Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-05-24 / 11. szám
írj' Ax előkészített fonál A nyújtott fonoda egyik gépsora Szálellenőrzés VASI TALÁLKOZÁSOK Siker és „sikerélmény” — Vetélő A negyedik ötéves terv ideje alatt több mint 400 ezer lakás épül Magyarországon. A legutóbbi tizenöt évben több mint egymillió. Állami-díjat kapott április negyedikén a szombathelyi Lakástextil Vállalat nyolc dolgozója. Hogyan függ össze ez a három dolog? összefügg-e egyáltalán? S ha igen, miért? Amíg Kovács László vezérigazgató szobájában ülök, végig a nyílt és rejtett összefüggéseken töprengek. Szemben velem ódon faragott szekrény, az ablakokon kívül harsogó tavasz, amely be-beszökik a gyárba is, megszínesítve az itt dolgozó asszonyok-lányok ruháját és kedvét. A tiszteletet parancsoló nagyméretű íróasztal mögött tanáros külsejű ember. A vezérigazgató. Lassan, megfontoltan fogalmaz: — A Lakástextil Vállalat 1963-ban alakult meg, több haszoncikkeket gyártó üzem összevonásából. Mint a neve is mutatja, legfontosabb feladata, hogy a lakások „ruháját” termelje: bútorszöveteket, szőnyegeket, takarókat. Ha meggondolja, belátja, hogy ez nem is kicsi feladat. Nem is csak az épülő lakások nagy száma miatt. Bizonyára tudja, hogy a legutóbbi tizenöt évben több, mint egymillió lakás épült fel, ezenkívül sok házat renováltak, kicsinosítottak. Nőtt a lakók életszínvonala, keresete is — s így, természetesen megnőttek az igények. Ha belegondol, mindez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának több mint egyharmada új, vagy felújított lakásban él. Mindez fánk is nagy terheket ró. — Hogyan? — A nagyarányú építkezésekkel egyidőben a bútoriparban is sok változtatást hajtottak végre. A régi gépeket kicserélték, több, modernebb, jobb bútort gyártanak. A bútorokhoz viszont megfelelő textíliák is kellenek. Mi végiggondoltuk ezeket és rájöttünk: nem hagyhatjuk, hogy az új bútorokra a régi, kissé már elavult anyagokat rakják. Nekünk együtt kell haladni az általános megújulással. — Mit jelentett ez a vállalat számára? — Szaknyelven fogalmazva: nagyszabású rekonstrukciót. Űj gépeket, új technológiát kellett bevezetnünk, hogy a mai igényeknek megfelelő, szép és tartós anyagokat gyárthassunk. Ne felejtse el, hogy a házgyári lakások meglehetősen egyformák, ez a sorozatgyártás követelménye. A lakások ruháján múlik, hogy a tulajdonosok egyénien, saját ízlésüknek megfelelően rendezhessék be új otthonaikat. Hiszen nemcsak a lakások száma nő, egyre magasabb lesa a lakáskultúra szintje ma mintegy hatszor annyit termel az új gépeken, mint a rekonstrukció előtt. Mi állítjuk elő a bútoripar szövetszükségletének 85— 90 százalékát. — Mekkora érték ez? — Tizenkét év alatt több mint ötmilliárd forintot adtunk a népgazdaságnak. Pedig nem is adjuk drágán a termékeinket. Igaz, jól fizetjük a dolgozóinkat. Az idén negyven napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettünk ki. — Mit jelentett önöknek az Allami-díj? Fonalerdő Tamás Béla, fejlesztési főmérnök Mészáros László, főművezető — Ezért kapták az Állami-díjat? — Igen. Bár ez így túl szűk megfogalmazás. Nemcsak a célt tűztük ki magunk elé, hanem meg is valósítottuk az elképzeléseinket. 252 millió forintos felújítást hajtottunk végre gyárainkban, új üzemrészeket építettünk. Tatai gyárunkban perzsaszőnyegszövő gépeket állítottunk munkába, Kőszegen a legmodernebb jacquard-eljárással szőjük a bútorszövetet, itt Szombathelyen pedig nyújtottfonodát létesítettünk. — Ez nem kis összeg ... — Az összes beruházást saját erőből hajtottuk végre. Saját erőn értem a bankhitelt is, hiszen néhány év alatt vissza kell fizetnünk. Természetesen ugrásszerűen megnőtt a termelékenységünk is. Egy-egy munkásunk — Nagy örömet. Olyan sikerélményt, amely további munkára ösztönöz. Mert ne felejtse el, a siker nemcsak a díj átvételét jelenti, hanem elsősorban annak örömét, hogy az üzletek tele vannak a mi készítményeinkkel. És már dolgozunk az üzem további fejlesztésén ... • A gyárat Mészáros László kíséretében járjuk végig, ö is egyike a nyolc kitüntetettnek. Beosztása: főművezető. Ügy ismeri az üzemeket, mint a tenyerét. Nem csoda: a legtöbb gépet szinte saját kezűleg szerelte föl. Kovács László, vezérigazgató Schwarz Miklós, főművezető
