Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-08-30 / 18. szám
§~6tAxyn, - QfáAori, ttwíMís és rmímm III. A társadalmi tényezők szerepe Kfirthy Hanna rajza Nyíltan vagy burkoltan, de mindenképp engesztelhetetlenül utasítják el a természeti tényezőik kizárólagos uralmának szemléletét az ellenkező véglet hívei, akik azt vallják, hogy a nőkérdés a társadalom szülöttje, s mindazoknak a társadalomtörténeti folyamatoknak a terméke, amelyek a férfi és a nő ellentéte mellett számos más, mélyreható gazdasági, szociális és tudati ellentétet idéztek elő. A nőkre nehezedő elnyomás, az őket sújtó igazságtalanságok okait nem az anyaméhben, nem a petefészekben kell keresni — mondják a nő felszabadításának sürgetői —, hanem az adott társadalom termelési és hatalmi viszonyaiban, a vagyonok és jövedelmek aránytalan megoszlásában, a formális és tényleges jogok, a tanulási-művelődési-pályaválasztási lehetőségek, más szóval: a nő és a férfi érvényesülési esélyeinek egyenlőtlenségében. Érvelésük, küzdelmük sokkal fiatalabb, mint az ellentétes póluson állóké. Társadalomszemléletük fájának legmélyebbre nyúló gyökerei az európai felvilágosodás századába kapaszkodnak. „Sokszor elmondták a nőkről — írta 1780 táján Sebastien Mercier, az akkori párizsi világ valósághű képének, szinte szociografikus tablóinak megalkotója —, hogy híjával vannak az igazságérzetnek, s inkább érzelmeikre, semmint eszükre hallgatnak... De hisz nem a természet, hanem neveltetésük, társadalmi helyzetük tette és teszi őket a férfiaktól különbözővé...” A XIX. század szocialista eszméi és a velük átitatott mozgalmak tovább mentek, és szinte abszolút módon azonosították a női nem alávetettségének okait azoknak a társadalmi ellentmondásoknak és összeütközéseknek az eredetével, amelyek a kapitalizmus munkavállalóit nemre való tekintet nélkül sújtották. Ebből a némelykor fanatikus azonosításból hajtott ki az európai munkásmozgalom egyik legszebb hitvirága, August Bebel 1878-ban megjelent könyve: A nő és a szocializmus. „A nő teljes felszabadítása — írta a tudomány és a rajongás ötvözetéből született művében a német munkásvezér — csak olyan átalakulás alapján lehetséges, amely megszünteti az egyik embernek a másik felett, tehát a tőkésnek a munkás felett bitorolt uralmát... Az osztályuralom örökre megszűnik, s vele együtt megszűnik a férfinak a nő feletti uralma is.” A XX. század emancipációs mozgalmainak talaján egy — talán a bebeli bitnél is merészebb — intellektuális szenvedély születik, Simone de Beauvoir tudományos és publicisztikai érveikről szőtt szenvedélye, amely a nőt nemcsak a társadalom, nemcsak a férfi, hanem a természet zsarnoksága alól is felszabadíthatónak deklarálja. „Az állatvilágban a természeti tényezők... egyértelműen meghatározzák az anyaság és az egyedi lét viszonyát” — írja A második nem című, megkapó stílusművészettel alkotott, századközepi vitairatában. — „A nő esetében azonban nem a természet szab rá törvényt, hanem a társadalom; aszerint, hogy milyen egészségügyi feltételek között zajlik le terhesség és szülés, lesz nagyobb vagy kisebb a faj hatalma a nő felett.” Mi az aktuális értéke az egymással szembenálló két felfogásnak? Melyikből mi hasznosítható a nemek egyenlősítésén gondolkodó és munkálkodó emberek számára? — Bár a két szemlélet abban hasonlít egymáshoz, hogy túlzásaival a történelem folyamán sokszor megtetézte a nők amúgy is súlyos életterheit, hatásának és következményeinek egészét tekintve mégsem lehet kettőjük közé egyenlőségi jelet tenni. A női sors természeti elrendeltségének hívei ugyanis, több-kevesebb tudatossággal minden korban a nemek közötti egyenlőtlenség változhatatlanságát képviselték, míg a gazdasági és szociális tényezők meghatározó szerepének hívei ennek az ellenkezőjét: a nemek viszonyának változtathatóságát, a nők jogi és tényleges egyenlősítésének lehetőségét hirdették. A kétféle felfogás a társadalomról alkotott kétféle ideál és minta kifejezője. A nő élethivatását többnyire azok tekintik természeti tényezők által eleve meghatározottnak, akik a társadalomvezetés- és építés konzervatív formáihoz és tartalmaihoz vonzódnak. Ezzel szemben a gazdasági-szociális tényezők egyeduralmát rendszerint azok vallják, akik a társadalmat legszívesebben szakadatlanul a forrás, az átalakulás, a gyökeres változás stádiumában tartanák. Az előbbiek szilárdnak, megállapodottnak szeretnék látni az osztályok és rétegek határait, — az utóbbiak viszont minél szabadabbnak a közöttük történő mozgást, áramlást, vagyis az egyén munkamegosztásbeli és társadalmi pozíciójának változtathatóságát. Az előbbiek tisztelik az olyan hagyományos értékeket, mint a tekintély, a vagyon, az alkalmazkodás, — az utóbbiak a fenti értékekkel szemben az egyéniséget, a fogyasztást és a függetlenséget részesítik előnyben. Az előbbiek buzgalma legszívesebben a konyhai tűzhely, a főzőkanál mellé állítaná a nőket, az utóbbiak túlbuzglma akár nehéz szántótraktorokra is felültetné őket. Aki értelmes fővel élte meg a magyar társadalomtörténet 1945 előtti és utáni egy-egy évtizedét, abban kitörölhetetlen élményként maradt meg a nőkérdés végletesen ellentétes két szemléletének: az egyenlősítést konokul akadályozó és az egyenlősítést türelmetlenül sürgető szemléletnek az emléke. Számukra a történelem közvetlenül, „egyenes adásban” mondta el azt a tanulságot, amit e korokat csupán könyvekből és filmekből ismerő nemzedékek okulására így lehetne összefoglalni: a nőkérdést helyesen értelmezni csakis a természeti és társadalmi tényezők együttes számbavétele, hatásuk és kölcsönhatásuk egyidejű elemzése alapján lehetséges. Ugyanilyen összefoglaló problémalátást követel a gyakorlat is. Előrehaladni ugyanis a nők és férfiak egyenlőtlenségének megszüntetése felé csak akkor lehet, ha eközben a nők élettani sajátosságai: a gyengébb fizikum, a terhesség, a szülés, a menstruációval és annak végleges megszűnésével járó testi-lelki bajok nem válnak újra és újra a korábbinál is nagyobb szellemi, képzettségbeli, pályaalakulási — tehát társadalmi egyenlőtlenségek forrásává. Az utóbbi években a magyar társadalom vezető intézményeinek nőemancipációt szolgáló döntései, útmutatásai, intézkedései jórészt ennek a felismerésnek a jegyében születtek. Ezért érlelnek eredményeket, ezért vonták magukra más országok érdeklődését, s ezért remélhető tőlük, hogy — ha lassan is, de közelebb visznek annak az embertípusnak (nem nőtípusnak!) a megformálódásához, aki biológiai és szexuális lényegét tekintve anya és nő, de hivatásszeretet és ambíció, cselekvőkészség és felelősségvállalás, kitartás és akarat, erkölcsi bátorság és igazságkereső hajlam dolgában megkülönböztethetetlen lesz az emberi mivoltában vele együtt megújuló férfitől. Lőcsei Pál (A cikksorozat negyedik, befejező részét lapunk következő számában közöljük.) Leánykapulóver Hozzávalók: 9—10 éveseknek: 25 deka közepes vastagságú fonal, 2V2-es horgolótű, 1 gomb. Pontos szabásmintát készítünk a rajz alapján, s eszerint horgoljuk meg a darabokat. A mintát a leolvasható technikai ábráról készítjük, melyen a kis vonalka láncszemet, az áthúzott hurkok pedig 2 egyszerre befejezett egyráhajtásos pálcát jelentenek. József Attila A hangya A bábok között elaludt a hangya. Szél, a bábokat most el ne fúdd! Különben jó az is. Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja és alszik véle csöpp árnyéka is. Egy szalmaszállal fölkelteni szépen! De jobb, ha már indulunk haza, erősen beborult — A bábok között elaludt egy hangya és — hopp — egy csöpp már a kezemre hullt. Receptek SONKÁS KOCKA. Hozzávalók: 20—25 deka kockatészta, 5 deka zsír, 2 egész tojás, késhegynyi só, 2 deci tejföl, 15 deka darált sonka, 2—3 deka vaj, zsemlemorzsa, esetleg kevés reszelt sajt. —t A készen vásárolt kockatésztát forrásban levő sós vízben kifőzzük, leszűrjük, 5 deka olvasztott zsírral elkeverjük. (A főzővízbe tegyünk borsónyi zsírt, akkor a tészta nem ragad össze.) 2 egész tojást, késhegynyi sót, 2 deci tejfölt, 15 deka darált sonkát összedolgozunk, elkeverjük a tésztával, majd vajjal jól kikent mélyebb tűzálló tálba halmozzuk. A tetejét zsemlemorzsával vagy reszelt sajttal szórjuk meg. A sütőt 10 percig előmelegítjük, úgy tesszük bele az edényt. Addig sütjük, míg a teteje ropogós nem lesz, illetve a sajt meg nem pirul, kissé el nem olvad rajta, HORTOBÁGYI ROSTÉLYOS: Hozzávalók: 1 kiló marhafelsál, 2 evőkanál zsír, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 paradicsom, 4—5 húsos zöldpaprika, 1 gerezd fokhagyma, kis köménymag, majoránna, kevés liszt, só. — A marhafelsált felszeleteljük, jól kiverjük, besózzuk, lisztben megmártjuk mindkét oldalán. A fazékban 2 evőkanál zsírt olvasztunk, beletéve a hússzeleteket, hirtelen mindkét oldalon pirosra sütjük és tányérra szedjük. A megmaradt zsírban megpirítunk 1 nagy fej apróra vágott vöröshagymát, 1 paradicsomot és 4—5 húsos zöldpaprikát felvágva (télen ezek helyett konzerv-lecsót); teszünk még bele 1 gerezd fokhagymát, kis köménymagot, majoránnát, végül a tányérra szedett húst. Leöntjük 2 deci vízzel, lezárjuk a fazekat és sípolás után 20 percig forraljuk. Megint jön a sál Bartók Béla Az utóbbi évek őszi-téli nagy divatsjkere a sál. A sál, amely díszíti a kosztümöt, a kabátot, a ruhát. Az új divatú sál hosszúsága rendkívül változatos, sokszor elhagyja a kabát, vagy a ruha hosszát is. A sztár 1975—76 telére is, a kötött és a horgolt sál. Lehet egyszínű vagy mintás, világos vagy sötét, rojtos vagy szegett, sőt prémhatású, hurkolt szegéllyel. Szeretjük a sálat, mert nemcsak öltöztet, hanem melegít is. Képeinken, a jövendő őszi-téli divat újdonságaiból mutatunk be néhányat. Az első képen szürke, melírozott vastag fonalból piros és sárga csíkozással díszített hosszú, rojtos sál szerepel. A kötött sapka hasonló színösszeállításban készült. A második képen két modell látható. Az első homokszínű. Citromsárga csíkok díszítik. Hosszabb a kabátnál. A következő: kockás kabáthoz való, színes csíkos a sál. Érdekessége, hogy a kockákkal azonos színösszeállításban készült. A harmadik képen — a lódenzöld őszi kabáthoz — piros rojtos sálat, pulóvert és újvonalú sapkát visel a manöken. A negyedik képen színpompás, matyóhímzéses selyem estélyiruha látható, a saját anyagából készült hosszú rojtos sállal. Újdonság még a hosszú selyemtrikó sál, amely kétszer a nyak köré csavarva, a ruha aljáig omlik le. (t b.) MTI — Bara István felvételei Barátnők Ifj. Novotta Ferenc felvétele VÍZSZINTES: 2. Harminc éve, 1945. szeptember 24-án halt meg Bartók Béla, a modern magyar zene legnagyobb alakja. Jankovich Ferenc „Bartók" című verséből idézflnk (az első sor, zárt betűk: M, E). 9. Öltözék. 12. Burkolatul használt anyagba folyamatosan becsavar. 13. Üzemanyagot felvevő (autó). 15. Fordított kettős betű. 14. A vakond „munkája”. 18. Bágcsálók. 19. A Labore mellékfolyója. 21. író, zenekrltikus (Imre). 23. A villamos neve több országban. 24. Selyméről hires francia város. 24. A versidézet második sora (zárt betűk: D, D). 28. Iga. 3«. Ország. 31. A. L. O. 32. A tűzhányók tölcsér alalcü nyílásai. 34. Fizetség. 34. Igevégződés. 37. Petőfi költészete. 38. Ahol valamilyen növény megterem. 40. A vanádium és a kén vegyjele. 42. K. T. B. 43. Egy meg nem határozott helyre. 44. „Tele pénzzel... kövér erszény.” (Petőfi). 48. Operaénekes (1904—1940). 50. Idegen férfinév. 53. Vízzel tisztítás. '54. Frankfurt folyója. 55. Elektrotechnikus és feltaláló (1845—1943). 58. Szent rövidítése. 59. Jk harc ... (csatatér). 41. Se ..., se száma. 43. Vendéglői lap. 45. Két tejtermék. 47. Bizonyított. 49. Gépet olajoz. FÜGGŐLEGES: 1. A szemet egészen elborítja. 2. A Jód és a nitrogén vegyjele. 3. o. G. T. 4. Háziszárnyas. 5. Csépiési melléktermék. 4. A földbe rejt. 7. ... GaUen. 8. A 44. sz. sor betűi keverve. 9. A Duna mellékfolyója Jugoszláviában. 10. Elcseni. 11. A panasz szava (... szó). 12. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: I, L). 14. Az Operaház volt Igazgatója (Aurél). 17. Község, ahol Petőfi lakott 1845—14-ban. 20. Lengyel népcsoport. 22. Osztrák fürdőhely kiejtett neve. 25. Kabarészerző (keresztneve kezdőbetűjével). 27. AbrakoL 29. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: K, C). 30. Rákeni egynemű betűi. 33. Erőszakosan eltulajdonít. 35. Támadás. 38. Költői indulatszó. 39. Aki következik. 41. A forradalom és szabadságharc (1848—49) egyik vezető alakja. 43. Múlandó. 44. A. K. 45. Kellemetlenségnek a lehető^ sége. 47. Harcias nő. 49. Az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője (Mátyás). 51. ... Mlnh (1941-ben létrejött Vietnami Függetlenségi Liga). 52. — van belőle (unja már a dolgot). 54. .. .-Darja (folyó Közép-Azsiában). 57. Haesaturján személyneve. 59. Micsodák? 80. E. R. D. 42. Szó, mindennek a helyettesítésére. 44. Azonos betűk. 44. O. A. 48. Puha fém. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük. A 17. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Ez az élet úgyse sok, / Használják az okosok. / Fergeteges néha bár, / Vesztegetni mégis kár. KIÉBAL s s s 0V A F G E A D N E A B T T Z AA S I B U A H I I B E G _ _ I HAHA 1 S A S 1 I E HA C I L I AJAK A K A LETU ű Is E3 0 °* If B I 5 A S E H A C A L0K Z 0 K 0 TOL OKI L T E H 1i G Z S H0 B K
