Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-09-10 / 18. szám
Ady 1918 végén. Rippl-Rónai József rajza Ferenczy Béni plakettja. 1919. Jobbra: Czigány Dezső szénrajza Balra: Ady konflisban. Borbás Tibor szobra MÍGIKIK SZEMEK BÁGYADÓ TOZE Ady a képzőművészetben Ady Endre már életében lobogó volt. Verseivel, cikkeivel, olyanok is csatáztak, akik azokat sosem olvasták. Neve szimbólum lett: személye, nagysága, tragikuma, maradandó témája nemcsak az irodalomnak, hanem a képzőművészetnek is. Érthető, ha mindazok, akik az újért lelkesedtek, a feudalizmus ellen küzdő, forradalmasod ó Magyarország jelképét, viharmadarát látták benne. Az Ady ihlette képzőművészeti alkotások puszta felsorolása is kötetre rúgna/Olyan sok az Ady ábrázolás, hogy itt most csak néhányat ragadok ki közülük emlékeztetőül. Az első ismert és figyelemre méltó Adyportré, egy ismeretlen művész vörös krétarajza. valamikor a század első éveiben készült, még a Nyolcak előtti művészeti korszakban. A költő nem különösen érdeklődött a képzőművészetek iránt, de baráti szálak fűzték a magyar avantgarde-nak mondható Nyolcakhoz, akik Kernstok Károly köré csoportosultak Közülük Czigány Dezső és Tihanyi Lajos készítette a legismertebb Ady-portrékat. Czigány Dezső többször is megfestette barátja arcképét: mindannyiszor a legendás mágikus szemek már bágyadó tüzét, Ady arcának szépségét ábrázolja megértő, gyöngéd lírával. Megrázó a Tihanyi Lajos készítette rajz (1918). Már a súlyos beteg Adyt ábrázolja. Arca megviselt, gyűrött, vállának és ruhájának körvonalából is érződik a fizikai tehetetlenség állapota. A görcsös vonalak, az erős kontúrok, plasztikussá teszik a közelgő véget. Másképpen, de ugyancsak a halált váró költőt fejezi ki Rippl-Rónai József mesteri szénrajza (1918), Adynak a Vörösmarty Akadémia elnökévé választása alkalmából. Az Ady baráti köréhez tartozó Csorba Géza készítette el a költő reprodukciókból jól ismert halotti maszkját, majd a síremlékét (1930). Csorba műve a Margitszigeti Művészsétányon álló mellszobor (1952), és a Liszt Ferenc térre került nagyméretű bronz-Ady is (1960). Az Ady-érmék, -plakettek között kiemelkedik a Ferenczy Béni alkotta mű megindító, markáns egyszerűsége (1919). Ady alakja, munkássága teljes joggal összefüggésbe hozható a haladó XX. századi magyar képzőművészet tartalmával, eszméivel. Rokonságát nem nehéz kimutatni Nemes Lampérth, Egry József, Nagy István, Kernstok Károly, Berény Róbert művészetében is. A monumentális drámaiság, a népi gyökerű balladásság, a fényrevágyódás, a meghökkentő vad színek, vagy éppenséggel a magány—-közösség tragikus ellentmondásai mind-mind ott feszültek Ady egyéniségében; költészetében azonos eszmék foglalkoztatták a magyar képzőművészetet forradalmi vonalának képviselőivel. Egész életműve, akár képzőművész társaié, a forradalmi elszánság kifejezője volt. Életműve, alakja napjainkban változatlanul érdekli, izgatja a festőket, szobrászokat, grafikusokat Az Ady-reneszánsz újra felfedezte a költőt a magyar képzőművészet számára is. Új és legújabb művek születnek Ady bűvkörében. Közülük is csak néhányat említek: Meloccó Miklós szobrát, Borbás Tibor munkáit, amelyek Adyt Lédával idézik fel a halhatatlan versekből. A Tungsram gyár klubjának galériájában rendezett, Adynak szentelt kiállításból néhányat: Kiss István, Mikus Sándor, Martsa István szobrait, Fritz János és Gáti Gábor érmét, Ágotha Margit, Sziráki Endre, Pető János rajzait. Valóban: Értől az óceánig jutott el Ady a magyar képzőművészetben is. Ady az avantgarde-ot is megihlette. Nagy feltűnést keltett Swierkiewicz Róbert kiállítása, ahol Ady-maszkok címmel fotográfia és belea.plikált anyagok montázsait mutatta be. Lángoló színei voltak Adynak, s ebben a lángolásban ő maga is elhamvadt. Megmaradt azonban a mű, a stabil, szilárd, mondhatni körüljárható alkotás, amely a szobrászatban talán — érthető módon — nagyobb hangsúlyt és kifejezést kap, mint a piktúrában vagy a rajzművészetben. A legmodernebb törekvések kissé eltávolodnak Ady szoborszerűségétől, de átmentik gondolatainak, eszméinek kifejező erejét. Cs. Gy.
