Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-10-09 / 21. szám
I. KONGRESSZUSA rétién magyar múlt és művészettörténelem térképének „fehér foltjai” csökkenjenek. Ugyanígy nyújtanak eligazítást a népszokások, népi archaikus imák, dallamok feltárásához. Az egyház komoly szóval buzdítja híveit a társadalmi munkára: óvodák, iskolák építésére, település-fejlesztésre. Felemeli szavát az egyén és közélet tisztaságáért, a közvagyon megbecsüléséért, a környezetvédelemért. Mindezt a sokoldalú, belső békés fejlődést csak akkor tudjuk kibontakoztatni, ha a külső, a nemzetek közötti békét segítjük megőrizni. Ez az állandó gondja államunknak és a békeszerető népeknek. De a világegyháznak is. Ezért vett részt a Vatikán a helsinki értekezleten, és VI. Pál pápa ezért nyilvánította január 1-ét „a világbéke” napjává. Ilyenkor megrázó felhívással fordul évenként minden néphez és vezetőikhez: hogyan segítsenek megóvni az embercsalád legnagyobb kincsét: a világbékét. Fgy-egy rövid jellegzetes mottóba sűríti össze atyai, testvéri kérését, például: „A béke lehetséges”. „A béke igazi fegyverei az erkölcsi fegyverek.” „A béke tőled is függ.” A béke védelmére a magyar katolikus egyház is erős akarattal és a szív melegével nyújtja ki kezét minden békés jobb felé. kelnünk egész történelmünket, önértékelésünk ne legyen sem indokolatlan büszkeség, sem önmarcangolás — múltunk hibáinkkal, erényeinkkel együtt a miénk. — Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Földön mintegy tizenöt millió ember anyanyelve magyar. A magyar származásúak közösségei, Európában és az óceánokon túl, akkor maradnak hűek nemzetükhöz, ha az új hazába való beilleszkedésük során nem veszítik el a kontaktust az anyanyelvvel és a történelmi múlttal. Csak így tudják helyesen értékelni Magyarország jelenlétét. A magyar ifjúság csak úgy lehet igazán hazaszerető, ha megismerkedhet történelmünk dicső és sötét korszakaival egyaránt, ha a világtörténelem folyamatában látja hazánk történetét. — Csak az a hazafiság lehet helyes és igaz érzés, amely elválaszthatatlanul összefonódik más népek történelmének tiszteletével, múltjának helyes értelmezésével. Csak így érthetjük meg jelenünket — és csak így értethetjük meg ezt a más országokban élő magyarokkal. A hazafiság: hűség az anyanyelvhez, a magyar történelemhez, a mai Magyarországhoz ... Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége főtitkára a hozzászólásokat hallgatja A Heves megyeiek nevében Szmolnik Éva beszélt BESSENYEI FERENC Erkölcs, tehetség, felelősség! Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuthdíjas, érdemes művész, a Madách Színház tagja, már a felszólalását megelőző szünetben arról panaszkodott Huszti Péternek és Simándy József operaénekesnek, hogy a közrebocsátott művelődési-vitaanyagban egy árva szót sem talált a színházról. Nagy tapsot keltő, szenvedélyes beszédét azzal kezdte: „A színház a kultúra ápolásának legfontosabb hajléka, kultúráról, de különösen nemzeti kultúráról a színház és a színész szerepének tisztázása nélkül nem lehet beszélni!” A felszólalás után a büfében sokan faggatták a népszerű művészt „felháborodásának” okáról. A Főtitkár Ür tartalmas beszámolóját és a Kongresszus elé terjesztett programot — alaposan átgondolva, még elmélyültebb párbeszédre való készséggel — elfogadom”. CSERES TIBOR Hűség az anyanyelvhez, a magyar történelemhez, a mai Magyarországhoz Cseres Tibor, Kossuth-díjas író a korszerű hazafiság ismérveit próbálta megfogalmazni a küldöttek előtt. — Ahhoz, hogy pontosan megtaláljuk helyünket a mában, helyesen kell érté— Sokan ugyanis azt tartják, a színész nem komoly ember... Ez nem jól van így! Ha a színészt nem tartják megfelelő partnernek a színház ügyeiről szólani, akkor baj van. Végül is a színész a tolmácsolója a gondolatnak, a kultúrának, ezért a szerepe a színház életében, a közéletben egyaránt fontos. A színész tehetsége és erkölcsi tartása, pontosabban erkölcsi többlete emeli az író szövegét mindenki számára egyformán „kézzelfoghatóvá”. Színházainkban kissé elharapózott a külföldi szerzők és színházak majmolása. Sokan még ma is úgy hiszik, attól kapcsolódik be egyikmásik színház az európai kultúra vérkeringésébe, ha külföldi szerzők műveit állítják színpadra, pedig jelenünk problémáit, a szocialista építés jellegzetesen magyar kérdéseit kell mindenekelőtt megválaszolnunk. Az elnöki emelvény első sorában: dr. Ortutay Gyula akadémikus, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pullai Árpád az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr. Lékai László esztergomi érsek, prímás SZMOLNIK ÉVA A városért... A fiatal konzervgyári munkáslánynak ez az első nyilvános szereplése országos fórum előtt. Hangja néha elcsuklott, de aztán nagy hévvel tolmácsolta a Heves megyeiek problémáit. Beszámolt arról, hogy a hatvani munkások szabad szombatjukon külön műszakot vállaltak a kongresszus tiszteletére, ezzel is bizonyítva, mennyire átérzik a város gondjait. — Mit tehetnek a népfrontaktivisták a város problémáinak a megoldásáért? — kérdeztük tőle a szünetben. — Mindenekelőtt társadalmi munkaakciókat szervezünk, óvodákat, strandot, utat, járdát építünk. A népfront megyei nőbizottságában dolgozom. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a többgyermekes anyákat „visszavezessük” a közéletbe. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha együtt teremtjük meg a feltételét annak, hogy gyermekeiket óvodába, bölcsödébe vihessék, hogy a népfront klubhelyiségében az alkalmas időpontban különféle kulturálódási lehetőségek várják őket. Ugyanilyen alapon foglalkozunk az idősebbekkel, a nyugdíjasokkal is. Szakkörök, tanfolyamok várják őket, szaktudásuk hasznosításával olykor másokon segítenek. — Mindezeket a népfront egyedül aligha képes megoldani... — Nem is egyedül csináljuk, hanem karöltve a szakszervezettel, az ifjúsági szervezettel. Magam is, amellett, hogy népfrontaktivista vagyok, részt vállalok az ifjúsági szervezet munkájából, a munkahelyemen pedig én vagyok a szakszervezeti bizalmi. Igazán eredményes munkát csak így lehet végezni... KÁDÁR JUDIT A népfront egyre inkább az ifjúságé lesz Kádár Judit Túrkevéről érkezett a kongresszusra. A Május 1. Ruhagyár túrkevei gyárában művezető — 21 éves. Hozzászólásában az ifjúság szerepéről beszélt — arról a szerepről, amelyet a fiatalok ma játszanak az egyes helyi szervezetekben, és amely a jövőben vár a 30 éven aluliakra. — A kongresszus előtt „népszámlálást” tartottunk a túrkevei népfrontszervezetben — mondja a szünetben —, és meglepő adatot kaptunk: a tagok egyharmada 30 éven aluli. Számunkra ez már azt jelenti, hogy a mozgalom megújul: a stafétabotot egyre inkább átveszi egy új generáció. A munkában ezt nagyon figyelembe kell venni. — Mit jelent ez a hétköznapi gyakorlatban? — Csupán egyetlen példát mondok. USgyik legnagyobb feladatunk most az, hogy korszerű sportcsarnokot építsünk városunknak. Természetesen ez inkább a fiatal korosztályokat érdekli — de ezt az érdeklődést mi arra fordítjuk, hogy társadalmi munkát szervezünk a csarnok építésére. A fiatalok munkájukkal segítik az építkezést: ásnak, betont kevernek, mindenki egy napot dolgozik fizetés nélkül — az idősebbek pedig egy napi keresetüket ajánlották fel erre a célra. — Hogyan fogadták a kezdeményezést a város polgárai? — Az ötlet nem új. Az elmúlt években hasonló módon építettünk óvodákat és bölcsődéket. A megnyílt új óvodák, bölcsődék a bizonyítékai: magunknak, gyermekeinknek dolgozunk. És ezért mindenki szívesen áldozza fel egy napját. — Milyen feladatokat lát maga előtt? — Tavaly beválasztottak a városi vezetőségbe. Számomra ez azt jelenti, hogy hozzáláthatok két nagy célom eléréséhez: üzemünknek önálló orvosi rendelőt, a városnak pedig új művelődési házat szeretnék kiharcolni. Ehhez egyedül kevés volnék — de a népfrontban mindannyian segítjük egymást. Hiszen a cél mindannyiunk érdeke. * A kongresszus, a beszámolók feletti viták után a „Fegyver nélküli világért” címmel nyilatkozatot fogadott el, amely egyebek között megállapítja: „A kongresszus támogatja egy olyan nemzetközi egyezmény elfogadtatását, amelyben az államok lemondanak az erőszak alkalmazásáról és vállalják, hogy a köztük támadt vitákat kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások útján rendezik. A magyar népfrontmozqalom hozzájárul e nemes célok sokoldalú elősegítéséhez.” A küldöttek megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjait és ezzel a kongresszus befejezte munkáját. Lintner Sándor és Sós Péter János Gábor Viktor felvételei 9
