Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-11-08 / 23. szám
ioldfatot Tván -„Külföldi” nap Budapesten Vannak az embernek olyan napjai, amikor Budapesten marad, de ugyanakkor a szokottnál gyorsabb áramlással kapcsolódik bele Európa és a nagyvilág lélegzetvételébe. Ilyen napom volt 1975. november harmadika. Ez a „Pesti napló” ezúttal valódi napló lesz: ide írom szép sorjában, mondatokká bővítve azokat az emlékeztető jegyzetszavakat, amelyeket naptáramba) beleírtam. (Reggel.) I. S. asszony, a svájci Weltwoohe bécsi tudósítója telefonált, itt van Budapesten. Azt olvasta, hogy a papi békemozgalom negyedszázados fennállását ünnepelték Magyarországon, állami és egyházi emberek. Ez nagyon érdekli. Szeretne beszélni egy falusi plébánossal és megkérdezni, hogyan él hívei között, mit gondol az országról, a nagyvilágról és a békéről. Azt ajánlom neki, menjen le Szentkirályszabadjára, öreg barátomhoz, A. J. esperes-plébánoshoz, és töltsön vele egy délutánt. (Délben.) A Parlamentbe vagyok hivatalos, az egykori delegációs terembe. Pjotr Gyemicsev, a Szovjetunió kulturális minisztere beszélgetésre hívott meg magyar írókat, művészeket, színészeket, muzsikusokat. Nem tudom, a Parlament delegációs terme, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia belső csatározásainak ez a díszes színhelye hallott-e valaha ennyit irodalomról, művészetről, esztétikáról, az alkotók és a közönség szerepéről és gondjairól. Gyemicsev a szovjet irodalmi és művészeti élet helyzetéről számolt be, valóban beszélgető stílusban, közvetlenül, mintha nem ötven-hatvan, hanem két-három emberrel ülne egy könyvtárszoba sarkában. (Délután.) A Kölcsey Gimnáziumba hívtak meg, a Munkácsy Mihály utcábai Ez a régi, patinás budapesti iskola egyebek közt arról nevezetes, hogy az UNESCO úgynevezett „asszociált” iskolája. Ez annyit jelent, hogy társi, testvéri kapcsolatban van egy strasbourgi líceummal. A nyári vakációban! a pestiek egy hónapot töltenek a francia városban, a francia diákok] egy hónapot Magyarországon. Azok, akik majd az idén és jövőre indulnak Franciaországba, megkértek, hogy beszélgessünk el egy órát vagy kettőt: milyenek a franciák, főképpen milyenek a fiatalok. Kevés ennél kedvesebb, de nehezebb leckét kaphat az ember. Egyszerre kell elmondanom nekik, mennyire szeretem Franciaországot, a franciákat, a francia irodalmat, a strasbourgi székesegyházat és a dordogne-i zord hegyeket és szurdokokat, mennyire örülök, amikor megint egyszer felülök a párizsi metróra, és hogy örülök akkor is, amikor a zsúfoltságból ismét felbukkanok Párizsba, Adynak és minden magyar olvasójának örök Bakonyába. Ezt mondom el nekik és ugyanakkor irodalmi emlékeimmel és köznapi ábrándjaimmal szembe kell állítanom a mindennapok életét. Az a kép, amely Párizsról és a franciákról bennünk él, amióta Batsányi agyonidézett epigrammájának felszólítását követjük és vigyázó szemünket Párizsra vetjük; amióta Ady ámulásával együtt érkezünk a Gare de l’Est-re; amióta Radnóti versével a kezünkben keressük a Cujas-utcát, hogy meggyőződjünk, valóban lejt-e ott a járda; amióta Hevesi András „Párizsi eső”-jét engedjük homlokunkra hullni; amióta Illyéssel vagyunk együtt hunok Párizsban — mondom, ez a kép nem vág egybe azzal az élményvilággal, amellyel ezek a magyar diákok Strasbourgban, Párizsban vagy Bordeauxban találkozni fognak. Az volt a leckém — és a szót eredeti értelmében fogtam fel a régi gimnázium tantermében —, hogy megpróbáljam az irodalmi emlékek felidézése mellett mindennapi franciaországi élményeim révén közelebb hozni a valóságot. És főképpen eszükbe vésni hallgatóimnak, hogy a strasbourgi és párizsi fiúk és lányok sokkal, de sokkal kevesebbet fognak tudni Magyarországról, talán túlzás nélkül hozzátehetem, hogy Bartók nevén kívül valószínűleg semmit. Vagy a semminél is kevesebbet: idegenforgalmi álromantikát, gulyást, paprikást, csikóst, pusztát. A dupla óra másik felében jóleső honfiúi büszkeséggel és európafiúi önérzettel állapíthattam meg, hogy ezek a gyerekek viszont jó sokat tudnak a francia történelemből, az irodalomról, a társadalmi helyzetről, sőt még a politikáról is. Szívesen ott lennék első találkozásaikon, hogy meghallgassam beszélgetéseiket, amelyeket természetesen franciául fognak folytatni. (Este.) A Fehérvári úti Fővárosi Népművelési Házba, Budapest és az ország egyik népművészeti központjába, vagyok meghíva, és a meghívót nem is itthonról, hanem Hamburgból kaptam. Ma este a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Bartók Béla népi táncegyüttese szerepel, de az estnek kétszeresen is főszereplője. A hamburgi F. V. S. alapítvány elnöke nyújtja át a „népművészet európai díját”, amelyet egy nemzetközi bizottság ítélt oda ennek a fiatal magyar táncegyüttesnek. Amikor megérkezem, már „áll a bál”. Tündérien lenge és csinos lányok, karcsú és szálfa termetű fiúk régi, de újraalkotott népi táncot járnak. A kis emelvényen a ma már országszerte ismert Sebő-féle népiegyüttes régi hangszereket szólaltat meg: citerát, ütőgardont, tekerőlantot, töröksípot, és a; hegedűsök is a régi falusi zenekarok játékstílusában játszanak. Csak negyed óráig nézem és úgy érzem, hogy ezek a budapesti fiatalok szülőhelyi módon, anyanyelvi szinten tették magukévá a népi táncot és a népi zenét Mert tiszta forrásból merítettek. Bartók egyik legismertebb művének, A szarvassá vált fiúknak visszatérő motívuma az a néhány felejthetetlen ütem, amely minden Bartók-rajongó lelki zenekarában időnként felcsendül: „Csak tiszta forrásból”. Csak tiszta forrásból isznak a népballada szarvasai, csak tiszta forrásból merített Bartók, a népzenekutató. Ez a három szó ezen az esten magyarul is, németül is elhangzott ebben a Fehérvári úti házban. Magyarul Ortutay Gyula professzor, a magyar néprajztudósok nesztora mondta, németül a baseli Robert Wildhaber professzor, az Európa Díj zsűrijének egyik tagja. Az európai népművészeti-díj új kitüntetés a kulturális világban. A díjat felajánló alapítvány Alfred Toepfer, hamburgi gazdasági és kulturális személyiség műve. Magyarországon az alapítványt és Alfred Toepfer nevét eddig elsősorban a Herder-díj révén ismertük. Ezt az elmúlt években a magyar szellem olyan európai kiválóságai kapták, mint Kodály Zoltán, Németh László, Szabolcsi Bence, Illyés Gyula, Ortutay Gyula, Dercsényi Dezső és Preisich Gábor. A zene, a prózairodalom, a költészet, a zenetudomány, a néprajztudomány, a műemlékvédelem és a városépítészet e nagy elhunyt és élő képviselői után most a magyar nép ősi hagyományaiból, „csak tiszta forrásból” táplálkozó fiatal népművész-együttest tüntették ki, az alapító és adományozó Alfred Toepfer jelenlétében. Az együttes Bartók nevét viseli, a díj Bartók szellemében fogant; az európai népek ősi kultúráinak megismerése és megismertetése, fenntartása és továbbfejlesztése. A díjkiosztás végén a vendégek is táncoltak. (E napló írója is...) Köszöntés Kónya Sándor festőművész — aki 1928 óta él Dél- Afrikában — 1975. októberében töltötte be a 82. életévét. Ez alkalomból közöljük a művész fényképét és további, eredményes munkában eltöltött esztendőket kívánunk. Jókai-jubileum A Magyar Nyelv és Kultúra franciaországi Baráti Kőre, a jubiláris Jókai-év keretében, zsúfolt teremben mutatta be Gertler Viktor Jókai-filmjét, az „Aranyember”-t. 1905 Budapest 62 292. postafiók Kiállítás Brüsszelben, a Galerie Lorelei-ben állították ki 1975. november 5—18 között egy magyar származású művész, Jóska Soós festményeit. Az 1921-ben Apostagon született művész 1947 óta él Belgiumban. Az egyéni látásmóddal megalkotott műveknek ezúttal is nagy sikerük volt, képünkön egyik műve, a Szatír. Kedvező tapasztalatok Idén nyáron Magyarországon járt a vakáció alatt a Franciaországban élő Jozán István (Etienne Józan). Mint levelében írja, nagyon jól érezte magát itthon, ugyanúgy, mint a Magyarországot először látó gyerekei és francia felesége. Népdalgyűjtemény A legszebb amerikai szerelmes népdalok címmel kitűnő gyűjteményt jelentetett meg Dénes Agay, a kitűnő zeneszerző és zenepedagógus, aki 1939- ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. Irving Berlin szerint Dénes Agay műve eddig a legjobb válogatás, amely ebben a műfajban megjelent. KÖLCSÖNZÉSI DÍJAK Típus Km-Napi Heti Havi díj díj díj díj Zsiguli 1300 Ft 1,95 195,—1268,-5265,S 0,10 9,60 62,10 258,Zsiguli 1500 Ft 2,00 210,-1365,— 5670,— $0,13 10,30 66,90 273,— VW Passat Ft 2,70 270,—1753,-7290,— 8 0,13 13,20 86,—357,— VW Passat Ft 2,90 300,-1950,-8100,aut t .0,14 14,70 95,50 397,VW Clipper Ft 3,25 350,—2275,-9450,— S 0,16 17,10 111,40 463,— BMW 520 Ft 3,-330,— 2145,— 8910,— S 0,15 16,10 105,-436,Az US $-ban megadott bérleti dijak tájékoztató jellegűek. MAR MOST RENDELJE MEG TÉLI KÖNYVOJDONSAGAINKAT! FEHÉR GÉZA: TÖRÖK KORI IPARMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK A Magyar Nemzeti Múzeum Kincsei sorozat. Magyarország, a tőrök hódítás legészakibb területe számos, világviszonylatban is egyedülálló alkotással büszkélkedhet. A Magyar Nemzeti Múzeum gazdag és a nagyközönség előtt ismeretlen török kor) gyűjteményéből a legszebb és legjellegzetesebb iparművészeti alkotásokat mutatja be a kötet A könyvet 74 fekete-fehér és 6 színes fénykép egészíti ki. Fűzve, 86 oldal, 110,— Ft TOTH JANOS: AZ ŐRSÉGEK NÉPI ÉPÍTÉSZETE A szerző eredeti kutatásai alapján ismerteti az őrségek — az Alsó őrség és a burgenlandi Felső őrség — népi építészetét. A hagyományos építés anyagát táji, történeti keretbe ágyazza, s keresi az őrségek építészetének kapcsolatát a környező területek és nemzetiségek építészetével. Fűzve, 156 oldal, 328 fekete-fehér fényképpel, rajzzal, ill. 6 színes képtáblával kiegészítve, 61,— Ft RADOS JENŐ: MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET A pannóniai romleletektől, az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak korának román, gótikus és reneszánsz emlékein, az iszlám és barokk építészetet követő klasszicista architektúrákon, majd a Budapestet világvárossá emelő ekletikánkon át szocialista építészetünk legújabb eredményeiig a művek oly változatosan gazdag sora tárul elénk, amely még a legtájékozottabbak számára is tartogat meglepetéseket. Fűzve, 520 oldal, félezernél több ábrával illusztrálva, 125,— Ft TÖRÖK KORI IPARMŰVÉSZETI alkotások Ismét kapható! NÉMETH LAJOS: CSONTVARY AZ ALBUM A MŰVÉSZ 84 KÉPÉT MUTATJA BE NAGYRÉSZT SZÍNES REPRODUKCIÓKBAN. A KÖTETET NÉMETH LAJOS MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZNEK, csontvAry monogrApusának ELŐSZAVA VEZETI BE, A MŰ VÁLOGATÁST TARTALMAZ A MŰVÉSZ Írásaiból is. Fűzve, 168 oldal, 256,— Ft A felsorolt köteteket megrendelheti a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégeknél, vagy közvetlenül az alábbi cí-KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest Pf. 149. Kérésére szívesen küldünk katalógust is!
