Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-05-24 / 11. szám

írj' Ax előkészített fonál A nyújtott fonoda egyik gépsora Szálellenőrzés VASI TALÁLKOZÁSOK Siker és „sikerélmény” — Vetélő A negyedik ötéves terv ideje alatt több mint 400 ezer lakás épül Magyar­­országon. A legutóbbi tizenöt évben több mint egymillió. Állami-díjat kapott április negyedikén a szombathelyi Lakástextil Vállalat nyolc dolgozója. Hogyan függ össze ez a három dolog? összefügg-e egyáltalán? S ha igen, miért? Amíg Kovács László vezérigazgató szobájá­ban ülök, végig a nyílt és rejtett összefüggé­seken töprengek. Szemben velem ódon fara­gott szekrény, az ablakokon kívül harsogó ta­vasz, amely be-beszökik a gyárba is, megszí­nesítve az itt dolgozó asszonyok-lányok ruhá­ját és kedvét. A tiszteletet parancsoló nagy­méretű íróasztal mögött tanáros külsejű em­ber. A vezérigazgató. Lassan, megfontoltan fogalmaz: — A Lakástextil Vállalat 1963-ban alakult meg, több haszoncikkeket gyártó üzem össze­vonásából. Mint a neve is mutatja, legfonto­sabb feladata, hogy a lakások „ruháját” ter­melje: bútorszöveteket, szőnyegeket, takaró­kat. Ha meggondolja, belátja, hogy ez nem is kicsi feladat. Nem is csak az épülő lakások nagy száma miatt. Bizonyára tudja, hogy a legutóbbi tizenöt évben több, mint egymillió lakás épült fel, ezenkívül sok házat renovál­tak, kicsinosítottak. Nőtt a lakók életszínvo­nala, keresete is — s így, természetesen meg­nőttek az igények. Ha belegondol, mindez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának több mint egyharmada új, vagy felújított la­kásban él. Mindez fánk is nagy terheket ró. — Hogyan? — A nagyarányú építkezésekkel egyidőben a bútoriparban is sok változtatást hajtottak végre. A régi gépeket kicserélték, több, mo­dernebb, jobb bútort gyártanak. A bútorok­hoz viszont megfelelő textíliák is kellenek. Mi végiggondoltuk ezeket és rájöttünk: nem hagyhatjuk, hogy az új bútorokra a régi, kissé már elavult anyagokat rakják. Nekünk együtt kell haladni az általános megújulás­sal. — Mit jelentett ez a vállalat számára? — Szaknyelven fogalmazva: nagyszabású rekonstrukciót. Űj gépeket, új technológiát kellett bevezetnünk, hogy a mai igényeknek megfelelő, szép és tartós anyagokat gyárthas­sunk. Ne felejtse el, hogy a házgyári lakások meglehetősen egyformák, ez a sorozatgyártás követelménye. A lakások ruháján múlik, hogy a tulajdonosok egyénien, saját ízlésük­nek megfelelően rendezhessék be új otthonai­kat. Hiszen nemcsak a lakások száma nő, egyre magasabb lesa a lakáskultúra szintje ma mintegy hatszor annyit termel az új gé­peken, mint a rekonstrukció előtt. Mi állít­juk elő a bútoripar szövetszükségletének 85— 90 százalékát. — Mekkora érték ez? — Tizenkét év alatt több mint ötmilliárd forintot adtunk a népgazdaságnak. Pedig nem is adjuk drágán a termékeinket. Igaz, jól fi­zetjük a dolgozóinkat. Az idén negyven napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettünk ki. — Mit jelentett önöknek az Allami-díj? Fonalerdő Tamás Béla, fejlesztési főmérnök Mészáros László, főművezető — Ezért kapták az Állami-díjat? — Igen. Bár ez így túl szűk megfogalma­zás. Nemcsak a célt tűztük ki magunk elé, hanem meg is valósítottuk az elképzelésein­ket. 252 millió forintos felújítást hajtottunk végre gyárainkban, új üzemrészeket építet­tünk. Tatai gyárunkban perzsaszőnyegszövő gépeket állítottunk munkába, Kőszegen a leg­modernebb jacquard-eljárással szőjük a bú­torszövetet, itt Szombathelyen pedig nyújtott­­fonodát létesítettünk. — Ez nem kis összeg ... — Az összes beruházást saját erőből haj­tottuk végre. Saját erőn értem a bankhitelt is, hiszen néhány év alatt vissza kell fizet­nünk. Természetesen ugrásszerűen megnőtt a termelékenységünk is. Egy-egy munkásunk — Nagy örömet. Olyan sikerélményt, amely további munkára ösztönöz. Mert ne felejtse el, a siker nemcsak a díj átvételét jelenti, hanem elsősorban annak örömét, hogy az üz­letek tele vannak a mi készítményeinkkel. És már dolgozunk az üzem további fejleszté­sén ... • A gyárat Mészáros László kíséretében jár­juk végig, ö is egyike a nyolc kitüntetettnek. Beosztása: főművezető. Ügy ismeri az üzeme­ket, mint a tenyerét. Nem csoda: a legtöbb gépet szinte saját kezűleg szerelte föl. Kovács László, vezérigazgató Schwarz Miklós, főművezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom