Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-03 / 1. szám
a harmadik elképzelés: megfelelő szakembereket kellett szereznünk. Tehát: ipar — üdülés — emberek. Ez a mi hármas aranytörvényünk. • — Az első évnyitómon, 1949-ben, a gyerekek fele cipő nélkül, mezítláb jelent meg. Ma meg... azon tépelődöm, hogyan szüntessem meg a gyerekek között a divatozást. (Erdész József iskolaigazgató közlése.) * Fördős József, a Magyar Hajó és Darugyár tiszafüredi gyáregysegének igazgatója: — Az MHD keresett egy alkalmas vidéki telephelyet, mert már szűk volt a budapesti gyár. Így találtunk Füredre. Persze, sok gond volt vele. Egy új gyárat építeni a semmiből... Épületek, utak, gépek kellettek. Az eddigi munkám fele abból állt, hogy mindezt megszervezzem. Gépeket az anyavállalattól kaptunk, de ez kevés volt Természetes, hogy inkább a régi, kimustrált gépeket küldték vidékre. Hát ez nekünk nem kellett. Kiharcoltuk, hogy ide is a legmodernebb gépeket, automatákat vegyék meg. Sikerült. Idén még csak darualkatrészeket gyártunk, de a jövő évtől már megkezdjük az összeszerelést is. Exportra. Képzelje el: Tiszafüredről — a nagyvilágba. Az első dolgom az volt, hogy megszerveztem egy olyan szakembergárdát — mérnöktől szakmunkásig —, akik mindezt meg is tudják csinálni. Mert a gép nem elég — az áru minősége csakis az emberektől függ. Kovács Gyula, a Hámán Kató Tsz elnöke: — A mostani termelőszövetkezet tizenkilenc kisebb téeszből állt össze. Igen, tizenkilencből, jól hallotta. Persze, nem egyszerre. Először itt egyesült három szövetkezet, azután a járás másik végén kettő, azután ezek öszeolvadtak, akkor csatlakozott az, amelyik köztük volt — és így tovább. Mondjam, hogy ez miért előnyös? Hát nem elég, hogy én itt az őszi munkák közepén ráérek magával beszélgetni, és nem a földeken loholok? Itt ülök, és tudom, hogy minden rendben megy. Ha valami fennakadás volna, külön ember felel azért, hogy azt elhárítsa. Most az a gondom, hogy egy helikoptert akarunk venni — közösen a verpeléti téeszszel. Hogy miért éppen velük? Egyszerű. Nekünk kukoricánk és búzánk van, nekik szőlőjük. Amikor nekik kell a helikopter, akkor nem A MHD tiszafüredi Export-kannák az Alumíniumgyár ra — Az jó lesz, ha itt lesz a tó. Majd mi leszünk az új Siófok. (Beszélgetés vörösbor mellett.) • Rente Ferenc: — A Tisza II. vízlépcső nagy tározómedencéje egészen Tiszafüred határáig terül majd el. Persze, amikor majd teljesen megtelik vízzel — úgy 1980 körül. Addigra a leendő tópartra egy üdülőtelepet fogunk felépíteni, részben privát — bérelt — telkekkel, részben vállalati üdülőkkel. A mi községünk teremti meg a kényelmes üdülés minden feltételét. Szállodákat, bevásárlóközpontokat, kulturális központokat, utakat, sportpályákat fogunk felépíteni. Az egész mesterséges tónak mi leszünk a legnagyobb ellátó központja. Jelenleg még a tervezésnél tartunk, de már megkezdtük az első munkálatokat is: parcellázunk és csatornázunk. Nagy munka lesz. * Tiszafüred keleti határától néhány kilométerre kezdődik a Hortobágy Nemzeti Park A műúton nagyon sok külföldi gépkocsi halad el, de szinte egyetlen egy sem áll meg Tiszafüreden. (Az újságíró saját megfigyelése.) • Rente Ferenc: — Lényegében három elképzelés találkozott Tiszafüreden. Az egyik a keletkező fürdőhellyel kapcsolatos: mi leszünk az üdülőövezet ellátási központja. De nemcsak ebből akarunk megélni. Néhány évvel ezelőtt beláttuk, hogy önálló ipar és mezőgazdaság nélkül semmire sem megyünk. Az emberek kezdtek elvándorolni innen. Ezért kialakítottuk a második elképzelésünket: az ipartelepítést. Körülnéztünk az országban, és két vállalat hajlandónak mutatkozott, hogy gyártelepet építsen Füreden: az Alumíniumgyár és a Magyar Hajó- és Darugyár. Ma már dolgozik mindkét üzem. Az Alumíniumgyárban főként nők dolgoznak, az MHD-ban főleg férfiak. Megszűnt az elvándorlás. Természetesen ez sok mindent hoz maga után: lakások, üzletek, óvodák, iskolák kellenek. Az ipar törvényszerűen várost emel maga köré — és ez meghatározza az életformát is. Arra mindig vigyáztunk, hogy a fejlődés tervszerű legyen: megpróbáltuk előre látni a problémákat, az igényeket, hogy mire azok kialakulnak, mi már készen legyünk a megoldással. Ehhez kellett felvétele — A térképek a hibásak, kérem. A térképek Azok. Itt már jó pár ezer ember lakott, amikor még mindig így írták a községet: Tf. Így, két betűvel. A mostani autóstérképeken meg már oda is tavat rajzolnak, ahol még a nyulak mérik a határ hosszát. így igaz, kérem. (Beszélgetés vörösbor mellett.) — Így szól a legenda: Mátyás király egykor idejött vadászni. Szállása nem akadt. Csak egy öreg parasztot találtak, aki kaszájával egy rend füvet kanyarított a királynak, azon pihenhetett meg. Reggel így szólt az igazságos király: „Életemben ilyen jól még nem aludtam, mint ezen a rend füvön. Legyen itt ezért falu ezentúl, s nevezzék Fűrendnek.” Így is lett. Megalakult Fűrend, ebből lett később Füred — s hogy megkülönböztessék az ország többi Füredétől, lett Tiszafüred. Pedig a Tisza jó tíz kilométerre innen folyik. (Dr. Füvessy Anikó történész, múzeumigazgató közlése.) Leltár (készítette az újságíró, mikor életében először sétált végig Tiszafüred főutcáján): 1 benzinkút 1 új lakótelep 1 uszoda, meleg vizű medencékkel 1 pályaudvar (régi, kissé elhanyagolt) 2 új ABC-áruház 1 szülőotthon 3 iskola 3 áruház (ebből egy csak bútort és műszaki cikkeket, kettő csak ruhaneműt árul) 1 új községi tanácsi épület 2 templom 1 mozi 1 presszó (kicsi) 1 szolgáltatóház 1 községi tanácsház (szép parkkal körülvéve) A községben található ezenkívül piac, könyvtár, művelődési ház, két gyártelep, tsz-iroda, több park, emlékművek, óvodák, víztorony. * Rente Ferenc tanácsi alkalmazottként került a községbe. Csoportvezető lett, majd 27 éves korában a község tanácselnöke. Most 32 esztendős, keveset alszik, Debrecenbe jár kezeltetni az utóbbi öt év alatt szerzett szívbaját (Saját elmondása alapján.) még kilométerekre a községtől Novotta Ferenc A Tisza — Tiszafüredi háztetők DOKUMENTUMOK AZ ALFÖLD KÖZEPÉRŐL
