Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-09 / 7. szám

KRÓNIKA Az athéni nemzetközi zongoraversenyen Némethy Attila, a Zenemű­vészeti Főiskola hallgatója, Kadosa Pál tanítványa nyerte el a nemzet­közi zsűri második díját. * Lehotka Gábor orgonaművész két hangversenyt adott Kolozsvárott Egyik koncertjének bevételét a földrengés sújtotta lakosság megsegítésére ajánlotta fel. 1. A szarvasi evangélikus templomban lelkésszé avat­ták \obik Erzsébetet a dé­li egyházkerület első nő­­papját Iff. Novotta Ferenc felv. Washingtonban, az Arena Stage Kreeger Színházban nagy sikerrel mutatták be Örkény István Macskajáték című színművét, Edward Payson Call, ausztrál vendégrendező rendezésében, Györgyei Klára fordításában. A bécsi Collegium Hungaricum és az Osztrák Zeneszerzők Szövetsége rendezésében Bécsben és Grazban Sugár Rezső műveiből adtak nagy­sikerű hangversenyeket. — A bécsi magyar filmestéken részt vett a buda­pesti Színház és Filmművészeti Főiskola küldöttsége. Elsőként Radványi Géza „Valahol Európában” című filmjét vetítették. — Az Osztrák—Ma­gyar Egyesület rendezésében fotó- és népművészeti kiállítás nyílt a Col­legium Hungaricum épületében. 2. Épül az ország egyik ki­emelt nagyberuházása, a Bélapátfalvai Cement és Mészmű MTI — Bisztray Károly felv. 3. Megindult a személyhajó­forgalom a Balatonon MTI — Branstetter Sándor felv. Szervátiusz Jenő is megjelent kiállításának megnyitásán, az óbudai Zichy-kastély klubházában. Az erdélyi művész harminc bemutatott mű­ve között szerepelt annak a Jókai-emlékműnek a terve, amely Pápa vá­rosát gazdagítja majd. • Prágában közzétették a legújabb adatokat Csehszlovákia lakosságá­nak nemzetiségi megoszlásáról. E szerint Szlovákiában 574 ezer, Csehor­szágban 21 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Elhunyt Mikó Imre romániai magyar művelődéstörténész, műfordító, regényíró és esszéista. Elhunyt Szalalnai Rezső író, műfordító és irodalomtörténész. Több könyvet írt a magyar irodalom kiemelkedő egyéniségeinek — Petőfi Sán­dor, Juhász Gyula és Móricz Zsigmond — szlovákiai útjairól. ♦ Bécsben elhunyt Bársony Rózsi, az operettszínpadok egykori ünnepelt sztárja. Még az utóbbi években is többször szerepelt a Magyar Televízió műsoraiban, a nyári szabadtéri játékokon. 4. Szobrot állítottak Szom­bathelyen Derkovits Gyulá­nak, a város szülöttének. A szobor Varga Imre Kos­­suth-dí,ias szobrászművész alkotása MTI — Rózsás Sándor felv. 5. Virágzik a mediterrán tájakról származó magnólia Szeged főterén MTI — Tóth Béla felv. 6. Ultrahangos repedésvizs­gáló készülékkel ellenőrzik a tavaszi üzemkezdet előtt a Szabadsághegyi libegő kábeleit és tartóoszlopait. MTI — Németh Ferenc felv. 7. A nagytarcsai falumúze­umban MTI — Király Krisztina felv. AZ EGYHÁZAK ÉLETÉBŐL Görögországban járt hivatalos látogatáson Púja Frigyes külügymi­niszter, Dimitri Biciosz görög külügyminiszter meghívására. Közös közle­ményükben megelégedéssel állapították meg, hogy az európai helyzet ala­kulását az enyhülés határozza meg. Megállapodtak abban, hogy kormá­nyaik tárgyalásokat kezdenek kereskedelmi, gazdasági együttműködési, valamint műszaki-tudományos együttműködési szerződés megkötése cél­jából. * Osztrák oktatásügyi küldöttség tárgyalt hazánkban dr. Fred Sinowatz oktatásügyi és művészetügyi miniszter vezetésével. A küldöttség vezető­jét fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese is. ♦ Hazánk képviseletében dr. Bálint József államtitkár, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke részt vett az ENSZ washingtoni szemináriumán, amelyen a statisztikai hivatalok vezetői a következő évtized várható fej­lesztési céljait vitatták meg. * Duisburg főpolgármestere, Josef Krings vezetésével Budapestre láto­gatott a város küldöttsége, és előkészítő megbeszéléseket folytatott a jú­nius 3—12 között Duisburgban megrendezésre kerülő magyar hétről. * Belga gazdasági küldöttség tanulmányozta a magyar—belga kereske­delmi kapcsolatok gyorsabb fejlesztésének lehetőségeit két vidéki váro­sunkban, Miskolcon és Győrött. * A brüsszeli Hilton szállóban a magyar napok alkalmával több magyar külkereskedelmi vállalat rendezett bemutatót és szakmai találkozót belga üzletemberek számára. Baczoni Jenő nyugalmazott külkereskedelmi ál­lamtitkár — Brüsszelben, Gharleroi-ban és Antwerpenben — előadást tar­tott a magyar népgazdaság helyzetéről, az együttműködés lehetőségeiről. * Szegeden új crossbar rendszerű, 11 ezer állomásos automata telefon­­központot adtak át rendeltetésének. * Megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli a Magyar Pen Klub, amelynek főtitkára Kéry László elmondta, hogy 1969 óta több, mint negy­ven neves műfordító járt hazánkban, egy-két hónapos tanulmányúton. A magyar szépirodalmi művek legkiválóbb fordítói emlékérmet és ok­levelet kaptak. A Magyar Katolikus Püspöki Kar meg­tartotta tavaszi konferenciáját, amelyen elhatározták, hogy Szent László király ha­lálának 900. évfordulóját az egyes egyház­megyék saját történelmi hagyományaik is­mertetésével ünnepük meg, Prohászka Ot­tokár halálának 50. évfordulójáról pedig a székesfehérvári egyházmegyében emlékez­nek meg, a székesfehérvári Prohászka-em­­léktemplomban Lékai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek mond szentmisét és szentbeszédet. A Magyar Katolikus Püspö­ki Kar foglalkozott az egyházközségi kis­csoportok helyzetével és szerepével, és el­fogadta Szennay András pannonhalmi fő­apát javaslatát, amelynek értelmében munkaközösséget állítanak fel a papi hiva­tások előmozdítására. Dr. Káldy Zoltán, evangélikus püspök, az Evangélikus Élet című hetilap hasábja­in gondolatokat fűz Aczél György, minisz­terelnök-helyettes, és Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke cikkéhez. A két cikk a Világosság cí­mű folyóiratban jelent meg, s az állam és az egyház, a marxisták és a hívő emberek kapcsolatával foglalkozik. Aczél György cikkével kapcsolatban a szerző többek kö­zött kiemeli: „Külön is felfigyeltünk arra, hogy Aczél György úgy beszél a szocializ­musról, mint a szeretet dimenzióinak ki­terjedéséről, és reális megvalósulásáról. Nemcsak nagyon szép ez a megfogalma­zás, hanem igaz is ... Ugyancsak nagyon figyelemreméltó ez a megállapítás — Írja dr. Káldy Zoltán: — „A szocialista demok­rácia feltételezi a gondolat, így a személyes és intézményes vallásosság, a hit szabadsá­gát is." A Budapesti Izraelita Hitközség rendkí­vüli választó közgyűlése Héber Imrét vá­lasztotta a BIH elnökévé, aki székfoglaló beszédében a kegyelet és nagy elődnek já­ró őszinte tisztelet hangján szólt dr. Seifert Gézáról, a BIH közelmúltban elhunyt el­nökéről. Mint mondotta, „folytatni kívá­nom a hitközség minden területén azt a munkát, amit elődöm elkezdett, s a gya­korlatban olyan jól meg is valósított... Minden erőmmel azon leszek, hogy tovább erősítsem államunk és felekezetűnk jó vi­szonyát, hogy megtartsam a felekezet belső békéjét, és mindent megteszek annak érde­kében, hogy a Budapesti Izraeüta Hitköz­ség megőrizze fényét, patináját.” * A Magyar Izraeüták Országos Képvise­lete ülése. Héber Imrét elnökké, Bárdi De­zsőt alelnökké, Seifert Gézánét főtitkárrá választotta meg. Az ülésen jelen volt és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke. * Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a Krisztusban hivő nazarénus gyülekezeteket bemutatott szervezeti szabályzatuk alap­ján — amelyben kinyilvánítják, hogy az állam törvényeit és rendeletéit megtartják, állampolgári kötelezettségeiknek eleget kí­vánnak tenni — a vallás szabad gyakorlá­sáról szóló törvény értelmében 1977. már­cius 16-i hatállyal elismert vallásfelekezet­té nyilvánította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom