Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-18 / 26. szám
MERRE TART A NYOMDAIPAR? A GONDOLAT Mennyiség — minőség — szín — gyorsaság Naptárak az Ofszet Nyomda montírozó műhelyében Négy fővárosi és három vidéki nyomdánk közös beruházása a budapesti Nyomdaipari Fényszedő Üzem Svéd gyártmányú ofszet rotációs gépek nyomják a tankönyveket az új Dabasi Nyomdában. Lent: Átadás előtt az új Athenaeum Nyomda. Eddig gyártott legnagyobb gépét helyezi itt üzembe az olasz Cerutti cég MTI — Csikós Gábor, Fehér József, Hadas János, Koppány György, Kovács Sándor, Várkonyi Péter felvételei rnnrr, A IV. ötéves tervben 30 százalékkal emelkedett a nyomdaipar termelése, ezen belül könyvből 60 százalékkal nyomtattak többet, mint az előző öt év alatt. Ám nekünk, olvasóknak az adatoknál többet mond a nyomdaipar fejlődéséről, ha végigjárunk néhány könyvesboltot, átböngésszük az újdonságokat bemutató prospektusokat, szétnézünk az újságos kioszkok standján. Bár nagyobb és választékosabb a könyv- és újságkínálat, mégis sok kritika éri manapság nyomdáinkat, olykor indulatos cikkek kérik számon egy-egy könyv gyorsabb kinyomtatását vagy jobb nyomási-kötési minőségét. Ellentmondás ? Az elmúlt harminc év alatt a nyomdaiparnak sokszorosára kellett növelnie termelését ahhoz, hogy minden család számára közszükségleti cikké válhasson a könyv, az újság, és elegendő tankönyv jusson a gyerekeknek, az egyetemistáknak, a munka mellett tanulóknak, a szakmai továbbképzések hallgatóinak. Ám anyagi eszközök híján a növekvő követelményekkel sokáig nem tartott lépést a nyomdaipar fejlesztése, egyre sürgetőbbé vált az átfogó rekonstrukció. A IV. ötéves terv (1970—1975) teljesítése során több új üzem épült, a meglevőkbe pedig a kor követelményeinek megfelelő gépeket szereltek föl. A többmilliárdos beruházás érezhetően csökkentette az igények és a lehetőségek közötti feszültséget. Ám mivel a nagyobb arányú fejlesztés sokáig váratott magára, öt év alatt a nyomdaipar nem érte el a kívánt színvonalat. Ezért a nyomda, sajnos, még mindig az újságírók gloszsza-forrása. Arról azonban örömmel számolhatunk be, hogy végre — főként az új dabasi nyomda jóvoltából — nem az utolsó pillanatban kerültek az üzletekbe a tankönyvek, hogy már tíz megyei napilapot nyomnak több színnel, korszerű ofszet eljárással, hogy megjelent néhány igazán igényes kivitelű színes folyóirat, és számos könyvünk, képzőművészeti albumunk nemzetközi elismerést is kivívott. Tért hódít a fényszedés, amely nagymértékben hozzájárul egy-egy könyv elkészítési idejének csökkenéséhez. Az idén elkezdődött új ötéves tervidőszakra is jócskán maradt tennivaló a nyomdaiparban. El szeretnék érni, hogy a technikai felkészültség lehetővé tegye a kis példányszámú kötetek, az igényes kivitelű tudományos-műszaki könyvek gyorsabb kinyomtatását is. Terjed az ofszet eljárás, amely igen gazdaságos, mert többféle kiadvány nyomására is alkalmas. Tovább szakosítják a nyomdákat. Az Athenaeum például színes mélynyomású folyóiratokat készít, az Alföldi Nyomda olcsóbb, nagy példányszámú könyveket, a Globus, a Kner, a Petőfi a gyógyszeripari dobozokat gyártja. De lépjünk most már „gépközeibe”. — Hogyan illeszkednek az országos fejlesztési elképzelésekbe második legnagyobb nyomdánk, a Zrínyi tervei, hol tartanak, és hogyan folytatják a nyomda korszerűsítését itt, ahol két napilap — a Daily News és a Világgazdaság —, tíz hetilap — közöttük az 1,2 milliós példányszámú Rádió- és Televízióújság, a több százezres Füles, Magyarország, Ludas Matyi —, számos folyóirat, s évente 4 millió keménykötésű könyv, 10 millió tankönyv készül? — Az utóbbi tíz évben kétszeresére növeltük a termelést — válaszolta kérdésemre Bolgár Imre vezérigazgató — s ezzel nyersanyag- és készáru szállításunk is száz százalékkal növekedett. Ez itt, a város közepén a nagy forgalom miatt sok gondot okozott. Üj nyomdaüzemünket ezért telepítettük Csepelre, ahiol most a napi tíz vagon könyv és újság kilencven százaléka készül. 1975 decemberében kezdődött itt a termelés a Német Demokratikus Köztársaságból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Angliából érkezett gépekkel, négyszínű, magazin-nyomásra is alkalmas ofszet rotációs technikával. A központban a kevésbé anyagigényes szedő és formakészítő üzemrészt fejlesztjük az NSZK-ból vásárolt gépekkel. Az V. ötéves tervben elsősorban már nem a mennyiséget növeljük, inkább több színes, igényes folyóiratot, könyvet fogunk nyomtatni: mesekönyveket, valamint bibliofil kiadványokat, amelyeknek nálunk nagy a keletje. Most, hogy a nyomdaipar végre dinamikus fejlődésnek indult, bizonyára a nyomdász-szakma is visszaszerzi régi népszerűségét. Mert nem elegendő a jó kereset — vonzó munkakörülményeknek is kell lenniük ahhoz, hogy a nyomdász mesterség újra vetélytársa legyen a divatos szakmáknak. Márkus László, a Zrínyi Nyomda csepeli üzemének igazgatója mindent elkövet, hogy a kerület iskolásaival megszerettesse a nyomdászatot. Pályaválasztási kiállításon mutatja be a gyerekeknek, hogy milyen a mai korszerű nyomdaipar, üzemlátogatásokra hívja őket, a csepeli úttörőházban nyomdászszakkört vezet, ahol linómetszést tanít, a tipográfia alapismereteire oktatja a nebulókat. Mi, újságírók megkülönböztetett rokonszenvvel tekintünk a nyomdászok munkájára. Hiszen munkatársaink ők a lapkészítésben, szakértelmük, ízlésük megmutatkozik minden oldalon, minden sorban. Ezért is fogadunk örömmel minden hírt, amely új nyomda avatásáról, új szedő- vagy rotációs gépek vásárlásáról tudósít. Balázs István A Ludas Matyi próbanyomatát ellenőrzi a csepeli nyomda egyik gépmestere A TUDOMÁNYOKÉRT A húsz évvel ezelőtt alapított Gondolat Könyvkiadó Vállalat műhelyeiből természet és társadalomtudományi ismeretterjesztő művek, szociográfiák, útleírások, élet- és önéletrajzok, művészeteket ismertető könyvek és hasonló jellegű szépirodalmi alkotások kerülnek az igényes olvasó asztalára. Nemcsak a magyar tudományos és kulturális élet itthoni jeles képviselőinek munkáit jelenteti meg a kiadó, külföldi, és határainkon kívül élt vagy élő magyar tudósok munkáinak kiadását is feladatának tekinti. SÜ*1 béta T.GG'k HE® GO 'W-1 Pf
