Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-09-14 / 19. szám
Tallózás JUGOSZLÁVIA Magyar Szó Zombor—Baja—Mohács—Pécs—Harkányfürdő között június 25-től szeptember 5-ig 'minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap társas gépkocsijáratoik közlekedtek. Egész éven át összeköttetés van Becse—Zenta—Horgos—Szeged között, naponta háromszor. * A budapesti televízió munkatársainak egy csoportja, Kelemen Endrének, az Iskolatelevízió főszerkesztőjének vezetésével a Horvátországi 'Magyarok Szövetsége meghívására Baranyába látogatott. Azokat az általános és középiskolákat keresték fel, ahol az oktatás magyar nyelven folyik. Több filmet bemutattak a magyar televízió műsorából. Találkoztak a helyi vezetőkkel és megvitatták a magyar nyelvű oktatás időszerű kérdéseit. * J ugoszlávia felszabadulása óta eltelt 30 évét mutatja be egy fényképkiállítás Budapesten. A képek a népfelszabadító háború legjelentősebb eseményeit, a szocialista újjáépítés eredményeit, a kulturális életben és a szociálpolitikában elért sikereket, valamint a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsági elvének gyakorlati érvényesítését jelenítik meg. * Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház a Szabadkai Népszínházban bemutatta Strauss Cigánybáró című operettjét, melyet Seregi László, a Magyar Állami Operaház koreográfusa állított színre pazar kiállításban és szereposztásban. A díszleteket Csinádi László alkotta. * A magyar Művelődési Minisztériumnak, az Eszéki Oktatásfejlesztő Intézetnek és a Horvát Szábor nemzetközi művelődési kapcsolatokat intéző bizottságának szervezésében három könyvkiállítást tartottak Baranyában és Szlavóniában. / * A budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó és az újvidéki Fórum közös gondozásában megjelenteti a jugoszláviai magyar elbeszélők antológiáját. A mintegy húsz ívre tervezett kötetben a háború utáni termés legjava kap helyet. * A szabadkai gyermekszínház nagy sikerrel mutatta be Móra Ferenc Csalavári Csalavér című bábjátékét. A darabot Móra gyermekregényéből Pápai Relii és a bábjáték rendezője: Bánd Anna írta. * Az elmúlt években több nagy sikerű önálló előadást láthatott a szabadkai magyar közönség. Keres Emil, Bessenyei Ferenc, Berek Kati, Illyés Kinga, Jancsó Adrienne, Neményi Lili, Mensáros László, Törőcsik Mari és annyi sok kiváló művész után még egy neves színésznő lépett fel az Életjel pódiumán: Halász Judit, a budapesti Vígszínház tagja. 7 Nap Zalatnay Sarolta, a magyar pop-zene kiváló alakja Szabadkán vendégszerepeit. Zalatnayt nagy szeretettel fogadták és ő is melegen nyilatkozott a hozzáértő szabadkai közönségről. Most is az M7 zenekar kísérte. Dunatáj Jugoszláviából a gombosi népi tánccsoport látogatást tett a Decsi Szüreti Napokon Magyarországon. A lakodalmas táncokról Kálózi József gombosi származású, Magyarországon élő amatőr filmes színes filmet készített, amit bemutattak Gombos közönségének. ROMÁNIA Előre Devecseri Gábor fordításában az Elektrát, Euripidész drámáját játszották az Északi Színház magyar tagozatának művészei Szatmáron. Utunk Nyerges Antal amerikai születésű nyelvész és költő fordításában megjelent egy József Attila verseskötet angol nyelven, a Magyar Művelődési Alap kiadványaként. Erről ír Szabó Zoltán terjedelmes ismertető cikket a román írószövetség lapjában. CSEHSZLOVÁKIA Új szó Nemzetközi táncdalfesztivált tartottak Pozsonyban. Minden szocialista országból egy-egy énekes lépett föl. Az első díjat Malek Miklós és S. Nagy István „Hull az elsárgult levél” című dala kapta, amelyet Katona Klári énekelt. Második lett az „Ami volt, az nem tér vissza” kezdetű jugoszláv dal, énekelte Maruska Kalogjer. Harmadik helyezést ért el Karol Duchon „A Föld nem felejt” című dallal. Katona Klári tavaly a gottwaldovi táncdalénekesek nemzetközi versenyén második volt. * Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművészről írt cikket Péterfi Gyula. Közli életrajzát és méltatja a kiváló magyar művész műveit, köztük G. B. Shaw portréját. Shaw erről az alkotásról így írt: „Évek hosszú sora után e szigetek szülötte úgy szemlélte saját portréját, hogy nem átkozta a napot, melyen megígérte, hogy a szobrász elé ül: mert itt a halott és eltemetett klasszikus szobrászat sivár enyészet utáni új életre kelt.” NÉGYSZÁZ EVE SZÜLÉIÉIT SZENCZI MOLNÁR ALBERT Négyszáz éve, 1574. augusztus 30-án született Szencen és 1634. január 17-én hált meg Kolozsvárott Szenczi Molnár Albert, a régi magyar irodalomnak B'alassi Bálint utáni legnagyobb hatású alakja. Nyelvtankönyvet írt, szótárakat szerkesztett és hitbuzgalmai műveket forgatott; valamennyi munkájával az európai távlatok jegyében szemlélt nemzeti művelődés ügyét szolgálta. Zsoltárkönyve a világirodaiam e diadalmas műfajának klasszikus magyar foglalata: örök és erőteljes költészet, hatása végighullámzik az egész magyar irodalmon. Sokrétű munkásságának egykor természetes teológiai meghatározottsága mára teljességgel elévült, annál maradandóbb értékként tartjuk számon tudományos műveinek korszerűségét, művelődésterjesztő törekvéseinek polgárias célkitűzéseit, legfőképpen pedig zsoltárfordításaiban megnyilatkozó személyes hangú költészetét. A négyszáz éve született Szenczi Molnár Albert, a nyelvtudós és zsoltárköltő, akinek versét ma is olvassák és éneklik, a „szél kaszabolta magyar nyelv” hajszálgyökereinek „kőhanapó erejét” példázza. Illyés Gyula versét szabva reá, ezért is kaphat ,koszorút oly ragyogót’' a tudomány és költészet mai művelőitől. Heinrich Ulrich rézmetszete; A harmincéves Szenczi Molnár Albert (1604) A /ixíik A'* <rJU: 4> 'Uf SZENCZI MOLNÁR ALBERT: XXIX. Múltát Mostan ti hatalmasak, Tekintetes nagyurak, Adjatok az Istennek Dicsőséget nevének Mint hatalmas Istenieket, Féljétek tisztelvén őtet, Szent templomában áldjátok, És térdet, fejet hajtsatok. Az Űr szava megzendül, Az vizeken megdördül, Mennydörgő dicsősége Elhat az nagy tengerre. Az Úrnak ily erős szava Nagy hatalmát megmutatja, Az Úrnak dördülő szaván Nagy volta meglátszik nyilván. Ismeretlen XVII. századi festő: Molnár Albert c l 39. M últát h él Az Úristennek szava Az cédrusokat rontja, Töri az cédrusfákat, Libanuson állókat. Az Libanus és Sirion Ugrándoznak borjú módon, Es mint az Egyszarvú vemhe Tombol az sűrű erdőbe. Az Úrnak szava széllyel Sebes tűzlángot lövell, Az pusztát megrettenti, Az Cadést megrendéti. Az Űr szava úgy megzendül, Hogy az szarvas idétlent szül. Nagy harsogásától annak Az erdők fölszakadoznak. De az ő templomában Ő hívei mindnyájan Hirdetik nagy erejét, Beszélik dicsőségét. Az Úr ült az özönvízen, Mint bíró ítélőszéken, Az Úrnak ő királysága, örökké megáll országa. Az Űr az ő népének, Erőt ád seregének, őket híven megtartja, Békességgel megáldja. cÁ 37. MúJtárhél Ne boszonkodjál az hitetlenekre, S ne irigykedjél a gonosztevőkre: Mint sarjú hirtelen kivágattatnak, És mint a zöldellő fű elszáradnak. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél. Lakozz e földön s az hit által éljél. Elvégezém én szívemben, Megőriznem utamat, Ne vétkeznék én nyelvemben. Zabolázván ajkamat, Amíg az hitetlen Jár-kél énelőttem. Megnémulék veszteglésben. A jót is elhallgatám. Mikor az én betegségem Nevekednék én reám. Mégis gerjedezve Szólalok elvégre ... Szervátiusz Jenő fafaragása: Szenczi Molnár Albert KIRÁLY LÁSZLÓ Vándorének 1595 Szenei \fnltuir Albert emUte én meddig ti* minek ? - útra száll ván napunk nyugovó móvájn iránt, frtvege fölött keletre nyilallnak madarak: titkon könnyű néis-k. visszafelé. vitet*«. M: haza a sxuvunk-értő lelkek szert e**ét, «zegénységla- rtwgyanő várakozók h térdre alázva maidig él ? gyötrik vallató mód miként testet nyomorult zsoldosok emésztik izzóvá a lelket lehető zsoltárok. könyvek, grammatikák. és nincs már idő égre mereaxkedm. égteklien törekvők area sugarát in fold felé, rög felé ragyogtál]» « munka. n tűnnek a madarak, a nyt meddig él s mini öldöklő gond, teher megtérvén a napnak " kdŐ area iránt, látja: fordul nyugatnak a fenti, könnyű «öreg; vándor már, örök. néhol ne látható, száz. napja: orgonán, y.Hol táros t akii ró, földem ta|K>dom: (Hírlik, szól víhxi. té|iem fllvem, virágon]: illata keserű itt kell ő testének lenni; meddig és minek ? -Szenczi Molnár Albert síremléke 9
