Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-09-14 / 19. szám
/iTtAjyrv-QfáAoro AKIK ÚJSÁGHIRDETÉS ÚTJÁN KERESIK PÁRJUKAT II. A párkeresők lakóhelye, neme és életkora A célból, hogy áttekintésünk legyen a hirdetők kilétéről, statisztikailag elemeztük a Magyar Nemzetben és a Nők Lapjában 1972 augusztusában megjelent házassági hirdetéseket. Jóllehet, ennél az eljárásnál a mintavételnek fejlettebb, megbízhatóbb és persze munkaigényesebb módszerei is vannak, semmi kétségünk, hogy egyetlen hónap hirdetéseinek statisztikáiból is számos következtetés, tanulság és tendencia állapítható meg, amely nemcsak a nemek kapcsolatformáinak kutatóit, hanem a társtalanság gondjaival küszködő nőket és férfiakat is érdekelheti. Ez érvényes egyebek közt a hirdetők lakóhely szerinti megoszlásának statisztikájára. Az említett újságok 1972. augusztusi számaiban összesen 1358 házassági hirdetés jelent meg. Ennek túlnyomó többségét, mintegy 82 százalékát budapestiek, 18 százalékát pedig vidékiek tették közzé (1. táblázat). Ha 1. TÁBLÁZAT A hirdetők lakóhely szerinti megoszlása Ojság a budapestiek a vidékiek az összes hirdető száma%-a száma%-a száma%-a Magyar Nemzet 1062 90 120 10 1182 100 Nők Lapja 46 26 130 74 176 100 Ösi9zesen 1108 82 250 18 1358 100 ehhez hozzávesszük, hogy még e 18 százalék jelentős része is miskolci, debreceni, pécsi, szegedi és győri lakosok akaratából került az újságokba, akkor különösen nyilvánvaló, hogy a hirdetések megjelentetése mindenekelőtt Budapest, továbbá a vidéki nagyvárosok bizonyos lakosságcsoportjainak párkereső módszere. A kél lap jellegbeli különbözőségével és olvasótáborának eltérő lakóhelyi megoszlásával függ össze, hogy a budapesti hirdetők nagy többsége a Magyar Nemzetben jelentkezik, a vidékiek pedig inkább a Nők Lapját részesítik előnyben. Bár a 2. táblázat az 1972. augusztusi helyzetet tükrözi, a benne szereplő arányok a Magyar Nemzet hirdetőire nézve ma is érvényesek. A Nők Lapja társkeresői között azóta lényegesen nőtt a fővárosiak aránya, de a vidékiek még mindig legalább a felét alkotják e hetilap hirdetőinek. Érdekes tanulságot kínál a hirdetők nemek szerinti megoszlásának statisztikája. Köztudomású, hogy a társtalan nők szerte az országban, különösen pedig Budapesten többször annyian vannak, mint a társtalan férfiak. Ezt a nyomasztó túlsúlyt a nők hosszabb átlagos élettartama s ennek folytán gyakoribb özvegyülése, számos férfi korosztály világháborús vesztesége, továbbá az a körülmény hozta létre, hogy a felbomlott házasságú férfiak jelentékeny része hajadon nővel köt újabb házasságot. Mindebből logikusan arra lehet következtetni, hogy a társtalan nők a hirdetések hasábjain éppolyan számszerű fölényben vannak, mint az életben. A valóság azonban nem ez. Mint a 2. táblázat mutatja, a hirdetéssel próbálkozó nők száma és százalékaránya alig valamivél nagyobb a férfiakénál. Ennek a jelenségnek egyfelől az a magyarázata, hogy a párkeresésben Igazán aktív és kezdemé-2. táblázat A hirdetők nemek szerinti megoszlása Ojság a férfiak a nők az összes hirdető száma%-a száma%-a száma%-a Magyar Nemzet 567 48 615 52 1182 100 Nők Lapja 85 48 91 52 176 100 összesen 652 48 706 52 1358 100 nyező társtalanok között a nőknek koránt sincs akkora számbeli fölénye, mint a társtalanok össztömegében. Másfelől: a hirdetést feladó férfiak bizonyos hányada valójában nem társtalan, vagyis nem azért hirdet, hogy intim párkapcsolat híján végre partnert találjon, hanem azért, hogy partnert cseréljen. Melyik nemzedék, milyen korcsoportok tagjai veszik igénybe leggyakrabban az ismerkedésnek ezt az eszközét? — A3, táblázat számsorai teljesen egyértelműen bizonyítják, hogy a hirdetők legnagyobb csoportja a középnemzedékhez tartozik. Mindkét újság hirdetői között a 26—45 éves férfiak és nők viszik a vezérszólamot: ők alakították ki a hirdetések alaphangját, visszatérő sablonjait, önjellemzést és elvárást tartalmazó kétoldalúságát. Kezdeményezésükben gyakran ott munkál egy-egy felbomlott házasság, csődbe jutott szerelem negatív élménye, s ennek nyomán az a kissé hazárd elkép-3. tAblazat A hirdetők megoszlása korcsoportokszeri ni Ojság A hirdetői neme—25 éves 26—45 éves 46—60 éves 61— éves ismeretlen korú összesen férfi szám 34 235 109 109 80 567 % 6 42 19 19 14 100 Magyar Nemzet nő szám 34 235 131 54 161 615 % 6 38 21 9 26 100 összesen szám 68 470 240 163 241 1182 % G 40 20 14 20 100 férfi szám 16 49 11 5 4 85 % 19 58 13 6 4 100 Nők Lapja nő szám 37 40 12 0 2 91 % 41 44 13 0 2 100 összesen szám 53 89 23 5 6 176 % 30 50 Í3 3 4 100 zelés, hogy amit a párválasztás mindmáig legelterjedtebb hagyományos útjain nem sikerült elérniük, azt e szokatlan vállalkozás és a véletlen szeszélye talán meghozhatja számukra. Mivel közülük sokan megalapozott egzisztenciájukban s berendezett lakásukban — nem ok nélkül — biztosítékot látnak párszerző esélyük növelésére, magától értetődő, hogy ezt az anyagi javakkal erősített esélyt hirdetések formájában is megpróbálják érvényesíteni. Vonzódnak e módszerhez azért is, mert a fiatalokénál határozottabb és konkrétabb, sokszor túlságosan is merev partnerigényük megvalósítását a hirdetésre jelentkezők szelektálásától, vagyis a választásnak olyan széles körű és sokrétű lehetőségétől remélik, ami a párkeresés hagyományos eljárásaitól nemigen várható. Lényegesen kisebb az ifjú nemzedék súlya a hirdetők között. A 26 évesnél fiatalabb nők és férfiak részaránya csak a Nők Lapja hirdetési hasábjain számottevő, a Magyar Nemzet párkeresői között igen alacsony. A 3. táblázat rájuk vonatkozó számsora megerősíti azt a meglehetősen elterjedt véleményt, hogy a mai fiatalok — sokkal inkább, mint az előző nemzedékek — a közvetlen, nyílt és gyors ismerkedés hívei, s ezért párkereső tevékenységük vezérlését szívesebben bízzák megérzéseikre, vágyaikra, érzékszerveikre, mint a hosszas utánajárást, levelezgetést, racionális szervező munkát kívánó újsághirdetésre. Hirdető (kedvüket amúgy is csökkenti a szövegezésre vonatkozó, számos követelmény, amelynek egy része helyes és szükséges, mert a jó ízlés és az egészséges nemi erkölcs diktálja őket, más része viszont felesleges és káros, mert csupán a prüdériának és a sablonokhoz ragaszkodó kényelemszeretetnek (kedvez. A fiatalokénál nagyobb szerepük van a házasági hirdetések hasábjain az idős nemzedék tagjainak. Az 55 éven felüliek a két újság összes hirdetői között körülbelül kétszer anynyian vannak, mint a 26 éven aluliak. Túlnyomó többségük özvegy és elvált férfi, kisebbségük ugyanilyen családi állapotú nő. Jelentkezésük leggyakoribb színtere a Magyar Nemzet. Az idősebb korosztályok ily módon is kifejeződő, fokozott nemi aktivitása egyenes következménye az élettartam és ezen belül a párkapcsolódásra alkalmas életszakasz jelentős meghosszabbodásának. A közmondást, hogy „öregember nem vénember’’, naponta illusztrálják a 60, 65, sőt 70 éves férfiak, akik hirdetésükkel immár második vagy harmadik élettársuk után kutatnak, persze nemcsak szexuális motívumoktól, hanem igen gyakran a testi és lelki támaszkeresés szándékától is indíttatva. S ha számuk a növekedés ellenére is csak elenyésző töredéke a társadalomban élő idős özvegyek és elváltak össznépességének, úgy ez nem kis részben azokra az ősi, komisz és könyörtelen előítéletekre vezethető vissza, amiket a szűkebb rokoni és a tágabb társadalmi közvélemény ma is gyakran táplál, s amelyeknek hordozói jobb esetben „csak” kigúnyolják, rosszabb esetben aktív beavatkozással meg is akadályozzák az idős emberek kísérleteit az öregkori párkapcsolat, a kései szerelem örömeinek elérésére. (Folytatjuk) Lőcsei Pál AZ ELSŐ FECSKE... Az eljövendő őszi—téli divatot idézte az első divatbemutató a Gellért Szálló különtermében. A Női- és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat rendezte meg a konfekció árubemutatóját, s a szőrmés és sportos kabátok, a különféle divatos szabású pantallók, blúzok, pulóverek gazdag változata azt ígéri, hogy a budapesti áruházakban, női ruházati üzletekben — minden korosztály kedvére válogathat. Az idei szezonban nemcsak a hazai anyagokból készült kosztümök, rövid ballonkabátok sokfélesége tűnik fel, hanem a divatos és kellemes viseletű egyiptomi bőrkabátoki az olasz, angol szövetből készült ruhák, a kanadai műszőrme sportkabátok, az iráni jerseyk és a mutatós, szőrmés, műszőrmés télikabátok amelyeket Csehszlovákiából és Lengyelországból vásároltunk. Közel egyórás sajtótájékoztató előzte meg a divatbemutatót, amelyen a vállalat igazgatónője elmondotta, hogy sok külföldi készruhát importáltunk, ezzel is felfrissítve, bővítve a választékot. A kollekcióban különösen sok a szőrmebunda, a bőrrel kombinált rövid, sportos báránykabát és nagy sikert jósolunk a hosszú szálú róka szőrmével díszített, rövid barna irhakabátoknak. Tetszettek a műszőrmével „téliesített”, rövid autós ballonkabátok, a kismama öltözékek, amelyek között nagy sikere volt a kismama farmerköntösnek, s a budapesti fiatalok kedvenc öltözékének a „téli” farmernek. Az első képen mutatja be a manöken a hófehér juhnappa bőr, ocelotmintás panofix kombinálásával készült hétnyolcados rövid kabátot. A második képen érdekes bővülő szabásvonalú kockás tweed télikabátot látnak, magasan záródó műszőrmegallérral. P. J. Fábri Péter felvételei KUrthy Hanna rajza cSúkat tud az én kttmm SZABÓ LŐRINC VERSE Sokat tud az én kezem, sokat tud az ujjam, benne mindenféle régi s mindenféle új van. A régi a lecke s én gyártom az újat, hogy megnőve szép hazámsegíteni tudjak. nalx Betű gurul, neve ó, arca, mint a holdé; szeme nő és farkat ereszt: most úgy hívják, hogy gé. Rajz, betű és száz tudás van az én ujjamban, bennem is nő, szépül, épül, ami odakinn van. Festek, írok, építek tornyot, hidat, embert, papiromon sok ház és csak úgy nyit a sok kert. Jó szerszám az én kezem, az eszem se rosszabb, gyönyörű ma a világ, de gyönyörűbb lesz holnap. Rejtvény gyermekeknek ÖT HÉV A vízszintes betűcsíkokat rakjátok egymás alá helyes sorrendbe úgy, hogy a függőleges oszlopok betűi irodalmi életünk egy-egy nagyságának nevét eredményezze! |B>19f ‘.ÍXPO ‘uzfBH ‘áuujv :satfajSaK Zala József rejtvénye JÁTÉKOS TŰPÁRNA Hozzávalók: piros, fekete, fehér filcdarabkák és fekete fonal. A test formája felül lekerekített, alul egyenes, szélehossza egyforma. Fekete szarvakat, kis kerek, piros füleket, ötujjú kezeket és lábakat (melyek inkább csillag alakúak) szabunk hozzá, s a körülvarrásnál befogjuk a megfelelő helyeken. Szeme és orra három egyforma fekete korong, de a szemét háromszög alakú fehér filcre ragasztjuk. Fekete fonalból zsinórt sodrunk a farkának. A testet kitömjük, a talpára keménypapírt ragasztunk. Keceltek. PORELEVES. Hozzávalók; 20 deka póré, 15 deka leveszöldség, 20 deka csont, 8 deka burgonya, 4 deka tápióka, 2 tojássárgája, 1 deci tejszín. — A levesfazékba teszünk egy szál petrezselymet és sárgarépát. Vegyünk minden személyre négy szál vastag, nedvdús pórét és egy burgonyát. A pórékat tisztítsuk meg, szárukat vágjuk le, hogy csak a fehér rész maradjon. Tegyük a pórét és a burgonyát a zöldséghez, öntsünk rá hideg vizet, sózzuk meg és főzzük puhára. Most szedjük ki a sárgarépát, petrezselymet. Szedjünk ki személyenként egy szál pórét, vágjuk 3 centiméteres darabokra, tartsuk meleg helyen. A visszamaradt levest mindenestől törjük át szitán és főzzünk bele tápiókát. Tálalás előtt habarjunk el két tojássárgáját egy deci édes tejszínnel, öntsük rá a csontlevet és tegyük bele a félre telt pórédarabokat. TOJÁSKOCSONYA (levesbe való). Hozzávalók: 2 egész tojás, 1 deci tej és keltés só. — Két egész tojást, egy deci tejet, pici sót jól összekeverünk, s egy kivajazott kis lábasba öntjük. Egy másik edénybe helyezzük, s vízfürdőben, lefedve, csendes forrással kifőzzük. A megkeményedett kocsonyát tetszés szerint felvágjuk vagy szaggatjuk. Vágódeszkára is kiboríthatjuk és felvághatjuk. Főként erőleveshez adjuk. TÖLTÖTT ZELLER. Hozzávalók: személyenként 2 zeller, 3 deka zsír, petrezselyem zöldje, kevés só, 10 deka zöldborsó, 6 deka vaj, 2 deka zsemlyemorzsa, 1 deci tejföl, kevés reszelt szerecsendió. — Kisebb zellereket meghámozunk és egész vékonyra kivájjuk, a megsózott maradékot egy kis zsíros zöldpetrezselyemmel apróra vágva pároljuk, beletesszük a kivájt zellereket is, míg meg nem puhul. Ekkor kiszedjük, s a többihez 10 deka zöldborsót vegyítünk és tovább pároljuk. Még forrón a zellerfejeket ezzel megtöltjük, tűzálló tálra rakjuk es forró vajjal, tejföllel, kevés szerecsendióval, prézlivel meghintve, 5—7 percig sütőbe tesszük. GOMBÁS BORJÜCSÜLÖK. Hozzávalók: 2 borjúcsülök, 6 deka zsír, 10—15 deka champignon gomba, 1 deci tejföl, 2 evőkanálnyi paradicsom, 1 kávéskanálnyi liszt és egy kis zöldpetrezselyem. — Két megmosott borjúcsülköt besózunk, forró zsírral leöntjük és víz hozzáadása nélkül sütjük forró sütőben. Amint pirulni kezd, 10—15 deka gombát felszeletelünk s mellétesszük, s ezzel sütjük teljesen puhára és szép pirosra. Ha a hús már puha, tálra tesszük, s gombás zsírjába egy deci tejfölt öntünk és még két evőkanálnyi paradicsomot keverünk hozzá és ezt jól lepirítjuk. Egy kávéskanálnyi liszttel meghintjük később, és egy csészényi vízzel feleresztjük. Levét jól beforraljuk és a csülökre öntjük. Héjában főtt, karikára vágott, zsírban pirított burgonyával tálaljuk, amelyre finoman vágott zöldpetrezselymet teszünk. CSOKOLÁDEFÁNK. Hozzávalók: 15 deka liszt, 15 deka vaj, 5 deka kakaó, 8 deka porcukor és egy kis fahéj. — 15 deka lisztet, 15 deka vajat, 5 deka kakaót, 8 deka porcukrot és egy kis őrölt fahéjat összegyúrunk és 15—20 percig pihentetjük, majd fél cm vékony lepényre elnyújtjuk. Pogácsaszaggatóval kiszúrjuk és középmeleg sütőben kisütjük. Sütés után lekvárral cgyet-egyet összeragasztunk, aztán csokoládémázzal bevonjuk. Az adagok 4 személyre értendők.
