Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-10-22 / 21. szám

A NÉPESEDÉS ÚJ HULLÁMA Hullámhegyek és -völgyek váltogatják egymást népese­désünkben. Amit remélünk, amiért dolgozunk, hogy a hul­lámzás kisebb legyen, majd elcsendesedjen. Ám eleve tudjuk, hogy még sok időbe telik, amíg nem a tenger mozgásához hasonlítjuk majd a népesedési változásokat. Most a hullámhegy után ismét a völgybe érünk, amely bizonyára nem lesz olyan mély, mint az előző volt. Mert népesedéspolitikánknak hitele van. Tisztességes voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy akkor vezettünk be új tár­sadalmi szolgáltatásokat vagy növeltük a régieket, ami­kor a legtöbb ember részesedhetett belőlük, amikor az 1953—56 között magasba szökő demográfiai hullám ide­jén világra jött gyerekek szülőképes korba kerültek. Nálunk az a családtervezési szokás alakult ki, hogy a nők 20 és 30 éves koruk között bonyolítják le szülési programjukat. A huszonévesek korcsoportja azonban az elkövetkező években mind kevesebb tagot számlál majd, mert a demográfiai hullámvölgy idején születettek adják az utánpótlást. Mégis bízom benne, hogy a hatvanas évek 13 ezrelékes születési aránya nem ismétlődik meg. Hiszen van még tartalék a népes korosztályokban — a családter­vek túlteljesíthetek — és „kijön a lépés" akkor is, ha majd a kevesebb fiatal házaspár több gyereket vállal az átlagos kettőnél. A nagyobb vonalú családtervezésre tár­sadalompolitikánk ösztönözhet, s hatással lehet rá az is, hogy végre divat a gyerek. Van mire építenünk, van min okulnunk. Nagy eredmé­nyünk — amit nem eléggé értékelünk —, hogy éppen az eltelt három esztendőben, amikor a terhesrendeléseken, a szülészeti és az újszülött osztályokon telt ház volt, ja­vult az ellátás színvonala, javult a nők, az anyák és a gyerekek egészsége. 1973-ban még sikernek tekintettük, hogy „csak” 170 ezer terhességet szakítottak meg a kór­házakban és a klinikákon (mert 1969-ben mintegy 207 ezer művi abortuszt végeztek), 1976-ban viszont már a 94 ezret sokalljuk. Az anyai halálozás, a spontán vetélés, a koraszülés aránya is csökkent. S kevesebb a sérült, a fejlődési rendellenességben szenvedő újszülött. A csecsemőhalálozás 1973-ban 34 ezrelékes, 1977 első felében 26 ezrelékes volt, 1920-ban ezer élve született cse­csemőre 193, 1941-ben 116 egy éven aluli halott jutott. E múlttól hétmérföldes csizmákban távolodunk. De hogy nincs megállás, arra Svédország 9 ezrelékes csecsemőha­lálozása figyelmeztet. Ám ne csak számokban gondolkozzunk! A csecsemő­­halál feletti második nagy győzelmünkben — az elsőt a felszabadulás utáni években értük el — az a legszebb, hogy nemcsak életben, hanem egészségben is tartottuk az újszülötteket. Az utódok minősége tehát javult. Ez a legfontosabb! Mert nem általában és elvontan a születésszámot akar­juk növelni, hanem több ép testű-lelkű gyereket szeret­nénk felnevelni. Egészségi ellátásunkban kialakulnak en­nek a feltételei. De ez még édeskevés. Különb utódok ak­kor születnek, ha az elődök egészségkultúrája és életmód­ja is különb lesz. A haladásról a korszerű fogamzásgátlók elterjedése tanúskodik. Az elmaradásról viszont az ifjú emberek — a lányok — elburjánzó rossz szokásai; a do­hányzás, az italozás, a gyógyszerhabzsolás. A népesedés­­politikai határozat óta eltelt esztendők bebizonyították, hogy nem a nők munkavállalása az oka annak, ha kevés gyerek születik, és ha az anyák és gyerekek egészsége olykor nem a legjobb. A mértéktelen italozás, a dohány­zás és gyógyszerfogyasztás sem a kereső nők sajátja. Kül­földi kutatásokból tudjuk, hogy éppen a neurotikus há­ziasszonyok oldják fel ily módon a feszültségeiket, A ter­hességet veszélyeztető alkohol, nikotin és tömérdek gyógy­szer ellen azonban mindkét nembeli ifjúság körében küz­­denünk kell. Mert ha csak a lányokkal törődünk, nem érünk el hatást. Elégedett volnék, ha a családi életre ne­velés, az edzett ifjúságért mozgalom az első szakaszában „csak" e rossz szokások elharapózásának venné elejét. Amikor közvélemény-kutatást végeztek, és kérték a szü­lőket, hogy rangsorolják a gyermekvállalás feltételeit, az első helyeken a lakás és a gyermekintézmények álltak. A negyedik ötéves tervben szép sikereket értünk el a böl­csőde- és óvodaépítésben. Örömünk azonban nem felhőt­len. A bölcsődeépítés — a gyermekgondozási segély elle­nére is — kevésnek bizonyult. Az ötödik ötéves terv ezért nagyobb ütemet diktál. Első két évében azonban mintegy félesztendős az elmaradás. 1980-ig ezt be kellene hozni, annál is inkább, mert az 1975-ről 78-ra 2000-rel megnö­vekedett bölcsődei helyre csaknem 8000 csecsemőt vet­tek fel. Zsúfoltság van az óvodákban is. A következmény: több a megbetegedés, és több anya ápolja táppénzes állo­mányban a gyerekét. Hallottam mór olyan „bölcs” meg­jegyzést. hogy örüljünk a várható kisebb születési arány­nak, mert akkor is javul a bölcsődei-óvodai ellátottság, ha megáll a gyermekintézmények fejlesztése. Nem állhat meg! Mert tágabb teret, jobb egészséget szeretnénk adni a mai bölcsődéseknek és óvodásoknak, mert számítunk a népesedés új hullámára, amelyben a hullámvölgy nem lesz olyan mély, mint. az előző volt és a hullámhegy sem tornyosul fenyegetően. Számítunk a fejlődés fokozatos ki­egyen lí tődésére. Kovács Judit (A cikk megjelent a Magyar Nemzet 1977. szeptember 28-i számában) Divatújdonságok E fotóriport az újságírók számára rendezett sajtóbe­mutatón a Fészek Művész Klubban készült. Az ipar­művészek divatbemutatóját láttuk. Minden modell egyéni és különleges. Néz­zük csak: az első képen barna bársonynadrág, a szára alul gumizott, és így visszabuggyan a nyersszínű csizmácskára. A fehér bor­dáskötésű garbópulóver fö­lött, bársonnyal díszített ér­dekes mintázatú kötött tu­nikát visel a manöken. A tunika bőségét a saját anyagából megkötős öv fog­ja össze. A tervező szerint a modell pulóver helyett, egyszínű ingblúzzal is vi­selhető. A második képen avant­­garde stílusú összeállítás szerepel. A simán kötött nadrág a bokánál bordáskö­tésű pánttal összefogott. A nadrághoz bordáskötésű, magasnyakú pulóver illik. A különlegesen szép vonalú pelerin zöld lódenból ké­szült. A kis csúcsos kötött­sapkát pedig a nadrág és a pulóver színeivel kötötték. Igen szép a nyakba akasz­tott, valódi bőr és tűzzo­mánc „ékszer”. A harmadik kép karamell színű moherből tervezett délutáni ruhát mutat be. A ruha szoknyarésze elől és hátul mély szembehajtóssal bővül. A zsebek az oldal­varrásba bevágottak. A ma­donnakivágást keskeny visszahajtott pánt keretezi. A modellen a legérdekesebb a kézzel festett valódi bőr­öv. Negyedik kép: az emeletes ruha. A neve „Lepke”: Fe­kete dióién muszlinból ter­vezték. Mindhárom része teljes körből szabott. Az át­tetsző ruha alá fekete se­lyem kombiné, vállpántos hosszú alsóruha készült.^ A tervezők: Balázs Klára, Szilvitzky Margit Munká­­csy-díjas, Z. Horváth Gab­riella, Záhonyi Lujza ipar­művészek. Át b.) Lapkiadó — Máté Magda felvételei A Cziffra-alapítvány vendégeként Franciaországban tar­tózkodó Kiirthy Hanna, lapunk rajzolóművésze így látja a párizsi Notre-Dame-ot RECEPTEK LIBAAPRÖLÉK-LEVES. Egy kiskanál zsíron megfony­­nyasztunk egy fél fej reszelt vöröshagymát, meghintjük egy késhegynyi pirospaprikával és beledobunk egy csomó apróra vágott leveszöldséget és egy darabka kelkáposztát. Felöntjük másfél liter tűzzel és belerakjuk az aprólékot, 20 deka marhacsontot és a következőképp előkészített nyakat: diónyi vajon megpirítunk egy evőkanál lisztet, felengedjük 1—2 kanál csontlével és hozzákeverünk át­darálva maradék főtt vagy sült húst. Apróra vágott gom­bával, sóval, borssal, citromlével ízesítjük, és a lenyúzott libanyakba töltve, két végén gondosan bevarrjuk. Addig főzzük, míg az aprólék jó puha lesz. Dara- vagy macesz­gombóccal tálaljuk. VADAS MARHAHÚS. Hozzávalók: 75 deka bélszín, só, 12 deka zsír, egy kis fej vöröshagyma, 15 deka vegyes zöldség, bors, babérlevél. 5 deka liszt, 2 deka mustár, fél citrom, 2—3 deci tejföl. 1 deci fehérbor, 1 gerezd fokhagy­ma. — A húst felhevített zsírban megforgatjuk, majd tű­zet aláöntve pároljuk. Amikor már majdnem puha, zsír­jára lesütjük. Ekkor a húst kivesszük, és a forró zsírba beletesszük a hagymát, pirítjuk, hozzáadjuk a karikára vágott zöldséget, ráreszelünk kevés citromhéját, a kés­heggyel összetört fokhagymát, s egy kis darab füstölt sza­lonnabőrkét is beledobunk. Pirítjuk, majd felengedjük fél liter vízzel. Közben a húst szeletekre vágjuk, bele­tesszük a zöldséges lébe, jól összefőzzük. Mikor az izek jól „összeértek’1, a zöldséget átpasszírozzuk, a tejföllel beha­barjuk, citromlével és fehér borral felengedjük. Zsemle­­gombóccal vagy makarónival tálaljuk. ÚTRAVÁLÓ VÍZSZINTES: 1. Győré Imre kortárs költőnk így ír egyik ver­sében (az első sor, zárt betűk: A, J). 9. A tuniszi uralkodó címe volt. 12. Pontosan olyan. 13. Lovak gondozója. 15. Győzelmet aratni. 17. Fontos vegyipari nyersanyag. 18. Harapdál. 19. Mérő­eszköz beosztásának az egysége. 21. Tamási .. . (ismert írónk volt). 22. Származik. 23. Kiejtett betű. 24. A versidézet második sora (zárt betűk: U, A). 26. Szójárulék. 27. Nincs rá szükség (két szó). 28. ...-fúl. 29. T, K. 31. Bejáratok. 33. Levéltávirat, röv. 34. Gounod ismert operája. 36. Csavar. 37. Kölcsey névjele. 39. Férfi név. 42. T, Z. 43. Idenéz egynemű betűi. 45. Félénken elmond. 47. Fiatalember. 49. Alvásból ébreszt. 50 Irányába. 51. Női nyak­prém (fordítva). 53. Oda betűi, keverve. 54. Forgólant, nyenyere. 56. Patkányfogójáról ismert német város. 58: Eltulajdonítja. 60. Kritikusok. 61. Vágóeszköz. FÜGGŐLEGES: 1. Elefánt, rozmár büszkeségek. 2. Ülés a ke­rékpáron és a lovon. 3. A nitrogén és az argon vegyjele. 4. . . . Frank naplója. 5. Rakpart németül. 6. P, Z. 7. Őröl egynemű betűi. 8. T, O, A. 9. Zavarodott eszű. 10. Haladását megkezdi. 11. A Földközi-tenger melléktengere. 12. Megelégel. 14. Becézett Piroska. 16. Fonáshoz használt háziipari eszköz. 18. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: A, E). 19. A villamosságot és a hőt jól vezető anyag. 20. Véletlenül kihullat. 23. Arpagyöngy. 25. Más irányba hajt. 30. Azonos névelők. 32. Főzelék. 35. A Zagyva bal oldali mellékfolyója. 38. A magasba. 40. A versidézel negye­dik sora (zárt betűk: L, H). 41. Lehajít. 42. Rendelkezés valami­nek az eltiltására. 44. Operaházi tag. 46. Tollbokréta némely ma­dár feje tetején. 47. Teteje. 48. Táskarádió-töltelék. 52. Tagállam Brazíliában. 54. Címzés rövidítése volt. 55. ö, L, S. 56. Szólít. 57. Nem ugyanaz. 59. Időszámításunk előtt. 60. B. O. BEDNAY JÓZSEF Beküldendő a vízszintes 1., 24., függőleges 18. és 40. számú sor­ban levő versidézet megfejtése. A 14. számban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Kené­sétől Keszthelyig j Terjed et a Balaton j Ott az Edénkért ka­puja j Itt az Edénkért vagyon. Könyvjutalmat nyertek: Antscherl Ilona, Izrael; Szász László, Belgium; Balázs Ferenc, NSZK: Dimén Sándor né, Svédország; Bóna Mária, Svédország; Szabados Csilla, NSZK; C. Pochon, Svájc; Beta Margit, Olaszország; Almást István, USA; Dubinsky Magdolna, Kanada.

Next

/
Oldalképek
Tartalom