Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-11-20 / 24. szám
Badacsony és Szigliget között ma már autók járnak ezen az úton MTI — Ruzsonyi Gábor felvétele A KÖZLEKEDÉS KORSZERŰSÍTÉSE Magyarország — földrajzi helyzete alapján — a keletnyugati kereskedelem fontos tranzit országa. Ezért a hetvenes évtized folyamán a közlekedés korszerűsítése terén elért eredményeknek és előirányzott munkálatoknak nem csupán a népgazdaság szempontjából, hanem az európai áruszállítások zavartalan lebonyolítása szemszögéből is nagy a jelentősége. A nemzetközi áruszállítások részaránya Magyarországon az összes fuvaroknak több mint a fele, s ebből több mint 60 százalék jut a vasútra, amely 144 ezer fős személyzetével tavaly az 1937. évi áruforgalom kilencszeresét bonyoh'totta le. Az elmúlt másfél évtized leglényegesebb szerkezeti változását az jelentette, hogy a gőzmozdonyokat korszerű Diesel- és villanymozdonyokkal váltották fel. A tranzitforgalom szempontjából is legjelentősebb forgalmas vonalakat villamosították. Az ötödik ötéves tervben a pályaudvarok korszerűsítésére 7 milliárd forintot irányoztak elő, s 300 új mozdonyt, ezer új személykocsit és 9 ezer teherkocsit állítanak forgalomba. 1977-től kezdve menetrendszerű konténervonatok közlekednek majd Magyarországon keresztül az NDK-beli Rostock kikötővárosból Szófiáig, a belföldi forgalomban pedig Budapesttől Miskolcig. Az ötödik ötéves terv időszakára a közlekedés fejlesztésére előirányzott 105—107 milliárd forintból mintegy 43—45 milliárd jut az úthálózat fenntartására és karbantartására. Az 1971—75-ös időszakot felölelő negyedik ötéves tervben 1377 kilométernyi új utat építettek és csaknem háromezer kilométernyi utat korszerűsítettek, s befejezték a — főútvonalaktól távol fekvő helységeket az országutakkal összekötő — bekötóutaknak kiépítését, s. 1975 nyarán'a Budapestet a Balatonnal összekötő négysávos autópálya is elkészült. Jelenleg a Budapest—Miskolc közötti autópálya első szakaszán dolgoznak. Az úthálózat korszerűsítése azért vált sürgős feladattá, mert a gépkocsiállomány — amely Magyarországon a második világháborút követő évtizedben is alig érte el a néhány ezret — a legutóbbi években rohamosan gyarapodott, s ez a folyamat tovább tart. 1975 végén a személygépkocsik száma elérte az 580 ezret. Ebből 551 ezer a lakosság, a fennmaradó 29 ezer pedig a hatóságok, intézmények és vállalatok tulajdonában volt. 1980-ig újabb 400 ezer személygépkocsi importját irányozták elő, és így számuk az ötödik ötéves terv végén megközelíti majd az egymilliót. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a motorkerékpárok száma 1975 végén 729 ezerre rúgott. Ami a légi közlekedést illeti, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 3,1 milliárd forinttal gazdálkodhat 1980-ig. Budapest Ferihegy repülőterén az információk feldolgozására számítógépeket helyeznek üzembe, és 1977 elején adják át az új telexközpontot, amely a nemzetközi rendszer részeként automatikus kapcsolatot teremt a repülőterek és a földi irányítóbázisok között. Ugyancsak 1977-ben kezdik meg az új, korszerű leszállópálya építését. Hazánk Csehszlovákiával, Ausztriával és Svájccal együtt Európa négy tengerpart nélküli országának egyike, a MAHART 1980-ig mégis egymilliárd forintot költhet a tengerhajózás fejlesztésére. Ebben az időszakban öt tengerjáró hajóval bővül a magyar kereskedelmi flotta, valamennyi hajót Lengyelországtól vásárolják. Az elsőt, egy 11 700 tonnásat szeptember utolsó napján bocsátották vízre a lengyelországi Szczecin kikötőjében. A jelenleg 16 egységből álló magyar tengerihajó-park kapacitása ezzel az öt hajóval 40 százalékkal növekszik. Ez azért ígérkezik hasznos beruházásnak, mert a tengeri hajóknak devizakímélő és devizaszerző szerepük van. Bár a főváros költségvetésének terhére történik, vagyis az említett 104—107 milliárd forinton felüli beruházást jelent, mégis ide kívánkozik Budapest közlekedésének korszerűsítése. Ezeknek a munkálatoknak a nagyságát jelzi, hogy a negyedik ötéves terv időszakában, tehát a hetvenes évtized első felében 16 milliárd forintot, az ötödik ötéves terv folyamán pedig 26 milliárdot költenek a fővárosi közlekedés fejlesztésére. Természetesen kiemelkedik ezen a téren a metró építése, amelynek a nyomán a városkép is bizonyos mértékben átalakul. Ismeretes, hogy e téren hagyományokkal is dicsekedhetünk, hiszen 1896-ban, a Millennium évében avatták fel az akkor 617 ezer lakosú Budapesten az európai szárazföld első, és a világ akkori második földalattiját. Azután háromnegyed évszázadnyi szünet következett, míg sor kerülhetett a metró 10 kilométer hosszú — Pestet és Budát is összekötő — kelet-nyugati vonalának felavatására. Az év végén pedig megnyitják a 20,7 kilométerre tervezett észak-déli vonal első szakaszát hat állomással. A század-, illetve ezredfordulóig még további két metróvonal épül, összesen 77 kilométer hosszúságban. Dr. Bíró Herd Nagyobb sebesség, jobb energiahasznosítás jellemzi a villanymozdonyokat MTI — Bajkor József felvétele A „Csepel” tengerjáró a csepeli szabadkikötőben MTI — Kácsor László felvétele Rakományok a világ minden tájáról a csepeli szabadkikötő konténer állomásán. Lent: Metrószerelvény a Keleti Pályaudvarnál . MTI — Bara István felv. MTI — Kovács Sándor felt. FODOR JÓZSEF Tehervonatok (RÉSZLET) Idegen nevek és írásjelek És idegen számok és kocsik A kontinensen, az államok között Mennek határtól határokig Aruk forognak, emberek, cserék, Merre az ember lakik. Mennek a hosszú, fényes síneken Kattogva, rázkódva, szorgosan. Gyár, lázas, sürgő, cseréli, hordja Innen oda, s váltván, mije van, Napról napra, mint érben vér-cserék, A föld száz dolga rohan. Vagon vagonhoz kapcsolódva, hűn, Mind hoz, visz, nem áll meg percre sem, Zárt keblében, rmspántokkál kívül. Hordja dús terhét rejtelmesen. Áru s ajándék, forró-szív-pakőlt, Egy nyitja, más senki sem. Fagyban s arcok bő izzadása közt Berakva s illesztve, vas, vason, Zakatol és dong, a munka ezer Gyermeke hely s hely közt így oson. Szemaforok zöld-, vér-lobjai közt, Futván völgyön, havason. ■■ Hajózás Pest-Budánál a múlt század közepén 7
