Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-01-31 / 3. szám
Jellegzetes régi őrségi település MTI — Fehér József felv. A sághegyi vulkanikus eredetű kőbánya MTI — Szlukovényi Tamás felv. zi múzeum mutatja be a szerek népének ősi életmódját, építkezését, szerszámait. Pityerszeren gondosan őrzik a népi építészet egyedülálló építményét, a fából öszerótt, emeletes kástyut, amely a gabonát s általában a szeren uralkodó család értékeit óvja. Afféle fából készült páncélszekrény, amit csak a módosabb családok építtettek, mert bár fa mindig volt elég az őrségben, az ilyenfajta bonyolultabb, rangosabb építkezést nem engedhette meg magának minden őrségi família. A szegényebb őrségiek tornácát egyszerűen kódisállásnak nevezték, jelezve, hogy ott a helye a kéregért» embernek. Az őrségi faluszerkezet napjainkban átalakulóban van. Megváltoztak az életfeltételek, szükségszerűen megszűnt az őrségi emberek ezeréves őrző szerepe, az egymástól nemegyszer tekintélyes távolságra eső szerek Lakói mindinkább érzik, hogy ez a település- és életforma időszerűtlen. A tizennyolc őrségi faluban a látogató megfigyelheti a muzeális építmények megóvásának folyamatért, de megfigyelheti azt a másikat is, amely az ősi szeri település helyébe iktatja az utcás faluszerkezetet. Hatalmas és némiképpen romantikus léptékváltás zajlik ezekben az évtizedekben Vas megye őrségi táján. A honfoglaláskori várrendszerből kilépő őrségi parasztság most épít utcás falvakat, amikor Magyarország lakosságának 49,6 százaléka már városlakó, amikor az ipari decentralizáció következtében — Vas megyében is — átalakulóban van a Lakosság foglalkozási rétegeződése. Ügy látszik, az Őrség lakossága elkésett a szerekből való kivonulással és az utcás falvakba való tömörüléssel, ez azonban puszta látszat. Vas megye őrségi vidékén ez a természetes folyamat, hasonlatos az alföldi tájakon végbemenő lassú iramú változáshoz — a tanyákból tanyaközpontok, azokból községmagok, utóbb községek lesznek. Az őrségi település lakosságának a szétszórt s egy ősrégi védelmi rendszer vonulatait követő szerekből az utcás falvakba való bevonulása nem egyéb, mint a népesség tömörülésének első mozzanata. Jobban érthető a helyzet, ha leírjuk, hogy Vas megyében a községek átlagos lélekszáma két évvel ezelőtt 823 fő volt, ami az országos érték felét sem éri el, a vasi községek egyharmada 500 lakosnál kevesebbéit számláló aprófalu. Nem eshet tehát szó az őrségiek egyfajta hűtlenségéről, mindössze megindultak az aprófalvakból a nagyobbak felé, a hagyományos falvak lakói pedig a városiasodé nagyközségek: Szentgotthárd, Körmend, Vasvár és Celldömölk felé keresik az utat. A „szerek megindulása” a modem Magyarország egyik sajátos mozgásiránya. Egy-két évtized és a szereket már csak múzeumőrök lakják. A Jurisics vár udvara Kőszegen MTI — Járay Rudolf felv. Szerek Vas megyébe készülődve az országgyűlés decemberi ülésszakának szünetében Vas megyei országgyűlési képviselőknek föltettük a kérdést: van-e Vas megyének olyan egyedülálló sajátossága, amely sehol az országban nem ismétlődik, amelyhez fogható Magyarországon nem található, amit akár a megye jelképének lehetne tekinteni? A honatyák össze se néztek, egyszerre vágták ki a választ, mintha betanulták volna: — A szerek! Tovább faggatódzni már illetlenség és tapintatlanság lett volna, valamint egyfajta szegénységi bizonyítvány kiállítása a hírlapírókról, mert hogy mit jelentenek Vas megyében a szerek, azt a pálya legelején botorkáló kezdőnek is tudni kell. A szerek, amelyek a Magyarország nyugati határán elhelyezkedő megyének a határra tekintő, a határral szomszédos és jobbára párhuzamos dombsorain épült, ősi emberi települések, amelyek többek között arról nevezetesek, hogy lakóik a honfoglalás óta nem változtatták lakóhelyüket. Ezer évnél régebben irtották ki az erdőket ezeken a dombhátakon, hogy az irtáson felépítsék a szerekre sajátosan jellemző faházakat, egy-egy családi váracskát, amelynek lakói hivatásszerűen vállalták az őrzést. Egy-egy dombhát lakói az ősidőkben vérrofconok voltak, egy óriási család, amelynek családneve a szer névadója lett. Tizennyolc község alkotja az őrség településszerkezetét s ez a tizennyolc község Magyarország népi építészetének, néprajzának, népi hagyományainak, muzeális értékeinek lelőhelye; olyan zárt néprajzi egység, amelyre hajdan kiváltságokkal felruházott őrtáliók nemzedékei ráfaragták, ráépítették, rákovácsolták a maguk ízlését, formai örökségét. Az őrség, az őrt-VAS Bútorszövet készül a kőszegi Lakástextil Vállalat üzemében MTI — Balassa Ferenc felv. állók nemzetségei nem építettek sziklafalú várakat kiváltságaik őrzésére, nem akadtak közöttük Csók Máték, az őrségi nép a haza őrizetére vállalkozott, most pedig az évezredes szolgálat után a népi örökséget őrzi. Az őrségi falvak egyes szerei, mint mondottuk, fából épültek kerttel, karámmal, tágas udvarral, szántóföldekkel. Békeidőben hagyományos mezőgazdasági tevékenység folyt ezek körül a favárak körül, amelyék hadi időben jó szolgálatot tettek a védelemben. A látogaitó, aki az őrséget felkeresi — s hála a szerencsés kézzel végzett idegenforgalmi propagandának, egyre többen keresik fel mind Magyarországról, mind Európa sok országából —, mindenekelőtt a táj sajátos hangulatával ismerkedik meg. Ez a táj majdnem érintetlen, a mezőgazdasági művelés alatt álló szántók nyugalmas ritmussal illeszkednek az erdők, rétek, legelők rendszerébe. Az a kifejezés, hogy festői táj, talán nem is eléggé kifejező az őrségi tájat szemlélve, túlságosan gyakran használta fel és el a jelzőt az irodalom, ennélfogva nyugodtan mondhatjuk, hogy az őrségi táj több mint festői. Az érintetlen táj és az ősidők óta itt tanyázó ember együttélésének jegyei alkotják az őrségi tájkép egyedülálló sajátosságát s persze, magúik a szerek ... Ahány beépített dombtetőt számlál egy község földrajzi alapterülete, annyi szerből áll az őrségi falu. őriszentpéter, amelyet az őrség székvárosának tartanak, noha nem város, nyolc szerből áll, nyolc dombra épült, a második legnagyobb szeri település pedig, Szalafő, hét dombra, mint Róma. S micsoda szép zengzetes nevük van a szereknek: Galambszer, Alszer, Baksaszer, Pihar&zer, Kovácsszer, Keserűszer, Siskaszer, Templomszer. A hét dombra épült Szalafő leghíresebb szere a Pityerszer, ahol a szeri életmódot megőrző szabadtéri néprajBaráti Qéra - Butty A szombathelyi Derkovits lakótelep MTI — Rózsás Sándor felv. XV. századbeli fűrészfogas házak Kőszegen MTI — Raffael Csaba felv. Toronyház Szombathelyen MTI — Kovács Sándor felv.
