Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-10-25 / 22. szám

HUSZONÖT ÉVES A Az első tanácsválasztás óta negyedszázad telt el. Hu­szonöt év már ad történelmi távlatot. Egy demokratikus hagyományokkal nem túl bőven rendelkező nemzet meg­teremtett egy új demokratikus formát: a közigazgatási gépezet szakmai tevékenységét összekapcsolta a válasz­l■ * A Budapesten megrendezett Országos Népművészeti Ki­állítás ízelítőt adott az ország különböző tájegységeinek népművészetéből. Képünkön: Nagy László Kossuth-díjas költő és Kupay Sándor mezőhegyesi népművész, a nép­művészet mestere Lapkiadó — Kiss György Pál felvétele A Budavári Palota múzeumának udvarán felállított nép­­művészeti ihletésű játékokat a gyerekek máris birtokba vették MTI felv. Naponta négymillió köbméter földgázt dolgoz fel a most tízéves szegedi szénhidrogén medence új üzeme MTI — Kozák Albert felvétele TANÁCSRENDSZER tott népképviselettel és az egészet a legszélesebb tömeg­szervezeti alapon alkotta meg. A felszabadulás előtt az akkori közigazgatás egyik fő funkciója a nép féken tartása — mondjuk ki magyarán — elnyomása volt. A tanácsrendszer viszont a nép saját ha­talma! A dolgozók hozták létre a közügyek intézésére; működését — a megválasztott tanácstagi hálózat segít­ségével — saját maguk irányítják, ellenőrzik is. Az első tanácstörvényt 1950-ben fogadta el az ország­­gyűlés. A törvénytervezet beterjesztője, Kádár János mondotta: „A helyi tanácsok felállítása, ezeknek demok­ratikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilván­valóan örömmel üdvözöl munkásságunk, dolgozó paraszt­ságunk, egész népünk.” A tanácsok mellett a kezdet kezdetétől ott a népfront­mozgalom: a legutóbbi tanácsválasztások alkalmával több mint 67 000 jelölőgyűlésen, a választási gyűléseken mint­egy hárommillió állampolgár vett részt és ezen összejö­veteleken 30 000 ember tett különféle témákban közérdekű javaslatokat. Ma már csaknem negyedmillió ember tevé­kenykedik a tanácsok különféle bizottságaiban. Nekik köszönhető városaink, falvaink fejlesztése, szépítése. Míg 1950-ben a falvak, lakótelepek fejlesztése érdekében vég­zett társadalmi munka évente negyvenmillió forint volt, 1974-ben megközelítette a kétmilliárdot. Ha olvasóink közül valaki kézbe vette e napokban a tanácsok jubileumát megemlítő magyar lapokat, megle­pődhetett : a születésnapi jókívánságok mellett inkább a megnőtt igényeket hangoztatták a cikkek. Negyedszázad alatt sok víz folyt le a Dunán. A tanácsrendszer lehető­ségei, feladatai nőttek, felelőssége szélesedett, funkciói bővültek. Ma már mások a hangsúlyok: a növekvő szak­értelemről, a testületi demokráciáról, a jó döntéselőké­szítésről, a cselekvő helyi közéletről, az emberséges és hozzáértő ügyintézésről beszélünk nap nap után. Az idén tavasszal megtartott pártkongresszus alapvető követelménynek tekintette a szocialista állam erősítését, a demokratizmus szélesítését. Negyedszázad tapasztalatai alapján nyugodtan mond­hatjuk, a tanácsrendszer gyökeret vert a magyar való­ságban, összeforrott a néppel. Az önkormányzati, népkép­viseleti és államigazgatási tevékenységek fejlesztésének szükséglete az egészséges növekedés jele és feltétele, hogy hatékonyabban élhessenek tanácsaink nagyobb önállósá­gukkal, kibővült hatáskörükkel. Sz. M. ÉVFORDULÓK DIPLOMÁCIA — KÜLGAZDASÁG Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke fogadta William Thomas Delworth rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, Kanada új magyarországi nagy­követét, aki átadta meg­bízólevelét. Lőrincz Tamás, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnökhelyettese és P. W. A. G. Cort van der Linden a Holland Külügy­minisztérium kulturális fő­igazgatója Budapesten alá­írta a következő két évre szóló kulturális, tudományos együttműködési munka­tervet. Magyar—belga konzuli egyezmény létrehozása cél­jából tárgyalások folytak a két fél között. A tárgya­lások eredményeként Buda­pesten parafálta az egyez­ményt dr. Németh József, a konzuli főosztály vezetője, belga' részről van Dyck Raymond, a belga külügy­minisztérium jogi főigazga­tóságának helyettes veze­tője. Budapesten tartózkodott a Magyar Külügyi Intézet vendégeként Pierre Haas­­ner, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Tanulmányi Központjának főmunkatár­sa, aki „Európa perspektívái Helsinki után” címmel elő­adást tartott. Hazánkba látogatott az Országos Béketanács meg­hívására a Belga Béke­védelmi Unió küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott a magyar társ­­szervezettel a két nemzeti békemozgalom együttműkö­déséről. A brüsszeli nemzetközi élelmiszeripari kiállításon a magyar pavilon elnyerte a kiállítás aranyérmét. A Magyar Tudományos Akadémia 150. éves évfordulójára Amint erről már lapunk 1975. május 24-i, 11. számában — az országos ünnepségsorozat kezdetekor megemlékez­tünk: a Magyar Tudományos Akadémia idén, november 3-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A neve­zetes évforduló alkalmából a Budaörsi úton új tudomá­nyos kutatóközpont épült, amelynek központi épületét már át is adták rendeltetésének. A sok ezer négyzetmé­ternyi épülettömb 1976 folyamán készül el teljesen. TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából Tíz éve, 1965 október 25-én hunyt el Ascher Oszkár Kossuth-díjas színművész és színigazgató, a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Művésze. * Hatvan éve, 1915. október 31-én nyílt meg — Royal Apolló néven — az első, ezerszemélyes fővárosi nagymozi. A meg­nyitó előadáson a Tetemrehívás című filmet mutatták be, Berky Lilivel a főszerepben. Magyar parlamenti és külkereskedelmi küldöttség járt Tokióban Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével öttagú magyar küldöttség töltött egy hetet Japánban, a japán parlament vezetőinek vendégeként. A küldöttség tárgyalásokat folytatott japán parlamenti vezetőkkel. A delegációt fogadta Miazava Kiicsi japán külügyminiszter. Vidéki útjaik során fölkeresték Osakát és Kyotót, s ellá­togattak több híres cég üzemébe. Tokióban tárgyalt kül­kereskedelmi miniszterünk, dr. Biró József is, s aláírta a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt. Őszi bál Nyugat-Berlinben A Nyugat-berlini Magyar Kolónia nagy sikerű őszi bált rendezett szeptember 27-én. A színvonalas műsorban fel­lépett az MVSZ által kiküldött művészcsoport — Felföldy Anikó, Kishegyi Árpád, valamint a Héczey zenekar. Jubilál a Finn-Magyar Baráti Társaság A Finn—Magyar Baráti Társaság nagyszabású rendez­vénysorozattal ünnepelte megalakulásának huszonötödik évfordulóját. A fő ünnepségen, amelyen a társaság mint­egy 800 tagja vett részt, Kaarina Virolainen, a társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Magyar részről dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Tanácsának elnök­­helyettese méltatta a baráti társaság tevékenységét, aki mint a magyar küldöttség vezetője tartózkodott Helsinki­ben. Köszöntötte a vezetőséget és a tagokat Lauri Posti oktatásügyi miniszter is. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki a Finn—Magyar Baráti Társaságot. A kitüntetést dr. Ortutay Gyula az ünnepségen adta át Kaarina Virolainen asszonynak, aki meleg szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. Románia Az Utunk című irodalmi lap szeptember 19-i száma közli Szakolczay Lajos kritikáját a Romániában élő Kocsis István: Árva Bethlen Kata című drámájának a Buda­vári Palotában történt bemutatójáról. A többi közt ezeket írja: „...Bethlen Katának a görög tragédiák nőalakjai ácsolták a keresztet. Kocsis felfedezőkedvét, hőséhez való gondolati hasonulását dicséri, hogy az erőpróba nemcsak a gondolatként jelenlevő naplónyelvvel tudatosul, hanem egyben a történelem viharos századait átlépő, minden gondban az ország műveltségállapotját, szabadságkívá­nalmait fogalmazó írói magatartás jelképe is ... Vadász Ilona rendezése a kikezdhetetlen jellemet, a valóságban sokat veszítő, de a szellemi szabadságában mindig fen­séges nagyasszonyt állítja elénk. Ronyec Mária érti Beth­len Katát, a szöveg adta összes lehetőségeket kihasználja. Sír, nevet, gúnyolódik, megbocsát és kiátkoz, s a tiszta hangú lánykórus éneklésével is elválasztott gondolati egységeket oly módon köti össze, hogy szinte a hang lesz az egyedüli megformáló. Ez a hang a szép magyar be­szédnek oly árnyalatait, hangulati jellemzőit hozza fel századok tárnáiból -r ehhez természetesen hozzásegíti Kocsisnak Bethlen Kottából tüzesedő, mérsékelten archai­záló nyelve is —, hogy a hanganyag tökéletesen közvetí­teni tudná ennek a hatalmas személyiségnek drámáját...” Magyar művészek külföldön Nyugat-Berlinben szerepelt Erdélyi Miklós, ahol a Ber­lini Filharmonikusokat, Karajan zenekarát vezényelte. Műsorán Haydn 89. szimfóniája és Kodály Psalmus Hun­­garicusa szerepelt. Mind a Haydn-interpretációnak, mind a Kodály mű megszólaltatásának nagy közönségsikere volt, s a kritikusok is elismerő hangon írtak a vendégsze­replésről. A Psalmus tenor szólóját llosfalvy Róbert éne­kelte. A koncerten Kodály Zoltánná is jelen volt. Belgiumiban vendégszerepelt a Magyar Omega együttes. A beatzene hazai képviselői Leuvenben és Brüsszelben léptek fel. Padovában kiállítás nyílt Vadas Ernő, az 1962-ben el­hunyt neves fotóművész képeiből, a Nemzetközi Fotó­művész Szövetség jubileumi kongresszusa alkalmából. Helyreigazítás: Lapunk 22. számának 5. oldalán Szenes Imre cikkében sajnálatos elírás történt. A 3. bekezdés 5. mondata helye­sen így hangzik: „A múlt század második felében...” A hibáért szíves elnézésüket kérjük. A szerkesztőség. a Budapesti Művészeti Heteken MTI — Keleti Éva felvétele Bátyán, éppen úgy, mint a többi Kalocsa környéki faluban paprikafüzérek díszítik a házakat. A magyar paprikát mintegy 35 országba exportálják MTI — Kozák Albert felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom