Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-12-31 / 26. szám
A PARLAMENT TÉLI ÜLÉSSZAKA Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter MTI — Tormái Andor felvételei A parlament téli ülésszakán Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és Minisztertanácsa felhívását a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz az enyhülés megszilárdítása és további kiterjesztése, a fegyverkezési verseny megszüntetése ügyében. Az országgyűlés a magyar nép nevében kinyilvánította egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására szólító felhívással. Kiemeli az állásfoglalás, hogy a magyar nép számára létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai és a legutóbbi három évtized békés építőmunkájának eredményei, valamint a jövő nemzedék sorsáért érzett felelősség arra köteleznek bennünket, hogy részt vállaljunk a világ biztonságának megszilárdításában. Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjában megállapította, hogy 1977-ben gyorsult a gazdasági fejlődés. Az eredményeket azonban nem elegendő korábbi színvonalainkhoz viszonyítani: össze kell vetni napjaink megnövekedett követelményeivel, önmagunktól is többet kell követelnünk. A termelési szerkezetek átalakítására 16 milliárd forint áll rendelkezésre. A belkereskedelemben tovább javítják a kínálatot és a választékot. 1978. év beruházásaira 180—182 milliárd forintot tervezünk és a folyamatban levő nagyberuházásokra 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre csaknem 153 milliárd forintot irányoz elő a terv. Alapvető a lakásépítési program megvalósítása. A lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Hangsúlyozta az államtitkár, hogy az igazgatási munka folyamatos korszerűsítésével, a munkaszervezés javításával jelentős anyagi és munkaerő-tartalékok szabadíthatok fel. Hároméves munkával, jogászok és közgazdászok bevonásával elkészült a törvényjavaslat az állami vállalatokról. A javaslatot az országgyűlés több bizottsága megvitatta és a bizottságok 11 módosítást, kiegészítést terjesztettek be, és ezek figyelembevételével került az országgyűlés tanácskozásának napirendjére. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter kiemelte expozéjában: — Az állami vállalatok termelő munkája népgazdaságunk fejlődésének legfőbb anyagi forrása és éppen ezért a törvény kiemelkedő fontosságú társadalompolitikai és gazdaságpolitikai állásfoglalás. Tíz évvel ezelőtt minisztertanácsi rendelet szabályozta a vállalatok működését és a jogszabály kiadásakor a gazdaságirányítási rendszer reformjának küszöbén voltunk, azóta sok gyakorlati tapasztalat halmozódott fel az irányításban, a gyakorlati munkában. A törvény növeli a vállalatok önállóságát, egyben a központi irányítás hatékonyságát. Az interpellációk után az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját. Madarasi Attila, pénzügyminisztériumi államtitkár AZ UJ KOLTSEGVETES A parlament téli ülésszaka megvitatta és elfogadta az 1978-as évre szóló népgazdasági tervet és költségvetést. Madarasi Attila, pénzügyi államtitkár előterjesztéséből kitűnik, hogy 386 milliárd forint bevétellel és csaknem 390 milliárd forint kiadással számolunk. Nem okoz különösebb gondot a 3 milliárd 800 millió forint hiány, de mindenesetre mutatja, hogy az egyensúly helyreállítására további erőfeszítéseket kell tenni. Gazdaságpolitikánk a fő ágazatokban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978- ra előirányzott 5 százalékos növelése. Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek a termeiékenység javításával, a gazdaságosan előállítható és értékesíthető, korszerű termékek növekvő arányával bővítik termelésüket és a társadalom számára elosztható jövedelmüket A tapasztalatokat mérlegelve, az egyensúly javítását megalapozó intézkedéseket és a hatékonyság fokozását előmozdító feltételek továbbfejlesztését állítottuk az 1978-as pénzügyi tennivalók középpontjába. 1978-ban az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszútávú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy felel meg az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A központi irányító szerveknek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kezdeményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztésben, a gyártmányösszetétel javításában és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása is azt követeli, hogy gyorsabban válaszoljanak a bel- és külföldi piacok jelzéseire. A termelési szerkezet átalakításában is jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból 1978-ban 16 milliárd forint áll rendelkezésre, az előző évinél csaknem 10 százalékkal több. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva, megalapozzuk a termelés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Gazdasági fejlődésünk együttjár nemzetközi pénzügyi kapcsolataink bővülésével. Terveink megvalósítása, iparunk, mezőgazdaságunk termelési szerkezetének korszerűsítése és az export fokozása érdekében a nemzetközi pénzpiacon közép- és hosszúlejáratú hiteleket veszünk fel. Ugyanakkor a beruházási javak, berendezések bővülő exportjának elősegítésére mi is nyújtunk hiteleket, elsősorban a fejlődő országoknak. Az általunk felvett hitelek jelentős része azoknak a beruházásoknak a felépítését segítik, amelyek a konvertibilis export árualapokat növelik, s így közvetlenül is bővül exportképességünk. E törekvésünk a nemzetközi pénzpiacon kedvező fogadtatásra talált és tovább erősítette hitelképességünket. Népgazdaságunk fejlődésének és egyensúlyi helyzetének továbbra is egyik legfontosabb kérdése a beruházások alakulása. Ebben az évben a beruházások a tervezettnél lényegesen gyorsabban emelkednek. Ez kétségtelenül hozzájárul a népgazdaság állóeszköz-állományának gyorsabb korszerűsítéséhez, de magával hozza a terven felüli belföldi felhasználást, a behozatali többlet emelkedését. 1978-ban két nagy beruházás kezdődik, viszont tízet be kell fejezni. Olyan nagy létesítmények kezdenek dolgozni, mint a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén-gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szovjetunió és Magyarország közötti 750 kilovoltos távvezeték. A nagyszabású befejezési program teljesítésénél nagy munka vár az építő- és szerelőiparra. Huszár István miniszterelnök-helyettes hozzászólásában rámutatott arra, hogy az egymást követő tervesztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van. Az 1978- as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a középtávú tervidőszak derekához, felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve, már a befejezéshez közeledünk. Ezért az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk élőre a céljainkhoz vezető úton. Gazdasági gondjaink egyik forrásaként jelölte meg a gondolkozásunkban még meglevő konzervativizmust. Mint mondotta: Nem személytelen dologi, közgazdasági feladatokról van szó. Meg kell változtatni a pszichológiai klímát is a gazdasági életben, le kell küzdeni a gazdasági és a technikai haladással kapcsolatos konzervativizmust, azt az emberi gyöngeséget, amely görcsösen ragaszkodik a megszokotthoz. Valóban, előrehaladásunk kulcskérdése saját magunk, még pontosabban: gondolkozásunk korszerűsítése. Akkor leszünk képesek gyorsabban bevezetni a technikai-tudományos forradalom eredményeit, hatékonyabban, szervezettebben gazdálkodni. Az országgyűlés e követelmény megerősítésével fogadta el a tervet és a költségvetést. Pethő Tibor Budapesti háztetők fölött... Gábor Viktor felvétele KRÓNIKA Magyar—olasz gazdasági együttműködési vegyesbizottsági tárgyalások folytak Rómában. A két fél szükségesnek tartja a két ország közötti kereskedelmi forgalom további növelését. * A Liszt Ferenc Társaság ötödik közgyűlésén dr. Legány Ferenc zenetudós javasolta: kezdeményezze a társaság, hogy Liszt egykori otthonában, a Népköztársaság útja és Vörösmarty utca sarkán levő házban Liszt-múzeum létesüljön. Ehhez a házhoz, a Zeneakadémia első épületéhez, több nagy zeneszerző munkásságának kezdete is fűződik. * Az Osztrák Tudományos Akadémián dr. Herbert Hunger professzor, az akadémia elnöke és dr. Ránki György akadémikus aláírta a magyar—osztrák történész vegyesbizottság megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet. * Az Evangélikus Élet című országos evangélikus hetilap 1978. január 1-től magasabb példányszámban (12 000) és nagyobb terjedelemben, hat oldalon jelenik meg. * A londoni egyetemen megemlékeztek Ady Endre születésének 100. évfordulójáról. Dr. Rapcsák János, az egyetem magyar lektora és dr. George F. Cushing, a szlavisztikai és kelet-európai intézet egyik vezetője méltatta a költő életművét. A megemlékezést Ady-kiállítás egészítette ki. * Stockholmban irodalmi estet tartottak Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából. A svéd lapok és irodalmi folyóiratok több Ady-verset közöltek. Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes vezetésével magyar oktatásügyi küldöttség tárgyalt Venezuelában, Panamában és Mexikóban. * A Magyar ENSZ Társaság küldöttsége dr. Símai Mihály főtitkár vezetésével az NSZK ENSZ Társaságának meghívására látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. * Református egyházművészeti kiállítást rendezett be az Ormánság területén levő Kovácshida községben a Baranyai Református Egyházmegye, a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakmai és anyagi támogatásával. Az állandó jellegű kiállítást Tóth Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. * Dr. Fritz Webert, az Osztrák—Magyar Egyesület elnökét, a magyar és az osztrák nép kapcsolatai fejlesztésében elért kiemelkedő érdemeiért 60. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendjével tüntették ki. * Fenyő Miksa, a Nyugat című folyóirat egyik alapítója születésének századik évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendezett az írószövetség a Farkasréti temetőben. * A Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat emlékülést tartott a nagy magyar matematikus, Bolyai János születésének 175. évfordulója alkalmából.
