Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-29 / 2. szám
NŐSORSOK filmen Mihályfi Lászlónak a Müncheni Televízió számára készített Nőportrék című dokumentumfilmjében, amelyről már előző számunkban is szó volt — van egy rendkívül érdekes rész. A filmstáb Berta Julianna esküvőjére vonult ki, s a menyasszonyt házasságkötése előtt néhány perccel állította kamera elé. Az első kérdés így hangzott: — Mire gondol most. Julika? — Semmire. — Fél óra múlva férjhez megy, nem? — Igen. Ervinhez. — Nyugtalan? — Igen. — A felvevőgép miatt? — Nem tudom. — A gyerekről hogy egyeztek meg? — Megállapodtunk, hogy lesz még egy ... — Mégis rászánta magát? — Hát... Egy gyerek nem gyerek ... — Ki győzte meg róla? — 0. Aztán kirajzolódott a nézők előtt egy fiatal lány sorsa. Egy olyan lányé, aki lányanyaként szült gyereket, mert a fiú, aki a gyermek édesapja, csak akkor lett volna hajlandó feleségül venni, ha elveteti a gyereket. Jutíka ebbe nem egyezett bele. A film az ő sorsának bemutatásával arra a kérdésre keres választ, vajon hogyan ítéli meg ma a társadalom és a közvélemény a lányanyákat. Nos, Julikától megkérdezték, tapasztalt-e előítéletet az emberek részéről. Azt válaszolta: — Én nem. Pedig tudom, hogy lélekben sokan elítélik azt a lányt, aki gyereket szül. — S magának mi a véleménye erről? — Szerintem az a megvetendő, aki eldobja a gyerekét magától. — A család hogyan fogadta az elhatározását? — Anyám és a keresztanyám rögtön mellém álltak. Főleg a keresztanyámnak köszönhetek sokat. Julikának volt egy régi udvarlója. A filmben ő áll a menyasszony mellett — vőlegényként! ö Ervin, aki meggyőzte leendő feleségét, hogy szülnie kell még egy gyereket, közös boldogságuk megpecsételéseként. A férfi éppen olyan természetesen és emberien állt ki szerelme mellett, mint Julikának az a levele, amelyet a leánykérés után írt a fiúnak. A müncheni tévé nézőinek maga Julika olvasta fel levelét: „Nagyon sokat gondolkoztam azon, amit mondtál és úgy döntöttem, hogy hozzád megyek feleségül, de tudod jól, hogy van egy kislányom, akiért én felelős vagyok és akitől a világ minden kincséért meg nem válók. Tehát, ha elfogadsz, akkor őt is el kell fogadnod. A gyermek az én nevemet viseli. Az természetes dolog, csak úgy megyek férjhez, ha őt is a nevedre veszed. Ne haragudj, hogy ilyen rideg tényeket írok és feltételeket szabok, de úgy érzem, hogy így becsületes ...” Julika munkáslány. A riporter megkérdezte tőle: egyenrangúak-e a gyárban Berta Julianna, a kislányával a nők a férfiakkal. A válasz ez volt: — A munkában igen, de jutalmazásban még mindig előbbre vannak a férfiak. Előfordult, hogy a férfiak ötszáz, a nők azonban csali háromszáz forint jutalmat kaptak. — S a családban hogyan osztják majd meg a munkát? — Megbeszéltük, hogy megosztjuk, de a házimunkák többsége női munka, úgyhogy a nő kénytelen többet dolgozni. És vajon mi a véleménye a házasságon belüli egyenjogúságról az ifjú férjnek, Ervinnek? — Ott, ahol a férj azt hiszi. hogy ha ő hozza a pénzt, akkor ő a főnök, ott nincs jó házasélet. ? Mert — a film sem tagadja, miért is tagadná! — Magyarországon már sokat tettünk a nők egyenjogúsága teljes megvalósításáért, de természetesen még nem oldódott meg minden. Mihályfi László NSZK— magyar koprodukcióban készített dokumentumfilmjét kedvezően fogadta a közönség és a kritika, mert őszintén és reálisan ábrázolta a magyar nők helyét és szerepét a munkában, a családban és a közéletben. A Müncheni Televízió úgy döntött, hogy Mihályfi alkotását benevezi egy nemzetközi dokumentumfilm fesztiválra. Dutka Judit A süket, a vak és a kopasz NÉPMESE Egyszer volt, hol nem volt, volt egy süket, egy vak és egy kopasz fejű ember. Ezek hárman nagy erős barátságban éltek, mindig együtt jártak-keltek. Amint egyszer mennek, mendegélnek a rengeteg erdőn keresztül, megszólal a süket ember: — Hallgassatok csak, én valamit hallok! Megszólal a vak is: — Az ám, nézzétek, én valamit látok! Nagyot kiált erre a kopasz ember: — Uccu bizony szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! Kürthy Hanna rajza HORGOLÁSMINT A 1. sor: a megfelelő hosszúságú láncszemsorra a fordulás után a 4. szembe 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, * 3 szemet átugrunk és a következő szembe 1 egyráhajtásos pálcát öltünk, 1 láncszem és 4 egyráhajtásos pálca következik, 3 szemet átugrunk és a következő szembe 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk. A *-tól ismételünk. 2. sor: 3 láncszemmel fordulunk, * 2 egyráhajtásos pálcát öltünk az előző sor 2 egyráhajtásos pálcája közé, az előző sor láncszemívébe 1 egyráhajtásos pálcát. 1 láncszemet és 4 egyráhajtásos pálcát horgolunk. A *-tól ismételünk. A 2. sor mintáját ismételjük végig. RECEPTEK A bárány- és birkahúsról Ezen a farsangon sok szép és különleges estélyi ruha „táncol-’. A divatos estélyi anyagok a muszlin, a dióién, a brokát, a selyemjersey, a bársony, a lurex és divatba lépett a kötött estélyi ruha is. Képeink a szép és különleges modellek közül mutatnaik be néhányat. Az első: végig pliszírozott muszlin estélyi ruha, csuklónál összefogott bő ujjal, az elején és a szoknya szabásvonalain színpompás matyó hímzéssel díszítve. A ruha finom kiegészítője a hímzett selyem öv. A második: arany, zöld és antikrózsaszín színösszeállítású brokátból készült népies hatású estélyi ruha a derekán és az ujján belső szegőzésekkel. Díszítése hímzett arany szalag és a ruha anyagából készült elöl megkötős széles öv. A harmadik: kávészínű selyemjersey nagyestélyi ruha. A derékrész beállítása és a ruha igen bő ujja fehér és arany népi motívumú kézi hímzéssel díszített. Negyedik: fekete kötött estélyi ruha. a «kivágása körül az ujján és a szoknya alján ragyogó vásárhelyi hímzéssel díszítve. A mögötte álló manöken hímzett, fehér kötött estélyi ruhát visel. (f. b.) A modelleket MTI — Danis Barna és Lapkiadó Vállalat — Máthé Magda fényképezte A birkát egyéves koráig báránynak nevezzük. A bárányt változatosan készíthetjük el. A fejből és apró csontos részekből tárkonyos bárányleves készíthető, combjait, gerincét fokhagymával tűzdelve egészben sütik. A lapockából, a gerincből paprikást készítenek, első részét megtöltik. Paprikásnak mindegyik része egyformán alkalmas. A készítésnél figyelembe kell vennünk, hogy a csontokkal együtt tálaljuk, ezért a bárányból 25—30 dekát vegyünk személyenként. A bárány húsa gyenge, hamar puhul. A birka húsának jellegzetes szaga van, amiért sokan nem szeretik, pedig a juhfélék általában magas tápértékűek. Az ivartalanított birkát ürünek nevezzük. Jellegzetes ízét elvehetjük, ha a faggyús részektől megtisztítjuk és ecetes vízzel leforrázzuk. Miután kihűlt, többszöri vízváltással, hideg vízzel leöblítjük. Elkészítési módja igen változatos. A birkapörkölt hasonlóképpen készül, mint a marhapörkölt, csak fokhagymával és borral ízesítik. A birkatokány és -gulyás a marhatokányhoz és a marhagulyáshoz hasonló. Az egybesült birkacombot, mint az egybesült sertéshúst, fokhagymával megtűzdelve, de lényegesen hosszabb ideig sütjük.
