kereskedelem dinamikus fejlődését, az akadályok felszá­molását, az ipari kooperáció új formáinak felkutatását, a modern tudományos és műszaki vívmányok átadását. Sürgeti a kulturális alkotások kölcsönös megismerését, az irodalom és egyéb művek széles körű lefordítását — kü­lönösen a kevésbé elterjedt nyelvekről. Hangsúlyozza, hogy valamennyi kultúrát, beleértve a nemzeti kisebbsé­gekét is, minden megkülönböztetés nélkül tiszteletben kell tartani. Felhívja a figyelmet a kultúra és tudomány mű­velőinek találkozóira, eszmecseréire. Javasolja a nemzeti parlamenteknek, hogy hozzanak létre további kétoldalú tagozatokat az enyhülés előmoz­dítására és az Interparlamentáris Unió szervezzen szim­póziumokat a helsinki Záróokmányból fakadó konkrét té­mákról. Végül állást foglal amellett, hogy megfelelő idő­pontban hívják össze az európai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó újabb Interparlamentáris Konfe­renciát. Az egyetértés tehát a politikai barométer szerepét is betölti. A bécsi konferencia idejére az európai légkör megenyhült. Ennek hatása tükröződik New Yorkban is, bár itt a a helyzet jóval bonyolultabb. Álláspontunk sze­rint az általános és teljes leszerelést csakis a leszerelési világértekezlet oldhatja meg, amely egyedül képes olyan határozatokat hozni, amelyek minden kötelező érvényűek minden érdekelt kormányra. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűléstől olyan hasznos határozatokat várunk, amelyek előrelendítik a leszerelés már érett kérdéseinek megoldá­sát, s utat mutatnak a leszerelési világértekezlethez. Pethő Tibor A Bécsi Magyar Kultúr- és Sport Egyesület csoportjai Magyarországon Az egyesület linzi csoportja barátságos labdarúgó-mérkőzésen találkozott a ménfőcsanaki csapattal. Jobbra: Az egyesület frauenkircheni csop ortja ellátogatott Szentendrére Gábor Viktor felvételei Felújítják Hollókő késő gótikus műemlék templomát MTI — Manek Attila felv. MEGALAKULT A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG Az alakulógyűlésen dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes emlékezte­tett arra, hogy a társaság egyik legfon­tosabb feladata a Kodály-életmű egy­ségének megőrzése, hogy senki se állít­hassa szembe a zenei alkotót a zenetu­dóssal, a művészt a közéleti emberrel, a népzenekutatót a zenepedagógussal. Az alapszabály szerint a társaság célja „Kodály Zoltán teljes szellemi hagyaté­kának, műveinek, pedagógiai és tudo­mányos írásainak ápolása és közkinccsé tétele.” Ennek érdekében szorgalmazza és támogatja Kodály zeneműveinek elő­adását, zenei nevelési elveinek közre­adását magyarul és idegen nyelveken, a Kodály-kéziiratok összegyűjtését, meg­őrzését, az életút bemutatását filmen, rádióban, televízióban, és végül méltó helyen: egy Kodály-gyűjtemény létre­hozását. A Magyar Kodály Társaság el­nöke Szokolay Sándor zeneszerző, társ­elnökei Erdei Péter, a kecskeméti Ko­dály Zoltán Intézet igazgatója, Szőnyi Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola tan­székvezető tanára, Ugrin Gábor, a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakközépisko­la tanára és Vikár László, az Akadémia Zenetudományi Intézetének tudomá­nyos osztályvezetője lett. A társaság díszelnöke: Kodály Zoltánná. A császári pár és Losonczi Pál az esztergomi Keresztény Képtárban MTI — Tormai Andor felv. Hazánk vendége volt az iráni császár Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elvlöki Ta­nácsa elnökének és feleségének meghívására hivatalos lá­togatáson Magyarországon járt Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára és felesége, Farah Pahlavi csá­szárnő. A hivatalos magyar—iráni tárgyalásokon a felek áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a gazdasági együttműködés eredményeit és a fejlesztés to­vábbi lehetőségeit. A császár és felesége tiszteletére adott vacsorán, Losonczi Pál a pohárköszöntöjében egyebek között kijelentette: A tárgyalások légköre és tartalma azt bizonyítja, hogy mindkét fél részéről megvan a készség és az akarat a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére és újabb területekre való kiterjesztésére. Válaszában Reza Pahlavi hangsúlyozta: Örömünkre szolgál, hogy számos magyar kulturális központ és egyetem vállalt szerepet Irán történteimének és kultúrájának megismertetésében, és hogy a történelmi és a kulturális kapcsolatot tovább erősítette az utóbbi években létrejött gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés. Az iráni vendégek ellátogattak a Duna-kanyar nevezetes városaiba, megismerkedtek a Bábolnai Állami Gazdaság munkájával, fölkeresték a Magyar Nemzeti Galériát, meg­tekintették a Magyar Állami Népi Együttes előadását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ünnepi tanácsülé­sén Reza Pahlavi Aryamehrt a jogtudományok, Farah Pahlavit a bölcsészettudományok díszdoktorává avatták. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára az Országliáz Nándorfe­hérvári termében találkozott Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császárral. Külföldi hitelpolitikánk A NÉPSZABADSÁG INTERJÚJA FEKETE JÁNOSSAL, A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKHELYETTESÉVEL Hogyan szolgálja külföldi hitelpolitikánk a népgazdaság tervszerű fejlesztését? E témakörben tett fel kérdéseket Fekete Jánosnak, az MNB elnökhelyettesének Földes Ist­ván, a Népszabadság című napilap hasábjain. Az aláb­biakban rövid részleteket közlünk a válaszokból. . — Hitelfelvételeinkben az a gazdaságpolitikai szándék tükröződik, hogy alkalmazkodni kívánunk a megváltozott világgazdasági helyzethez. Az alkalmazkodás olyan fej­lesztéseket kíván, amelyek eredményeként gazdaságosan, minden piacon értékesíthető termékeket állíthatunk elő. Ilyen célra jó feltételekkel nemcsak lehet, de célszerű is külföldi hiteleket igénybe venni, mert ezzel meggyorsít­hatjuk az alkalmazkodás folyamatát, a felvett hitelek és azok kamata az exportbevételek növekedéséből és a ke­letkező nyereségből visszafizethetők. A tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a külföldi hitelezők szívesen adnak hite­leket olyan országoknak, amelyek azt saját forrásaik ki­egészítéseként, fejlesztési céllal veszik igénybe, viszont folyó gazdálkodási hiányokra csak átmenetileg és rosszab­bodó feltételék mellett lehet hiteleket igénybe venni... Magyarország fizetőképességében sosem volt fennakadás. Gazdaság- és hitelfelvételi politikánk elvei és gyakorlata Világosak, a hitelek indokoltságát könnyű mérlegelni, fej­lett statisztikai rendszerünk révén gazdasági eredményeink mindenki számára áttekinthetőek — mindez egy-egy fontos eleme jó külföldi megítélésünknek ... Hiteleket mi magunk is nyújtunk, elsősorban a fejlődő országoknak, de néhány szocialista országnak is, a magyar exportszál­lításokkal kapcsolatban, összhangban bizonyos nemzetközi szokásokkal és az export bővítéséhez fűződő érdekeinkkel. Gépeket és különböző berendezéseket javarészt hitelben értékesítenek a világpiacon. Mi például hitelbe szállítot­tunk vagy szállítunk dízelmozdonyokat Brazíliának, komplett kórházat Nigériának, Perunak és Uruguaynak, konzerv- és kenyérgyárat Algériának, textilfonodát Irán­nak, timföldgyárat Jugoszláviának. A Dow Chemical konszern amerikai anyavállalatának elnöke, Merszei Zoltán Budapesten tárgyalt A Világgazdaság című szaklap munkatársainak Merszei Zoltán a többi között a következőket nyilatkozta: A mintegy fél éve folyó tárgyalásokon többféle együtt­működési területet vizsgáltunk meg, s arra a következte­tésre jutottunk, hogy a legegyszerűbben és a leghamarabb egy műanyagipari alapanyag termelésében tudnánk ered­ményt felmutatni. Az együttműködés konkrét lehetősé­geiről leninvárosi látogatásom során beszéltünk. Hozzá kell tenni, hogy a kezdet — áttervezett 15 millió dolláros vállalkozás — elég szerény, de meggyőződésem: nem le­het egyszerre mindenbe belevágni. Ügy vagyunk ezzel, mint a kisgyerek: előbb meg kell tartulnunk járni, mielőtt elkezdtünk szaladni. Ezért kellett az együttműködési te­rületek közül egyelőre a legegyszerűbbet kiválasztani. Később jöhetnek egyéb vállalkozások is, akár a műanyag­iparban további lépcsőként, akár a növényvédőszer­­gyártásban, akár a gyógyszeriparban. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom