Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-10-22 / 21. szám
J. Keresztury Dezső Ady emlékműsor a III. Anyanyelvi Konferencián Az Anyanyelvi Konferencia (keretében a résztvevők Ady-emlékműsort tekintettek meg. emlékezve a nagy költő születésének századik évfordulójára. A Kaffka Margit Gimnázium dísztermében tartott emlékműsoron Keresztury Dezső író, a Magyarok Világszövetsége alelnöke emlékezett meg Adyról a költőről, a kor követelményeit világosan látó és megfogalmazó hazafiról. Kifejtette, mennyire összefonódott Adynál a megújulás, a haladás vágya és a magyar nemzet, a magyar nép sorsáért érzett felelősségvállalás. Az MVSZ alelnökének megemlékezése után Bánffy György és Sütő Irén színművész, valamint Katona Ágnes zongoraművész előadásában a résztvevők Ady-verseket, -cikkeket, illetve Liszt Ferenc és Bartók Béla-műveket hallgattak meg. Érdekes színfoltot jelentett Ady nyelvészeti tárgyú cikke, amelyben az elkorcsosuló nagyvárosi nyelvezetet és a paraszti nyelvet ütközteti szellemes iróniával. AZ EGYHÁZAK SEGÍTSÉGÉVEL INTERJÚ KÁNTOR PÁL AMERIKAI REFORMÁTUS LELKESSZEL — A nagyszüleim háromszor jártak Amerikában. Megpróbáltak egy kis pénzt keresni, hogy aztán itthon földet vehessenek. Édesanyám testvérei kint születtek. Én Tiszakarádon nőttem fel, majd Sárospatakon és Ózdon jártam iskolába, ahol a gépipari technikumot végeztem el. 1957-ben kerültem ki az Egyesült Államokba. Az Anyanyelvi Konferencia szünetében beszélgetünk a Kaffka Gimnázium egyik tantermében. Kántor Pál, református lelkész, itthoni és kinti tanulmányairól beszél. — A bloomfieldi egyetemen angol szakos tanári képesítést szereztem, ugyanott kezdtem teológiát, majd New Yorkban folytattam a 49. utcában, a Biblical Seminaryben. Előbb egy kisebb egyházközösségben szolgáltam, majd meghívtak Bufíalóba. Ott. a közeli Rochesterben fejeztem be tanulmányaimat magiszteri fokozattal. — Eredetileg mérnöknek készült. Miért változtatott foglalkozást? — Amikor megérkeztem az Egyesült Államokba, szomorúan láttam, hogy a magyarság egy része lassan felszívódik, eltűnik. Ügy éreztem, tennem kell valamit, hogy ezt megakadályozzam. Mivel az egyházak nemcsak vallásos szolgálattal foglalkoznak, mert tevékenységüknek legalább fele kulturális misszió is. elhatároztam, hogy az egyház keretein belül szolgálom a magyarság ügyét. — Az egyház hogyan gyűjtheti maga köré a magyarok különböző nemzedékeit? — Minden egyházközösségnek megvan a maga kis kultúrterme, ahol műsoros esteket, magyar nyelvtanfolyamokat tarthatunk. Buffalóban is megszerveztük a hétvégi magyar iskolát, volt cserkészcsapatunk is. Számolnunk kellett azonban azzal, hogy különféle okok, városrendezés, a költözködések miatt, a magyar negyed lassan felbomlik. Kár lett volna a mintegy 1500 magyart magába foglaló tömbért. Kezdeményezésemre vettünk 25 hold földet a Niagara vízeséstől alig 10 mérföldnvi távolságra, a Grand Island nevű szigeten, és létrehoztuk a Kossuth parkot azzal a gondolattal, hogy a fiatalok és felnőttek együtt szórakozzanak, művelődjenek. Buffalóban több mint 100 magyar filmet mutattam be. A látogatóba érkező magyar művészek gyakran voltak vendégeink. Járt már ná-KÁNTOR PÁL Hogyan fedezték fel a Kántor Pál (jobbról) dr. Trautmann Rezsővel. az Elnöki Tanács helyettes elnökével az Anyanyelvi Konferencia tiszteletére adott parlamenti fogadáson Novotta Ferenc felv. Hihetetlen, de Amerikát magyar lányok fedezték fel, és az Árpád fejedelem húgáról, a Marikáról nevezték el. A honfoglalás előtt Árpád a húgát, a Marikát 700 lánnyal elindította keletre azzal a gondolattal, hogy a föld másik oldalán találkoznak. Tudniillik a föld már akkor is gömbölyű volt. A Marika a hajadonokkal hónapokon át lovagolt, mígnem megérkezett Ázsia keleti csücskéhez. A szorosban már elolvadt a jég, de szerencsére egy halász tutajjal áthordta a lányokat a víz másik oldalára. Az átkelés bére hét ing volt. Az átkelés helyét azóta is Bering szorosnak hívják ... Alaszkában a kalandozóink délkelet felé lovagoltak, és egy folyó partján átkelő helyet kerestek. Végre egy széles völgyben sikerült az átkelés. Visszatekintve a Marika megjegyezte: „Hű! De nagy lyukon jöttünk keresztül.” így lett a folyó és a környéke neve „Yukon” ... Beköszöntött a tél. A kalandozóknak sietni kellett dél felé. Egy nap a nagymosáskor kiterített ingek alatt elszakadt a kötél, és a megfagyott ingek a földre hullva Már nagyon hideg volt, mikor a hajadonok megérkeztek egy indián faluba. Az öreg törzsfőnök jól beszélt magyarul. A hétvégi iskolában tanulta meg a nyelvet egy sumér misszionáriustól, aki az Atlantiszról került az indiánok közé. A törzsfőnöknek igen megtetszett a Marika. Kérte, hogy legyen a felesége. A Marika elutasította az indiánt, mondván, hogy „öreg ön”. Napjainkban ezt a vidéket úgy hívják, hogy Oregon. ...Tavasz eljöttével megjelent egy sasmadár a tábor felett. Turul-madárnak vélték és mindenüket maguk mögött hagyva lóháton követték a madarat. A hiszékenységüknek nagy volt az ára. Egy nagy víz partján a lovak legelés közben valamitől megijedtek, és vízbe rohanva átúsztak a másik oldalra. Az ár olyan sebes volt. hogy a lányok nem tudtak átmenni. Ráadásul még a sas is eltűnt a szemük elől örökre. A rovásírásos feljegyzésből csak három szó maradt meg az utókor számára: „ár... kan. ..sas". Ezt a helyet napjainkban Arkansas néven ismerjük. ■.. Egyre jobban megviselte a vándorlás 1 J BESZÉLGETÉS DR. HARASZTI SÁNDORRAL, AZ AMERIKAI ÉS KANADAI MAGYAR BAPTISTA EGYHÁZ TITKÁRÁVAL Itthon és külföldön élő magyar írók, költők. nyelvészek, gimnáziumi és egyetemi tanárok, mérnökök, külföldi magyar egyesületvezetők és lelkipásztorok között, az Anyanyelvi Konferencia védnökségének névsorában találjuk dr. Haraszti Sándor sebész-főorvost, baptista lelkészt, az Egyesült Államok-beli Atlantából. — Hogyan kapcsolódott be az Anyanyelvi Konferencia munkájába? — Eötvös-kollégista voltam, Lőrincze Lajos professzor évfolyamtársa a budapesti tudományegyetem magyar-latin szakán, mindketten magyar nyelvészetből doktoráltunk Pais professzornál. Tanulmányaimmal egyidőben elvégeztem a baptista teológiai szemináriumot, és lelkésszé avattak. Éveken át tanára voltam a budapesti baptista teológiai szemináriumnak. Elvégeztem az orvosi egyetemet, szakképesítést szereztem nőgyógyászaiból és szülészetből. Orvos-misszionáriusnak készültem feleségemmel együtt, aki szintén a budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Afrikába készültünk, de előbb Atlantában telepedtünk le, ahol megtanultunk angolul, elfogadtattuk orvosi diplománkat, amely mellé én még az általános sebészetet, feleségem pedig a kórbonctani is elvégezte. — ön hét éve az amerikai és a kanadai magyar baptista egyház országos titkára, aki a lelkipásztor-csere programot ts irányítja. — Az amerikai és kanadai magyar baptista egyház júliusban Detroitban tartott közgyűlésén megbízlak, gondozzam a hazai egyházzal való kapcsolatokat. Nagy dolog, hogy a lelkipásztor-csere hivatalos program lett. Nagyon hálásak vagyunk a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának, a Magyar Baptista Egyháznak, az Állami Egyházügyi Hivatalnak és a- Magyarok Világszövetségének e program megvalósítása érdekében kifejtett munkájukért. — Mit jelent ez a program? — Ez a hazai és külföldi egyházak között kölcsönösségen alapul. Lelkipásztorokat nem tudunk ugyan a magyar egyháznak adni, de segítségét viszonozni próbáljuk: a vendég lelkipásztorok teológiai továbbképzésen vesznek részt, magiszteri és doktori fokozatot szereznek nagynevű teológiai jn-4 tézetekben, tökéletesítik angol nyelvtudásukat, kapcsolatba kerülnek a magyarságot érintő mind fontosabb egyházi intézményekkel. Szolgálatuk leteltével tudásukat, tapasztalataikat itthon hasznosíthatják. Arra is lehetőség van, hogy érdeklődő külföldi teológusok hazai intézetben nyerjenek kiképzést. — A mai amerikai baptista egyház vezető személyiségeként mit tesz az Anyanyelvi Konferencia céljainak megvalósításáért? — Az egyház a kint élő magyarság egyik legfontosabb összetartó intézménye — nemcsak vallási szempontból, hanem a társadalmi élet központjaként is. A Magyarországról meghívott lelkipásztorok a gyermekeknek és fiataloknak angolul, az idősebbeknek magyarul prédikálnak, az úgynevezett hétvégi iskolákban magyar énekeket tanítanak, magyarul olvassák a bibliát, a bibliai tárgyú színdarabokat: A gyermeküdültetéseken pedig nemcsak magyar szülők gyermekei, hanem ottszületett amerikai gyerekek is tanulnak magyarul. — Hol szolgálnak a hazai lelkészek? — Torontóból például nemrég jött haza öt évi szolgálat után Viczián János rákospalotai lelkipásztor. Utódja hamarosan kiutazik. Magyar lelkipásztor szolgál Clevelandben és Detroitban is. Kiplingbe is készül magyar lelkipásztor. Ez a helység a kanadai Saskatchewan tartományban van. — Magyarországon járt dr. Billy Graham, a világszerte ismert baptista prédikátor, és Ön volt a tolmácsa. — Valóban, az a megtiszteltetés ért, hogy dr. Billy Grahamet tolmácsként kísérhettem. Még régebben mondta nekem, hogy szeretne ellátogatni Magyarországra. Nos, örülök, hogy a látogatás létrejött, s oly eredményes volt. — Gyermekei beszélnek magyarul? — Lányom a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója. Három évvel ezelőtt azt mondta, ott szeretne orvosi diplomát szerezni, ahol a szülei. Részt vett a sárospataki nyelvtanfolyamon. A múlt tanévben elvégezte az egyetemen a harmadik évfolyamot, kitűnő eredménnyel. Fiam a sárospataki tanfolyam után a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tanult két évig. Amikor visszatért, azt mondta, hogy Magyarországon barátokat talált, ez volt a legnagyobb élménye. Heimann Ildikó állva maradtak. A Marika azt kérdezte: „Vas ing tán a mi ingünk?” A lányok olyan érdekesnek találták az eseményt, hogy egymás között a helyet úgy hívták, hogy „vasing tán”. Idővel mások már úgy írták, hogy Washington. a magyarokat. Alig telt el egy pár nap, amikor egy Ut Ica nevű lány maradt viszsza és letelepedett. Már csak heten voltak a lányok, amikor egy másik indián településhez értek. Megkérdezték, hogy mi a hely neve. A válasz az volt, hogy a neve VALLÁS, NYELVVÉDELEM, MAGYARSÁGTUDAT Pesti bérház napsütötte udvara az egyik oldalon — a Petőfi Sándor utca kora délutáni forgalma a másikon. Az ötödik emeletről ennyi a körkép, amit a látogató végigszemlélhet. De a riporternek, amint jegyzetfüzettel, ceruzával leül a székre és kérdez, a válaszokból izgalmas, változatos körkép bontakozik ki. A válaszoló: Kolossváry Béla. Neves fizikus az Amerikai Egyesült Államokban, az általános fizikai és a klasszikus mechanika a szakterülete. És — cserkész. Évtizedek óta. — Professzor úr, ön részt vett mindhárom Anyanyelvi Konferencián. Véleménye szerint volt-e különbség az eddigi találkozók légköre, munkája között? — Volt. Erősen érezhetően. Az első konferencia még kissé óvatos, tapogatózó jellegű volt, a munka elkezdődött, de az első eredményekről csak a második számolhatott be. A mostani megbeszéléseken a legfeltűnőbb a hozzászólók nyíltsága volt. Szinte nem létezett „kényes kérdés”; szemléleti és világnézeti különbségek senkit nem akadályoztak véleménye kimondásában. A kölcsönös nyíltság kölcsönös megértést szült, így sokkal gyümölcsözőbb lehetett az együttműködés. — ön szerint mi az alapja ennek a nyíltságnak? — Az előző konferenciákon még eredetinek, egyéninek számított az a gondolat, hogy nincsen magyarság Magyarország nélkül. Idén már általánosan elfogadott kiindulópont volt ez beszélgetéseinkben. Hiszen a magyarság több, mint kétharmada itthon él, a nyelv igazán csak itt halad és él együtt a mindennapokkal. Ezen ma már senki nem vitatkozott, természetesnek számított ez a felismerés. S nagy öröm volt számunkra, hogy — ugyanennek a gondolatnak a jegyében — a konferencián üdvözölhettük a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarság képviselőit, meghallgattuk beszámolójukat otthon végzett munkájukról. Sajnáljuk, hogy Románia magyarságának képviselőivel nem találkozhattunk Budapesten. — Mik voltak az ön személyes céljai? — Az Egyesült Államokban egy kis csoport rendkívül hangosan ellenzi az Anyanyelvi Konferenciák Kolossváry Béla (balról) dr. Beretz Árpád ref. püspökkel (Egyesült Államok) a budapesti Zichy kastélyban Novotta Ferenc felv. i
