Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-09-10 / 18. szám

Ezt a műveletet vízpróbának nevezik. Célja az űrtartalom Az első minőségi vizsga ellenőrzése. Lent: Mennyi fazék! szintén nagy erejű prés vég­zi. A hengernek most már palackformája van, de felül még nyitott. Nem sokáig. A szomszédos hegesztő mű­hely tulajdonképpen füg­gönnyel elkerített sötétkék fülkék sora. Mindegyikben egy-egy félautomata ívhe­gesztő berendezés. Ebben a henger egy lassú fordulatot tesz, és egy alumínium­korong máris lezárja a pa­lack száját. A hegesztési varrat olyan egyenletes, hogy talán elhinném, ha mondanák: itt a gázpalac­kot úgy fújják, mint má­sutt az üveget. — A sötét csempe és füg­göny a vakító ívfény elnye­lésére szolgál — magyaráz­za Szajkó Tibor egy fiatal szakmunkás, aki körülbelül százötven palackkal végez egy műszak alatt. A műhely nemrég épült, újak a berendezések is. Annyira, hogy ezek keze­lését a szakvizsga után kel­lett Szajkó Tibornak meg­tanulnia. Amikor ő felsza­badult, ilyen gép nálunk még nem létezett. A fiatalember vidéki. Jól keres, Pesten a gyár bérel számára szobát a fizető­vendég szolgálatnál, de ő csak két esztendeig marad itt. Akkor szerzi meg a technikusi oklevelet, s az­zal már szűkebb hazájában keres állást. Távozásának aligha örülnek főnökei. Mint másutt, jó néhány szakmunkás ebben a gyár­ban is elkelne. A palackgyártás után a kuktafazék készítéssel is­merkedünk. A préselt edényformák egy nagy csar­nokban, szállítóláncon ha­ladnak egyik géptől a má­sikig. Ezek végső formáját nem hegesztők, hanem for­gácsolók, csiszolók, políro­zók adják meg. No és a szerelők! Mert a lábasnak lába már rég nincs, füle viszont kettő is van. Az itteni gépek között néhány derék régi is található, de jól szolgálnak még: az alu­mínium lágy fém, könnyen forgácsolható. gapuri háziasszony, mint a British Petroleum Company üzletkötője. A „kukta” gyorsfőző edényt, amelyet főként itthon, Csehszlová­kiában és Jugoszláviában keresnek. Továbbá teflono­­zott konyhaedényeket, ame­lyekkel éppoly elégedettek a szakácsok, mint a Du Pont cég híresen szigorú minőségvizsgálói. Ezek az Alumíniumáru­­gyár legfontosabb termékei. Mindezekből és egyéb ter­mékekből a budapesti üzem és két vidéki telepe évente háromnegyed milliárd fo­rint értékű árut termel. — De mennyire jövedel­mezően, mekkora haszon­nal? A kérdésre Glovotz Lász­ló, kereskedelmi igazgató válaszol: — Az ország az ásványi kincsek közül bauxitban a leggazdagabb. Az alumí­niumtömb világpiaci ára ez idő szerint kilogrammon­ként hozzávetőleg egy dol­lár. A mi műhelyeinkben feldolgozva, a fém értéke ennek többszöröse lesz. Per­sze, jó árat csak jó minő­ségű termékért fizetnek. Erre nálunk nincs panasz. Egy példa: az országban évek óta mintegy négymil­lió gázpalackunk van for­galomban. A palackok hi­bája miatt még egyszer sem történt baleset. Műhelylátogatásra indu­lunk. Megtekinteni, hogyan készülnek a szuperbiztos gázpalackok, a megbízható kukta fazekak és a teflono­­zott edények. Egy csarnokban hatalmas prések. A nagyobbat 630 tonnásnak mondják. Elkép­zelni sem tudom, mekkora erő lakik benne, de tény, hogy az alá tett alumínium­tárcsa hiába tiltakozik sü­ketítő zajjal, egy pillanat alatt egyenletes falvastag­ságú, hengeralakú edénnyé változik. Az edény cakkos szélét ezután egy forgácsoló­gép vágja le. A következő művelet a szájbehúzás. Ezt Szakember kerestetik Egyforma valamennyi! hl fH/« GÉPLAKATOST ESZTERGÁLYOST jmmmfiőf KÖSZÖRŰST KOMU/fSr CSŐSZERELŐT ÁCSOT EEREhMI SEGÉDMUNKÁST TAKARÍTÓNŐT NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉLÉN Simái Mihály, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke Dr. Simái Mihály MTI — Lajos György felv. Simái Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóhelyettese immár másfél esztendeje az ENSZ Társaságok Világszövet­ségének (Wordl Federation of United Nations Associations — WFUNA) az elnöke. — Az ENSZ Társaságok Világszövetsége úgynevezett nem kormányközi szervezet, tagszervezetei a világ 84 or­szágában működnek. A tagszervezeteknek az a feladata, ■hogy országuk közvéleményét tájékoztassák az ENSZ sok­rétű munkájáról, a vitás nemzetközi kérdések megoldásá­ról, valamint gazdasági és kulturális tevékenységéről. A Magyar ENSZ Társaság tagjai részben különböző tár­sadalmi szervezeteket képviselnek, részben olyan szemé­lyek, akik az ENSZ iránt különösen érdeklődnek, vagy hivatásszerűen foglalkoznak az Egyesült Nemzetek Szer­vezete kérdéseivel. Ismeretterjesztő előadásokat szerve­zünk együttműködve többek között a Tudományos Isme­retterjesztő Társulattal. Mint általában a WFUNA tag­­szervezetei, mi is tevékeny szerepet játszunk az ENSZ által kezdeményezett különböző nemzetközi akciók nép­szerűsítésében, például már most dolgozunk az 1979-es gyermekek világéve hazai programján. — Hogyan fogja össze a világszövetség a különböző tár­sadalmi berendezkedésű országok tagszervezeteinek a munkáját? — A WFUNA csupán fő irányokat határozhat meg a tagszervezetek részére, bizonyos kérdésekben kompro­misszumokat alakít ki, amelyek révén a közvélemény fo­kozottabban támogatja a nemzetközi együttműködést. A WFUNA fórumain már sokszor sikerült korábban megál­lapodásra jutni, mint a kormányoknak. Például az ENSZ Társaságok Világszövetsége egyik találkozóján fogtak ke­zet először a ciprusi görögök és törökök képviselői a nyil­vánosság előtt. — Neves elődök örökébe lépett, amikor a Világszövetség elnökévé választották, hiszen egy ideig U Thant töltötte be a WFUNA elnöki tisztét. — Több alkalommal is dolgoztam az ENSZ New York-i titkárságán, mint közgazdasági szakértő. Korábban ösz­töndíjasként tanulmányoztam Genfben az Európai Gazda­sági Bizottság munkáját. Ezenkívül ENSZ-szakértőként tevékenykedtem néhány fejlődő országban. Bekapcsolód­tam a Magyar ENSZ Társaság munkájába, majd a WFUNA tevékenységébe is. Itt a végrehajtó bizottság tag­jává, később alelnökévé választottak. Miután az elnök René Maheu, az UNESCO volt főigazgatója elhunyt, en­gem választottak meg elnökké. — Mint a világgazdasági kérdések szakembere milyen tapasztalatokkal gazdagodott az ENSZ központban végzett több éves munka során? — Jobban megértettem a világ, az egyes országok, or­szágcsoportok gazdasági problémáit. Világosabban látom a nemzetközi együttműködés lehetőségeit és korlátáit. Meg­tanultam. hogy ha együttműködést akarunk, feltétlenül figyelembe kell venni a világ sokrétűségét. A világ külön­böző részeiből érkezett kollégákkal dolgoztam együtt, te­hát arról is meggyőződhettem, hogy az eltérő politikai, gazdasági, kulturális háttér s a különböző felkészültség ellenére, hatékonyan lehet együtt dolgozni. — Napjainkban egy ország sem fejleszthető a világgazda­sági folyamatok ismerete nélkül. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete hogyan kap­csolódik bele a világgazdasági folyamatokat elemző mun­kába? — Vizsgálataink alapján világgazdasági prognózisokat készítünk, s többek közt. ezek alapozzák meg tudományo­san a gazdaságpolitikánkat. Most egy 1990-ig terjedő vi­lággazdasági prognózison dolgozunk. A főbb tendenciák legvalószínűbb képét már felvázoltuk, amit még tovább finomítunk. — Jelenleg milyen kutatási témán dolgozik? — Az államok közötti kölcsönös függőség, az úgyneve­zett interdependencia világgazdasági összefüggéseivel fog­lalkozom, erről a témáról könyvet szeretnék írni. — ön az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgató­­helyettese. egyetemi tanár, a Közgazdasági Társaság Vég­rehajtó Bizottságának tagja, az Országos Béketanács al­­elnöice. s most a WFUNA elnöke is. Sokat publikál kü­lönböző folyóiratokban, számos könyve jelent meg. Ho­gyan alakítja napirendjét, hogy ennyi mindenre jut ideje? — A feladatokat rangsorolom, a sürgősét, elválasztom a kevésbé sürgőstől. Végül is egy közgazdásznak ehhez is kell értenie ... Viszont a teflonüzemben minden új. És ez mégis csalódást okoz. Itt minden kisebb, mint másutt a gyár­ban. Az egyes munkamű­veletek alig különböznek a kuktaüzemben látottaktól. A teflont pedig hasonlóan fújják az edényre, hason­lóan égetik rá, mint a kö­zönséges zománcot. Ha va­lami furcsa, az csupán az, hogy a szerény zuglói gyár egyik üzemében azzal az anyaggal vonják be a főző­edényeket, amellyel .annak idején az Apolló űrhajó védőpajzsát. A teflon ugyan­is az űrtechnika újdonsága volt. Ma a tojássütés min­dennapi eszköze. Kép és szöveg: Megay László — Hogyan tölti szabad idejét? — Gyalogtúrákat teszek, síelek, evezek a Dunán, álta­lában a szabadtéri sportok pihentetnek a legjobban. — A világ számos országában dolgoznak megbecsült szak­emberként magyar közgazdászok. Ismerik-e tevékenysé­güket, kapcsolatban állnak-e velük a Világgazdasági Ku­tató Intézet munkatársai? — Intézetünknek jó kapcsolatai vannak az Angliában tevékenykedő Balogh és Káldor professzorokkal. Tavasz­­szal láttuk vendégül az Egyesült Államok neves közgaz­dászát, Fellner Vilmos professzort. Azt hiszem, ez egészen természetes, hogy a külföldön élő magyar közgazdászokra — azon túl, hogy munkásságuk valóban figyelemre méltó — egy kicsit azért is jobban figyelünk, mert magyarok. — ön szinte az egész világot bejárta. Bizonyára gyakran előfordult, hogy váratlanul magyarokkal találkozott. — Persze, nem is egyszer! Ki gondolta volna például, hogy a szudáni főváros Khartum egyetlen éjszakai mula­tójának a tulajdonosa — magyar. Nagyon megható volt egy másik találkozás is. Amikor feleségemmel az Egye­sült Államokban jártam, Utah államban megálltunk egy kis városban a vendéglő előtt. Odatipegett hozzánk egy néni és tört magyarsággal, sírva mondta, hogy negyven éve nem hallott magyar szót. Balázs István 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom