Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-12 / 3. szám

VILÁGFÓRUMRÓL A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége a budapesti gettó felszabadulásának 32. év­fordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendezett a Hősök templomának Wesselényi utcai árkádsorán elhelyezett emléktáblánál A Spiegel című hamburgi hetilap 1976. december 27-i száma ismerteti Stanley Lebergott amerikai gazdaságtörténész könyvét, s többek közt ezt írja: „A való­színűségnek még két tízezreléke sincs meg egy amerikai számára, hogy mint Selfma­deman a legjobb módban élő gazdagok ré­tegébe emelkedjék fel.” Persze Magyaror­szágon is sokan álmodnak ötös lottótalá­­latröl, pedig milliós nyeremény ritkán akad. Alapvető különbség azonban, hogy nálunk az ötös találat boldog nyertese nem gyáralapításból vagy tőzsdei ügyes­kedésből szerzi meg jólétét, s nyeremé­nyéből csakis lakást, nyaralót, illetve fo­gyasztási- és luxuscikkeket vásárolhat. Ezekre pedig százezrek és milliók is gyűjt­hetnek, nem várva az ötös találatra. A szilveszteri koccintáskor egyszerre ürítettük poharunkat az ország gyarapo­dására meg egyéni és családi boldogulá­sunkra. Nehéz világgazdasági helyzetben, de jó kilátásokkal indultunk neki az 1977- es évnek. A terv 1977-ben a gazdasági nö­vekedés gyorsulását irányozza elő — ezt 1976- ban az ötödik ötéves terv első éve alapozta meg. Elkészültek a vállalati és tanácsi tervek, több nagyberuházást határ­idő előtt adták át és a munka termelé­kenysége is tovább növekedett. Az előző évhez képest 1976-ban csökkent a keres­kedelmi mérleg passzívuma, a nem szo­cialista országokkal folyó áruforgalomban valamelyest javultak a cserearányok. Egy sor kedvező tendencia kezdett kibontakoz­ni. Megalapozott tehát az a célkitűzés, hogy 1977- ben 6—6,5 százalékkal növekedjék a nemzeti jövedelem, ami lehetővé teszi a lakosság fogyasztásának 4 százalékos nö­vekedését is. épült fel, 1976-ban 85 ezer lakást adtak át, 1977-ben pedig 88 ezer új lakásba lehet beköltözni. De ezzel a gyorsított ütemű lakásépítés­sel is csupán fokozatosan lehet a lakás­hiányt leküzdeni, hiszen az igények is sebesen növekszenek. Ráadásul a szü­letések száma is örvendetesen nő, amit az állam, egyebek között azzal támogat, hogy a teljes fizetéssel járó szülési szabadság után a gyermekük gondozására otthon maradó anyák még három esztendeig gyer­mekgondozási segélyt kapnak. A szociális juttatások összege csupán Budapesten évente 30 milliárd, az ezzel kapcsolatos kiadás pedig dolgozónként át­lagosan havonta 1700—1800 forint, vagyis az ipari átlagkereset fele. Például minden villamos- és autóbuszjegyet átlagosan 3,4 forinttal, egy 10 forintos mozijegyet 36 fo­­• rinttal és minden színházjegyet 41 forint­tal támogat a Fővárosi Tanács. A Patyolat nevű fővárosi mosoda és tisztító vállalat­nál pedig minden 100 forintos számlához 133 forintot tesz hozzá. A fogyasztási cikkek áremelkedésének mértéke 1977-ben és az azt követő eszten­dőkben csökken, mert a szükségessé vált ár­emelések nagyrészét 1975—76-ban végre­hajtották. 1977-ben a belkereskedelmi for­galom fix árakon számítva — előrelátha­tóan 4,5 százalékkal növekszik és a 255 milliárdos előirányzott forgalomból az im­portált fogyasztási cikkekre 47 milliárd fo­rintot fordítunk: például 880 ezer karórát, 500 ezer rádiókészüléket, 225 ezer kerék­párt, 2,1 millió pár bőrcipőt, 1,4 millió hektoliter sört és 88 ezer személygépkocsit importálunk. Egyébként éppen most volt hogy a fejlett tőkés országok közvéleménye sajnos még nem ébredt a kérdés rendkívüli fontosságára, a multina­cionális társaságok a késztermékek árainak állandó eme­lésével s a nyersanyagárak leszorításával egyre nagyobb adósságba döntik a fejlődő országokat. Elnöktársam, a kubai, a kongói, az indiai, a Fülöp­­szigeti, a szenegáli, az iraki, a guyanai és többi felszólaló­val teljes egyetértésben ugyancsak azt fejtegette, hogy végre meg kell kezdeni a világon a nyersanyagok és az energiahordozók új elosztását, a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer átalakítását, mert egyébként tovább folyta­tódik az a folyamat, amelyben a gazdagok gazdagabbá, a szegények szegényebbé válnak. A dialógushoz elegendő néhány fő kérdésben az egyet­értés, s a párbeszéd nem azt jelenti, hogy az ellentétes nézeteket a végső eredmény érdekében „a szőnyeg alá söprik”. Olyan éles elvi vitáknak voltunk tanúi, amelyek­nek végeredménye nem az eszmék feladása volt, nem is valamilyen időleges kompromisszum, hanem a szükséges és lehetséges együttműködési területek meghatározása, a határok vagy még inkább korlátok kijelölése, a konszen­zus létrejötte. A mozgalom története — jövőre lesz har­minc esztendős — bizonyítja ugyanakkor, hogy az ismét­lődő találkozások, elmélyülő dialógusok a hevesek és a higgadtak, a radikálisok és a konzervatívok, a hívők és nem hívők között egyre inkább a békés együttműködést szorgalmazták, s növelték a közös akciók, az együttes cse­lekvés területét. A világtalálkozók eredményeit nem köz­vetlenül, hanem bizonyos érlelődési szakasz után érzékel­hetjük. Ennek a folyamatnak nemcsak tanúi és megfi­gyelői vagyunk, hanem mind többen cselekvő részesei is. Pethő Tibor A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete százféle izotóp készítményt állít elő hazai és külföldi intézmények számára MTI — Bara István felv. A gazdasági növekedés és az egyének boldogulása AFASIZMUS IDEJEN ITT VOLT A BUDAPESTI GETTO EGYIK KAPUJA A FELSZABADÍTÓ SZOVJET HADSEREG I9't5 JANUAR 18 AN ^ROMBOLTA A GETTO FALm Több területen azonban ennél sokkal gyorsabb ütemben növekszik az életszín­vonal. Néhány éve hazánk félzárkózott azok közé az európai országok közé, ahol a lakosság számarányához viszonyítva a legtöbb lakás épül. A negyedik ötéves terv folyamán — 1975-ig — 420 ezer új lakás 75 éve, hogy Magyarországon az első autó: gróf Esterházy Mihály gépkocsija megkap­ta a rendszámtáblát. S a hetvenes évek vé­gére a magyar utakon futó személygépko­csik száma a tervek szerint eléri az egy­milliót. Dr. Bíró Gerd Az alkoholizmus ellen Az országgyűlés egészség­­ügyi és kereskedelmi bizott­sága legutóbbi ülésén az al­koholizmus elleni küzdelem helyzetéről tárgyalt. Megál­lapították, hogy az utóbbi másfél évtizedben az alko­holfogyasztás növekedési üteme hazánkban aggasztó­an gyors volt, a szeszesita­lok termelése tovább nö­vekszik, pedig a mai alko­holfogyasztási szint is sok család életszínvonalát ked­vezőtlenül befolyásolja. Pénzügyi szakemberek véle­ménye szerint a túlzott szeszesitalfogyasztás a nép­gazdaságnak is jóval több kárt okoz, mint hasznot. De 1960 óta számos eredmény is született, például az al­koholmentes italok gyártá­sának ösztönzése, a szeszes italok reklámozásának, kí­nálatának és forgalmazásá­nak korlátozása. A Magyar Vöröskereszt társadalmi munkásai minden területen segítséget nyújtanak az egészségügynek az alkohol­­elvonók, kijózanítók mun­kájában és a társadalmi szemlélet átalakításában. Az eddig elért eredménye­ken túl, az alkoholizmus ellen folytatott küzdelem­ben szükség van a politikai, állami és társadalmi szer­vek által közösen kialakí­tott komplex, távlati prog­ramra is. Bal oldali kép: A Gyufaipari Vállalat szegedi gyára idén már tízmillió doboz gyufát szál­lít külföldre, miután befejeződött rekonstrukciójának első szakasza MTI — Illovszky Béla felv. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom