Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-02-01 / 3. szám
Az egész ország támogatja az „Irányelveket” Január közepén megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa irányelveinek megvitatása: a társadalmi szervezetek és mozgalmak vezető testületéi — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a Szakszervezetek Országos Tanácsa — elemezték az irányelveket és kifejtették véleményüket. Ezeken a tanácskozásokon a pártonkívüli közvélemény hangja is határozottan érvényesült és az eszmecserében részt vettek a társadalom minden rétegének képviselői. Vitaindító előadásában Sarlós István, a a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára egyebek között rámutatott: a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok nagy figyelemmel tanulmányozzák a kongreszszusi irányelveket. A közvélemény egyetértéssel nyugtázta a Központi Bizottság megállapítását: a párt politikája bevált, cselekvőén támogatja a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, az egész nép. Akik gondosan áttanulmányozták a dokumentumot — húzta alá a főtitkár — azok egyértelműen meggyőződhettek arról, hogy a párt folytatja a Szovjetunió és a szocialista világ melletti elkötelezettség politikáját, biztosítja az 1957 óta érvényesülő kül- és belpolitika folyamatosságát. A munkásosztály vezető szerepe továbbra is alapvető feltétele és biztosítéka a szocializmus építésének, s a munkásosztály továbbra is a marxista szövetségi politika elvét és gyakorlatát folytatja. Az irányelvekből kitűnik: erősödnek a szocialista tulajdonviszonyok, jobban érvényesül a szocialista demokrácia, fokozódik a vezető szervek felelőssége, ellenőrző és irányító funkciója a gazdasági munkában, növekszik a gazdálkodó egységek és a területi szervek önállósága. Állandóan javítjuk az egész nép életkörülményeit, emeljük az életszínvonalat, növeljük állampolgáraink műveltségét és a közügyek iránti érdeklődését. A párt, az állami és a társadalmi szervezetek, mozgalmak közös feladata a szocialista közgondolkodás és erkölcs erősítése. Társadalmunk egysége mindenkinek az érdeke: az egység fő bázisa természetesen a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség. A Hazafias Népfrontnak a szövetségi politika helyes értelmezésével kell segítenie az osztályok és a rétegek harmonikus együttműködésének a fejlődését. A Magyar Nők Országos Tanácsában Erdei Lászlóné elnök tartotta a vitaindító referátumot, s egyebek közt rámutatott, hogy a magyar lányok, asszonyok hazánk felszabadulásának első napjától kezdve teljes erejükkel, munkájuk legjavát adva részt vettek a párt politikájának megvalósításában, s az építőmunka következő szakaszainak feladatait is hasonló elkötelezettséggel vállalják. A nőtanácsot nagy megelégedéssel tölti el, hogy a nőkérdés ma már az egész társadalom ügye. A szocializmus építésének sikerei egyre biztosabb gazdasági, művelődési, szociális körülményeket teremtenek a női egyenjogúság kibontakoztatásához. A lányok, asszonyok társadalmi helyzetének változását jelzi a munkaalkalmak növekedése, az ipar és a mezőgazdaság munkakörülményeinek a javulása, a béremelések, a 44 órás munkahét, a gyermekes anyáknak juttatott szabadnapok és a pótszabadság bevezetése, a családjogi törvény módosítása, a többgyermekes családok megkülönböztetett védelme és támogatása. A tanácskozások során hangsúlyozták, hogy politikánk figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, hazánk fejlődésének sajátosságait, a nemzetközi feltételeket. A fő vonalat továbbra is folytatnunk kell, mert annak helyességét közel két évtized tapasztalata és népünk cselekvő támogatása igazolja. Politikánk állandó elemei: megszilárdul és fejlődik a munkásosztály vezető szerepe, a marxista—leninista politika tudományos színvonala, megvalósul a munkásparaszt szövetségen alapuló széles nemzeti összefogás, a szocialista nemzeti egység és hazafiság politikája, erősödik a munkáshatalom és a törvényes rend, a tervgazdálkodás révén tervszerűen, arányosan fejlődik a népgazdaság. Sokakat foglalkoztatott az a kérdés, hogy miképpen erősödnek a fejlődés szocialista vonásai. Eddigi munkánk eredményeként társadalmi-gazdasági életünkben egyre jobban fejlődnek és tovább szilárdulnak a szocializmus pozíciói. A gazdaságban uralkodóak a szocialista termelési viszonyok, a politikai életben érvényesül a munkásosztály hatalma és társadalmi vezető szerepe, az ideológiában pedig meghatározó tényező a marxista—leninista világnézet, a szocialista közgondolkodás. E nagy vívmányokra bizton támaszkodhatunk. A szocialista állam is egyre fontosabb szerepet kap, s ez szoros összhangban van a szocialista demokratizmus fejlesztésével, amelyet éppen ezért az irányelvek változatlanul a következő évek fontos politikai feladataként jelölnek meg. Az irányelveket megvitatják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és más társadalmi szervezetek is, majd a megyékben is sor kerül a tanácskozásokra. Mindenki elmondja véleményét, s ez az országos méretű tanácskozás a szó szoros értelmében beszédes bizonyítéka annak, hogy a szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotóerejét felölelő szocialista nemzeti egység. Pethő Tibor ffjfi /Vfflp Szilveszteri meglepetés Az 1974-es szilveszter éjszakáról még sokáig beszélnek Magyarországon. Nem a jó borról, a vidám mulatozásról, a tavasziasan langyos éjszakában az utcai sétálókról és trombitálókról, hanem valami másról. Ehhez a máshoz egy kis előzetes magyarázat kívántatik, mert egy új hagyományról van szó. Űj hagyomány: egy látszólag önmagában való ellentmondás, hiszen a hagyomány fogalma magába öleli a régit. Mégis a televízió szilveszteri kabaréja ma már hagyomány Magyarországon, sőt valóságos szilveszteri szertartás. Az igazi evés, ivás, mulatozás, tánc tulajdonképpen csak éjfél után kezdődik, amikor vége van a kabarénak, addig a tízmillió lakosból hétmillió felnőtt ember a televíziót nézi. Persze, nem úgy, hogy kiguvadt szemmel, megállás nélkül ülünk előtte, hanem beszélgetünk és megiszunk egy-két pohár bort, eszegetünk egy kis hideg sültet, kocsonyát, halat, karácsonyi bejglit, azután visszaülünk az ernyő elé. Ehhez alkalmazkodik a szilveszteri kabaré szerkezete is, a vidám jelenetek, csípős politikai konferanszok, politikailag és nempolitikailag kétértelmű célzások között van muzsika, énekszám, miegyéb, amire csak félszemmel kell odafigyelni. Annak a szilveszternek, amellyel az 1974-es, nem éppen könnyű esztendőt búcsúztattuk és keblünkre öleltük az újszülött 75-öt, volt egy nem mindennapi részlete, és ennek a visszhangja gyűrűzik tovább Pesten és az országban. A műsor legvégén, amikor a házigazdák már csavarták a szalvétát a pezsgőspalac nyaka köré, megjelent a színen a legnépszerűbb magyar komikus és parodista színész, Hofi Géza. Nem mindennapi, jellegzetesen mai és jellegzetesen magyar-jelenség, művészileg is, politikailag is. Hofi színésznek indult, parodistaként tűnt fel és ma már a politikai konferanszot, történetmondást és paródiát úgy ötvözi össze, hogy a mai magyar élet jellegzetes alakja, tanúja, részvevője és — a televízió révén — a magyar családok barátja lett. Ezen a szilveszteren mindenki azt várta, mikor láthatja majd Hofit. Hofi megjelent, egy kicsit furcsa maszkban, mintha homloka megnőtt volna. Kire is emlékeztet? Míg az emberek ezen tanakodtak, megszólalt Hofi, de nem a saját hangján, hanem egy nagyon ismert, jellegzetes, kicsit fátyolos és bennsőséges hangon, félreismerhetetlen, zárt e-ivel, mondatközepi elhallgatásaival, — az emberek összenéztek a tévéemyő előtt, megbökték egymást: Csakugyan ő lenne? Es Hofi mintha meghallotta volna, amit a számára láthatatlan közönség kérdez, a régi színpadi „félre” stílus szemhunyorításos modorában azt mondta: igen, ő az: Kádár. Ezután tíz percen át Kádár János hangján, modorában, hanglejtéseiben, szókincsével mondott egy kedves, vidám szöveget. A sakkozásról szólt, hiszen Magyarországon közismert, hogy Kádár János szeret sakkozni és jó sakkjátékos. Hofi azt mondta el, hogyan kell olykor gyalogot áldozni, mikor kell a lóval ugrani, és hogyan lehet egy lépésnél tovább előrelátni. Élveztük a sakkleckét és főképpen azt, hogy Hofi miként utánozza Kádár hangját és stílusát, és biztosra vettük, hogy ő maga ugyanígy, ha nem még jobban mulat a televízióemyő előtt. Hofi legfőbb művészete abban állt, hogy parodizálta Kádár Jánost, de nem tette nevetségessé; nevetségessé csak az vált volna, aki megütközik azon, hogy Kádár Jánost szilveszterkor a televízióban parodizálni lehet. Aláírták a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság XII. ülésszakának záró okmányait. Az okmányokat csehszlovák részről Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettes, magyar részről Huszár István miniszterhelyettes látta el kézjegyével (MTI felv.) Jobbra: Abdelrahman S. Al-Atiki, Kuvait pénz- és olajügyi minisztere hivatalos tárgyalásokat folytatott Magyarországon. A miniszter a többi között ellátogatott Bábolnára is, ahova elkísérte dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, valamint Ali Zakaria Al-Ansari, Kuvait magyarországi nagykövete KATOLIKUS FŐPAPOK KINEVEZÉSE VI. Pál pápa dr. Endrey Mihály pécsi segédpüspököt váci, dr. Fábián Árpád püspök, apostoli kormányzót szombathelyi, dr. Timkó Imre teológiai tanárt, káptalani helynököt hajdúdorogi görög katolikus, dr. Udvardy József püspök, apostoli kormányzót Csanádi megyéspüspökké nevezte ki. Dr. Kacziba József püspök, eddigi győri apostoli kormányzó a Magyar Katolikus Püspöki Kar központi intézményeinek felügyeletét látja el. A pápa továbbá dr. Pataky Kornél Csanádi egyházmegyei általános helynököt püspökké, győri apostoli kormányzóvá, dr. Keresztes Szilárd teológiai tanárt hajdúdorogi görög katolikus, dr. Kovács Endre egri szemináriumi tanárt egri, Pálos Iván budapesti provikáriust esztergomi segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. törvényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. AMERIKAI KONGRESSZUSI KÉPVISELŐK LÁTOGATÁSA Charles N. Wilson demokratapárti képviselő vezetésével rövid látogatást tett Budapesten az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi képviselőinek egy csoportja azzal a céllal, hogy eszmecserét folytasson az európai helyzetről és a magyar—amerikai kapcsolatokról. Az amerikai képviselőket fogadta Huszár István miniszterelnök-helyettes, Púja Frigyes külügyminiszter és Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár. A Német Szövetségi Köztársaság külügyi államminisztere Magyarországon Budapesten tartózkodott Hans-Jürgen Wiscbnewski, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államminisztere, Marjai József külügyi államtitkár meghívására. A hivatalos látogatás alkalmával megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzetről, és a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről. Hans-Jürgen Wischnewskit fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. Elutazása előtt az NSZK külügyi államminisztere a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott az MTI munkatársának. Ügy vélem — mondotta a többi közt —, hogy a magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat felvétele nagyon időszerű gyakorlati lépés volt, elősegítette a két ország kapcsolatainak további fejlődését. — Látogatásomra egy évvel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után került sor, így alkalmunk nyílt mérleget vonni az azóta eltelt időszak eredményeiről. Feltétlenül pozitív tényekről kell beszélni, bár vannak problémák is. Nagyon örvendetesen fejlődött a gazdasági együttműködés az NSZK vállalatai és a magyar ipar vállalatai között. Szélesedett a turizmus is: tavaly például 320 000 nyugatnémet állampolgár látogatott Magyarországra. Dénes Zsófia mondja: „Januárban töltöttem be kilencvenedik évemet és olyan ajándékot kaptam, aminek kimondhatatlanul örülök. Két könyvem jelent meg, hogy hatvanötéves pályafutásom jelezze, két könyv, amely dióhéjban egész életemet zárja magába.” (Dénes Zsófiát irodalmi munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács.) Kékesdy Károly felvétele
