Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-09-10 / 18. szám
Ezt a műveletet vízpróbának nevezik. Célja az űrtartalom Az első minőségi vizsga ellenőrzése. Lent: Mennyi fazék! szintén nagy erejű prés végzi. A hengernek most már palackformája van, de felül még nyitott. Nem sokáig. A szomszédos hegesztő műhely tulajdonképpen függönnyel elkerített sötétkék fülkék sora. Mindegyikben egy-egy félautomata ívhegesztő berendezés. Ebben a henger egy lassú fordulatot tesz, és egy alumíniumkorong máris lezárja a palack száját. A hegesztési varrat olyan egyenletes, hogy talán elhinném, ha mondanák: itt a gázpalackot úgy fújják, mint másutt az üveget. — A sötét csempe és függöny a vakító ívfény elnyelésére szolgál — magyarázza Szajkó Tibor egy fiatal szakmunkás, aki körülbelül százötven palackkal végez egy műszak alatt. A műhely nemrég épült, újak a berendezések is. Annyira, hogy ezek kezelését a szakvizsga után kellett Szajkó Tibornak megtanulnia. Amikor ő felszabadult, ilyen gép nálunk még nem létezett. A fiatalember vidéki. Jól keres, Pesten a gyár bérel számára szobát a fizetővendég szolgálatnál, de ő csak két esztendeig marad itt. Akkor szerzi meg a technikusi oklevelet, s azzal már szűkebb hazájában keres állást. Távozásának aligha örülnek főnökei. Mint másutt, jó néhány szakmunkás ebben a gyárban is elkelne. A palackgyártás után a kuktafazék készítéssel ismerkedünk. A préselt edényformák egy nagy csarnokban, szállítóláncon haladnak egyik géptől a másikig. Ezek végső formáját nem hegesztők, hanem forgácsolók, csiszolók, polírozók adják meg. No és a szerelők! Mert a lábasnak lába már rég nincs, füle viszont kettő is van. Az itteni gépek között néhány derék régi is található, de jól szolgálnak még: az alumínium lágy fém, könnyen forgácsolható. gapuri háziasszony, mint a British Petroleum Company üzletkötője. A „kukta” gyorsfőző edényt, amelyet főként itthon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában keresnek. Továbbá teflonozott konyhaedényeket, amelyekkel éppoly elégedettek a szakácsok, mint a Du Pont cég híresen szigorú minőségvizsgálói. Ezek az Alumíniumárugyár legfontosabb termékei. Mindezekből és egyéb termékekből a budapesti üzem és két vidéki telepe évente háromnegyed milliárd forint értékű árut termel. — De mennyire jövedelmezően, mekkora haszonnal? A kérdésre Glovotz László, kereskedelmi igazgató válaszol: — Az ország az ásványi kincsek közül bauxitban a leggazdagabb. Az alumíniumtömb világpiaci ára ez idő szerint kilogrammonként hozzávetőleg egy dollár. A mi műhelyeinkben feldolgozva, a fém értéke ennek többszöröse lesz. Persze, jó árat csak jó minőségű termékért fizetnek. Erre nálunk nincs panasz. Egy példa: az országban évek óta mintegy négymillió gázpalackunk van forgalomban. A palackok hibája miatt még egyszer sem történt baleset. Műhelylátogatásra indulunk. Megtekinteni, hogyan készülnek a szuperbiztos gázpalackok, a megbízható kukta fazekak és a teflonozott edények. Egy csarnokban hatalmas prések. A nagyobbat 630 tonnásnak mondják. Elképzelni sem tudom, mekkora erő lakik benne, de tény, hogy az alá tett alumíniumtárcsa hiába tiltakozik süketítő zajjal, egy pillanat alatt egyenletes falvastagságú, hengeralakú edénnyé változik. Az edény cakkos szélét ezután egy forgácsológép vágja le. A következő művelet a szájbehúzás. Ezt Szakember kerestetik Egyforma valamennyi! hl fH/« GÉPLAKATOST ESZTERGÁLYOST jmmmfiőf KÖSZÖRŰST KOMU/fSr CSŐSZERELŐT ÁCSOT EEREhMI SEGÉDMUNKÁST TAKARÍTÓNŐT NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉLÉN Simái Mihály, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke Dr. Simái Mihály MTI — Lajos György felv. Simái Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese immár másfél esztendeje az ENSZ Társaságok Világszövetségének (Wordl Federation of United Nations Associations — WFUNA) az elnöke. — Az ENSZ Társaságok Világszövetsége úgynevezett nem kormányközi szervezet, tagszervezetei a világ 84 országában működnek. A tagszervezeteknek az a feladata, ■hogy országuk közvéleményét tájékoztassák az ENSZ sokrétű munkájáról, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáról, valamint gazdasági és kulturális tevékenységéről. A Magyar ENSZ Társaság tagjai részben különböző társadalmi szervezeteket képviselnek, részben olyan személyek, akik az ENSZ iránt különösen érdeklődnek, vagy hivatásszerűen foglalkoznak az Egyesült Nemzetek Szervezete kérdéseivel. Ismeretterjesztő előadásokat szervezünk együttműködve többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal. Mint általában a WFUNA tagszervezetei, mi is tevékeny szerepet játszunk az ENSZ által kezdeményezett különböző nemzetközi akciók népszerűsítésében, például már most dolgozunk az 1979-es gyermekek világéve hazai programján. — Hogyan fogja össze a világszövetség a különböző társadalmi berendezkedésű országok tagszervezeteinek a munkáját? — A WFUNA csupán fő irányokat határozhat meg a tagszervezetek részére, bizonyos kérdésekben kompromisszumokat alakít ki, amelyek révén a közvélemény fokozottabban támogatja a nemzetközi együttműködést. A WFUNA fórumain már sokszor sikerült korábban megállapodásra jutni, mint a kormányoknak. Például az ENSZ Társaságok Világszövetsége egyik találkozóján fogtak kezet először a ciprusi görögök és törökök képviselői a nyilvánosság előtt. — Neves elődök örökébe lépett, amikor a Világszövetség elnökévé választották, hiszen egy ideig U Thant töltötte be a WFUNA elnöki tisztét. — Több alkalommal is dolgoztam az ENSZ New York-i titkárságán, mint közgazdasági szakértő. Korábban ösztöndíjasként tanulmányoztam Genfben az Európai Gazdasági Bizottság munkáját. Ezenkívül ENSZ-szakértőként tevékenykedtem néhány fejlődő országban. Bekapcsolódtam a Magyar ENSZ Társaság munkájába, majd a WFUNA tevékenységébe is. Itt a végrehajtó bizottság tagjává, később alelnökévé választottak. Miután az elnök René Maheu, az UNESCO volt főigazgatója elhunyt, engem választottak meg elnökké. — Mint a világgazdasági kérdések szakembere milyen tapasztalatokkal gazdagodott az ENSZ központban végzett több éves munka során? — Jobban megértettem a világ, az egyes országok, országcsoportok gazdasági problémáit. Világosabban látom a nemzetközi együttműködés lehetőségeit és korlátáit. Megtanultam. hogy ha együttműködést akarunk, feltétlenül figyelembe kell venni a világ sokrétűségét. A világ különböző részeiből érkezett kollégákkal dolgoztam együtt, tehát arról is meggyőződhettem, hogy az eltérő politikai, gazdasági, kulturális háttér s a különböző felkészültség ellenére, hatékonyan lehet együtt dolgozni. — Napjainkban egy ország sem fejleszthető a világgazdasági folyamatok ismerete nélkül. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete hogyan kapcsolódik bele a világgazdasági folyamatokat elemző munkába? — Vizsgálataink alapján világgazdasági prognózisokat készítünk, s többek közt. ezek alapozzák meg tudományosan a gazdaságpolitikánkat. Most egy 1990-ig terjedő világgazdasági prognózison dolgozunk. A főbb tendenciák legvalószínűbb képét már felvázoltuk, amit még tovább finomítunk. — Jelenleg milyen kutatási témán dolgozik? — Az államok közötti kölcsönös függőség, az úgynevezett interdependencia világgazdasági összefüggéseivel foglalkozom, erről a témáról könyvet szeretnék írni. — ön az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. egyetemi tanár, a Közgazdasági Társaság Végrehajtó Bizottságának tagja, az Országos Béketanács alelnöice. s most a WFUNA elnöke is. Sokat publikál különböző folyóiratokban, számos könyve jelent meg. Hogyan alakítja napirendjét, hogy ennyi mindenre jut ideje? — A feladatokat rangsorolom, a sürgősét, elválasztom a kevésbé sürgőstől. Végül is egy közgazdásznak ehhez is kell értenie ... Viszont a teflonüzemben minden új. És ez mégis csalódást okoz. Itt minden kisebb, mint másutt a gyárban. Az egyes munkaműveletek alig különböznek a kuktaüzemben látottaktól. A teflont pedig hasonlóan fújják az edényre, hasonlóan égetik rá, mint a közönséges zománcot. Ha valami furcsa, az csupán az, hogy a szerény zuglói gyár egyik üzemében azzal az anyaggal vonják be a főzőedényeket, amellyel .annak idején az Apolló űrhajó védőpajzsát. A teflon ugyanis az űrtechnika újdonsága volt. Ma a tojássütés mindennapi eszköze. Kép és szöveg: Megay László — Hogyan tölti szabad idejét? — Gyalogtúrákat teszek, síelek, evezek a Dunán, általában a szabadtéri sportok pihentetnek a legjobban. — A világ számos országában dolgoznak megbecsült szakemberként magyar közgazdászok. Ismerik-e tevékenységüket, kapcsolatban állnak-e velük a Világgazdasági Kutató Intézet munkatársai? — Intézetünknek jó kapcsolatai vannak az Angliában tevékenykedő Balogh és Káldor professzorokkal. Tavaszszal láttuk vendégül az Egyesült Államok neves közgazdászát, Fellner Vilmos professzort. Azt hiszem, ez egészen természetes, hogy a külföldön élő magyar közgazdászokra — azon túl, hogy munkásságuk valóban figyelemre méltó — egy kicsit azért is jobban figyelünk, mert magyarok. — ön szinte az egész világot bejárta. Bizonyára gyakran előfordult, hogy váratlanul magyarokkal találkozott. — Persze, nem is egyszer! Ki gondolta volna például, hogy a szudáni főváros Khartum egyetlen éjszakai mulatójának a tulajdonosa — magyar. Nagyon megható volt egy másik találkozás is. Amikor feleségemmel az Egyesült Államokban jártam, Utah államban megálltunk egy kis városban a vendéglő előtt. Odatipegett hozzánk egy néni és tört magyarsággal, sírva mondta, hogy negyven éve nem hallott magyar szót. Balázs István 7
