Magyar Hírek, 1978 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-06 / 9. szám

Egy morzsa az Egri csillagokhoz A szülőföldtől távol élő magyarságnak, az anyanyelv ápolásán kívül, sok alkalma is van rá, hogy magyarság­­tudatát ébren tartsa. A világ szinte minden táján találha­tunk olyan magyar vonatkozású összefüggéseket, melyek­nek utánjárása során nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyar történelem, földrajz vagy irodalom terén is fel­frissíthetjük ismereteinket. * Engedjék meg, hogy leírjam egyik ilyen „nyomozáso­mat”, melynek kiindulópontja egy véletlenül febukkant magyar szó. Az Égei-tengeri Rodosz-szigetén nyaraltam feleségem­mel. A várfalról néztük gyönyörködve a lenti, ókori kis kikötőt, melynek bejáratánál állt egykoron a világ hét csodájának egyike, a Rodoszi Kolosszus. A távolban, alig húsz kilométerre látszanak a török partok, és idekéklenek Kisázsda hegyei. A kikötőnek ma is régi görög neve van: Mandraki. A térképen még a név angol fordítása is szerepel: Sheepfold. Nyilván már az ókorban is birkákat hajóztak itt be, és in­nen a Birka-karám elnevezés, azaz még helyesebben Juh­­akol! Juh-akol? Hol is szerepel ez a szó? Hát persze, az Egri Csillagokban, ahol Gárdonyi adta e kifejezést a tö­rök vezérek szájába, hogy ezzel is jelezze a török haderő elsöprő fölényét, és az egri vár gúnyos lekicsinylését. Azt hiszem mindenki, aki az Egri Csillagokat olvasta, ezt így is értelmezi: Idézzük csak az Egri Csillagokat: II. Szulejmán szultán Török Bálinthoz: „Az az egyné­hány juh-akol, ami még hátra van, még ebben az évben meghódol.. Ali pasa Ahmed pasához: „Eger csak egy rozzant akoli” Dán feleségem — akinek jó pár évtizeddel ezelőtt az Egri Csillagokat adtam első magyar olvasmányként — lát­va töprengésemet, megjegyezte: „Lefordítasz egy görög szót angolon keresztül magyarra, találsz egy azonos szót kedvenc regényedben, mely egyébként innen kétezer kilo­méterre játszódik és...” és — vágok közbe — már gim­nazista koromban is szöget ütött a fejembe, hogy ugyan miért használja Gárdonyi kétszer is ezt az akol szót, és miért mondatja magával a szultánnal is? Vagy mégsem Gárdonyi találta ki, hanem olvasta valamelyik forrásmun­kában? Van valami összefüggése a rodoszi kikötővel? Másnap már mohón tanulmányoztuk Rodosz részletes történelmét — és micsoda öröm —, nem hiába! Nézzük csak a sziget történetének korban idevágó sza­kaszát : Rodosz 1306 óta tartozott a johannita rendhez, amely a keresztesek által épített várat szinte bevehetetlen erőddé növelte. Nem ok nélkül, mert a közeli kisázsiai partokon a világ akkor legerősebb katonai hatalma volt uralmon, mely Bizáncnak 1453-ban adta meg a kegyelemdöfést. 1480-ban már török hadiflotta ostromolta a várat, kilenc­ven' napig, de bevenni nem tudta. 1520-ban az akkor alig 24 éves II. Szulejmán lett a Tö­rök Birodalom szultánja. Két év múlva, 1522-ben három­száz hajóval' és százötvenezer emberrel személyesen indult a keresztény Rodosz elfoglalására. Olvassuk csak a megfélemlítő levelet, melyet Philippe Isle Nagymesternek, a vár kapitányának írt: „Nagy Szu­lejmán, a szultánok szultánja, királyok királya, Perzsia, Arábia, Szíria, Egyiptom és Jeruzsálem ura üdvözöl...” Majd a szokásos udvariassági szólamok után, ezzel az alig burkolt fenyegetéssel zárja a levelet: „Egyúttal tudatjuk Veled, hogy most arattunk elsöprő győzelmet Magyaror­szág felett, ahol elfoglaltuk Belgrádot, és ahol kardélre hánytunk mindenkit, aki ellenünk mert állni... !” Vagyis a fiatal Szulejmán, már négy évvel Mohács előtt, Magyarországra és Nándorfehérvárra hivatkozik, mint el­rettentő példára. Megvan tehát az első kapcsolat — éppen Szulejmán személyén keresztül — Rodosz és Magyarország között! És most nézzük magát az ostromot. A johanniták — éppúgy, mint 32 évvel később az egriek — bátran felvet­ték a harcot a több mint tízezres túlerővel. Amit nappal a török ágyúk leromboltak, azt éjjel felépítették. A falak­ról köveket, forró vizet zúdítottak a támadókra ... Kísér­teties hasonlóság Eger ostromával — mondanánk —, de a várháborúk nyilván azonos recept szerint folytak akkor mindenütt. Inkább nézzük csak meg, hogy kik vezették 1522-ben Rodosz ostromát? A haderő élén az akkor 26 éves II. Szulejmán áll (aki 58 éves Eger ostromakor, és mint tudjuk, 70 éves korában hal meg Szigetvár előtt). A fővezér pedig a fiatal Ahmed pasa, akinek Ali pasa az akol szót említi! Rögtön látni fogjuk, hogy talán nem is véletlenül! Olvassuk tovább az ostrom lefolyását: Hónapok teltek el, és a törökök csak nem tudták bevenni a várat. Ezek a várfalak ugyanis, ahol most feleségemmel állunk, még ma is 15—20 méter magasak! De nem mindenütt! A Mandraki felőli részen jóval alacsonyabbak, s emiatt a lovagoknak magát a kikö­tőt is védeniük kellett. A Juh-akol tehát a vár leggyen­gébb, és emiatt stratégiailag legfontosabb része volt, aho­va Ahmed pasa végül összes erejét összpontosította, és A gótikus székesegyház romjai az egri várban MTI — Lajos György felv. amelyet el is foglalt. Ezekután csak a kapituláció volt hát­ra, és a korabeli leírásban szinte külön hangsúlyozzák, hogy a Szultán a Mandrakin, vagyis a Juh-akolon át vo­nult be a Várba kíséretével. Ezek szerint feltételezhetjük, hogy az akol szó nem allegorikusán alkalmazott kifejezés, hanem egy történelmi eseményre, a Juh-akolnál aratott győzelemre való hivatkozás, melyet most már inkább, hi­­hetően, a Szultán és hadvezérei, írásban és szóban mint mottót emlegették. Hogy Gárdonyi erről az összefüggésről feltehetően nem tudott, bizonyltja az, hogy a szót nem tulajdonnévként, hanem egyszerű főnévként, kisbetűvel írta. Befejezésül még annyit, hogy ha a fenti eszmefuttatá­som — mely kizárólag a feltevés szintjén szeretne marad­ni — másnak is felkelti a kedvét, hogy utánajárjon a szü­lőhazával való bármely kapcsolatnak, akkor máris többet értem el a puszta szórakozásnál... Bartha Tibor, oki. építészmérnök Koppenhága, Dánia MAGYAR NÉPTÁNC HOLLAND SZÍNPADON BESZÉLGETÉS KOBOZ ÁGNESSEL, AZ ÁLLAMI BALETT INTÉZET TANÁRÁVAL Csak pár napra szaladt haza. Nehéz művészetet tanít Hollandiában, de egyben szerencséset, hálásat is. Mert a sok Roboz Ágnes munkával járó produkciója azonnal utat talál a közönséghez, az emberek szívéhez, érzelmeihez. És ez nagyszerű dolog. Azt a művészetet oktatja, amelynek szer­száma maga az eleven test, amely elvá­laszthatatlan a szívveréstől, a vérkeringés­től, az izmok munkájától, a szem ragyogá­sától. És még a szoknya suhogásától is. Roboz Ágnes, a Magyar Állami Balett Intézet tanára az Interkoncert révén, ides­tova hét esztendeje tanít külföldön. S hogy kapva kaptak rajta? Akinek annak idején a Színművészeti Főiskolán a felejt­hetetlen Szentpál Olga volt a mestere, s már negyedéves főiskolásként szerződés várta a Gáspár Margit vezette Fővárosi Operettszínház nem is akármilyen posztjá­ra; ötödévesen mint vezető koreográfus ké­szítette diplomamunkáját a színház színpa­dára, Dunajevszkij Szabad szél című ope­rettjének koreográfiájával. S hogy éveken át hány nagysikerű magyar és külföldi operett táncainak tapsolt a közönség — hadd ne soroljam. 1950-ben az akkor meg­alakult Állami Balett Intézet tanára lett, 1970-ben a drezdai Palucca-iskola és a Ber­lini Állami Balett Intézet vendégtanára. ÉS KULTÚRÁNK ÁPOLÁSÁT” házak tevékenységébe és a fiatalok érdek­lődését is felkeltjük e sokoldalú munka iránt. A magyarságtudat fenntartásának másik módja, ha utazásokat szervezünk Magyarországra. — Kanadában nagy lehetőség van a kü­lönféle népi kultúrák és hagyományok megőrzésére. A szövetségi kormány hiva­talos politikája támogatja a sok kultúrájú ország néphagyományainak fenntartását. Az ország bármely pontján lakó magyarok kezdeményezésétől függ, hogy felhasznál­ják-e az adott lehetőségeket. Az ottawai kormány multikulturális osztálya, hosszú levelezés után, kérésemre megígérte, hogy anyagilag is támogatja a kanadai hétvégi magyar iskolákban működő tanítók és ta­nárok részére 1978 nyarán megkezdődő pe­dagógiai tanfolyamot. Ottawa kész sok más magyar kulturális kezdeményezést is támo­gatni. Mit tehetnek a kanadai egyetemek a ma­gyar ifjúsági mozgalomért? — Nagy érdeklődéssel hallgattam végig a montreali Concordia egyetem magyar diákegyesületi elnökének beszámolóját, amelyet a III. Anyanyelvi Konferencián tartott, őszinte örömmel hallottam, hogy a montreali magyar diákok a maguk kis körében hogyan ápolják tovább a magyar hagyományokat. Az Anyanyelvi Konferen­cia munkájába be kell vonni az ilyen egye­sületeket. Októberben találkoztam a veze­tőséggel Montrealban, ahol megbeszéltük annak a lehetőségét, hogy 1978 nyarára olyan tanfolyamokat készítsünk elő Mont­realban, amelyek a magyar nyelvből egye­temi szintű oklevelet adnak. — Elismerés illeti meg azokat a magya­rokat Ontario és Alberta tartományokban, akik elintézték a tartományi oktatási mi­nisztériumban, hogy a magyar nyelvet alapfoktól az érettségi szintig tanítani fog­ják. A többi nyolc tartományban is el le­hetne ezt érni, Québec tartományban ké­résemre közölték, hogy az oktatási minisz­térium engedélyezi a magyar nyelv taní­tását középiskolai fokon, ha egy iskolaszék vagy magániskola felveszi tantervébe a ma­gyart. Remélem hamarosan sor kerül "rá. — A kanadai második és. harmadik ge­nerációs magyar fiatalok érdeklődnek szü­leik vagy nagyszüleik hazája, hagyományai iránt. Ha törődünk velük, ébren marad ér­deklődésük. Ezek a fiatalok, noha jobban beszélnék angolul vagy franciául, mint ma­gyarul, megtartották magyarságukat. Ma­gyarságtudatukat a kanadai magyar egye­sületek, a magyarországi látogatások és a magyar tárgyú kiadványok növelhetik. Majd ismét itthon; sok film, színházi és tévédarab koreográfusa. Hogyan került Hollandiába, és milyen feladattal bízták meg? — 1970-ben először három hétre, a kö­vetkező évben két hónnapra, utána egy évre szerződtettek. Az volt a feladatom, hogy megszervezzem a hágai királyi zenei kon­zervatórium tánctagozatát, karaktertáncot és néptáncot tanítsak. Tanítottam a tilburgi konzervatóriumban is. A múlt évadtól a Heet National Balett vendégtanára és ko­reográfusa vagyok, és persze tanítok a há­gai korizervatóriumban. — Az iskolán belül is van egy kis együt­tesem, amolyan stúdióegyüttes, számukra is készítek koreográfiákat a kelet-európai népek táncaira. Csupa tehetséges fiatal, egy-két éve vannak az együttesnél, ők lesz­nek a jövő szólistái. A Nemzeti Balett szá­mára készítettem legutóbb egy olyan ko­reográfiát, amelyet az államilag is támoga­tott, úgynevezett edukációs program kere­tében mutat be az együttes. Ez a többi közt azt jelenti, hogy olyan kis színpadokon lé­pünk fel tánctörténeti sorozattal, ahol a helyszűké miatt a nyolcvantagú együttes Kanadában több helyen indultak magyar nyelvi tanfolyamok, amelyek azonban egy­részt anyagiak hiánya, másrészt kevés ér­deklődő miatt megszűntek. Jelenleg a montreali McGil egyetem orosz és szláv tanszékén dr. Fodor Sándor professzor kez­deményezésére, az ottawai Carleton egye­tem orosz tanszékén Várnai Pál professzor szorgalmazására, valamint a vancouveri kö­zépiskolában tanítanak magyar nyelvet. 1976 nyarán Québec tartományban a Bishop egyetem is rendez magyar nyelvi tanfolya­mokat Remélhetőleg másutt is siker fogja koronázni a magyar nyelv tanításának megszervezését. — Több évvel ezelőtt országc« gyűjtés indult a kanadai magyarok között, s létre­jött egy félmillió dolláros alapítvány, amelynek kamataiból állandó magyar tan­széket tartunk fenn valamelyik kanadai egyetemen. Észak-Amerikában állandóan megjelennék magyarságtudománnyal fog­lalkozó könyvek és folyóiratok angol vagy francia nyelven, önállóan vagy az Anya­nyelvi Konferenciával karöltve — de az a fontos, hogy előbbre vigyük nyelvünk és kultúránk ápolását, és ugyanakkor tudjunk is egymásról. A kapcsolat az Anyanyelvi' Konferencia és kiadványai révén teremthe­tő meg. _ _ . nem szerepelhet. Az előadás a következő­képpen zajlik. Fölmegy a függöny, egy ma­gyar néptánc van beállítva a színpadon. Kijön az együttes igazgatója, Rudi van Dantzig, a világhírű koreográfus, és végig­­konferálja a műsort. Beszél a magyar nép­tánc hagyományairól, elmondja, hogy most milyen magyar néptáncról lesz szó, hogy a táncot magyar koreográfus tervezte és így tovább. A közönség holland. Magyar nézők előtt is szerepelnek? — A Magyarok Világszövetsége múlt évi április 4-i követségi rendezvényén is fel­lépett a csoport az üveges tánccal. A Hol­landiában élő magyar vendégek nem akar­ták elhinni, hogy nem Magyarországról ér­keztek a kislányok, olyan remek kiejtéssel énekelték: Asszony, asszony, az akarok len­iéi ... Tomboló sikerük volt a holland nö­vendékeimnek. Milyen az érdeklődés táncművészetünk iránt'— szakmai körökben? — Egyre jelentősebb. Ez részben Opera­házunk műsorpolitikájának köszönhető, ahol Balanchine-est, dán est van, ahová Béjárt is elmegy, annak híre jár. A Tanz­­archiv című nyugatnémet lap hozott a múltkor jó kritikát a budapesti Operaház­ról. Így aztán igazán nem került nagy erő­feszítésembe, hogy egy háromtagú holland balettküldöttséget szervezzek a magyar táncélet tanulmányozására, vagy hogy a National Balett egyik kitűnő művésznője háromhónapos ösztöndíjjal tegye ugyanezt. Jó hírünket még növelik a kiérkező együt­tesek, még akkor is, ha csak zeniéinek, mint legutóbb a Rajkó-zenekar. És a holland te­levízió is népszerűsíti Magyarországot, nemrég vetítették Marco Bakker hazánkat bemutató filmjét, utána a holland kislá­nyok nagy lelkesedéssel fogtak közre, örül­tek, hogy milyen csodálatos országból szár­mazom. Nyári tervei? — Hetedik éve tanítok a kölni Sommer­akademie továbbképző tanfolyamán, ame­lyen a világ mitifien részéből mintegy ezer táncos vesz részt. Ezen a nyári tanfolya­mon a legnevesebb pedagógusok oktatnak, s bár az előadókat állandóan változtatják, én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy eddig minden! évben meghívtak. Ezt a megtiszteltetést személyes közreműködé­semen túl a magyar táncművészet egyre növekvő tekintélyének könyvelem el. ' Hernádi Magda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom