Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-12-21 / 26. szám

! OLVASTUK - ÉRDEKES VOLT ör&nuik éi ipxndúk. k&zepjdtt, . Az 1973 októberében meg­jelent kormányhatározat hosszú időre meghatározta a népesedéspolitika állami fel­adatait. A határozat a szüle­tések számának emelkedé­sére, elsősorban a háromgyer­mekes családeszmény kiala­kítására ösztönzött. Fontos célkitűzés volt az is, hogy az anya és a később születendő gyermek egészségét károsan befolyásoló művi vetélések számát csökkentse, s lehető­leg megelőzze. A határozat mindezek mellett hangsú­lyozta társadalmunk felelős­ségét a több gyermeket ne­velő családok életszínvonalá­nak fokozatos javításában, felemelték a születési és a gyermekgondozási segély ösz­­szegét. A téma állandóan na­pirenden van, sajtónk, s egyéb hírközlő szerveink fo­lyamatosan foglalkoznak az örömökkel, gondokkal, ösz­­szeállitásunk — évvégi szám­vetésként — a novemberben megjelent írások némelyiké­ből nyújt tájékoztatást. Komárom j elenti . . . Komárom megyében 1949— 1969 között másfélszeresére emelkedett a családok szá­ma, ugyanakkor megkétsze­reződött a gyermektelen há­zaspárok száma. 1970 elején a családok 48,7 százalékánál nem volt 15 ében aluli gyer­mek. A művi vetélések szá­ma az országos átlagnál ma­gasabb volt. Ezekből a tényekből kiin­dulva lehet érzékelni a népe­sedéspolitikai kormányhatá­rozat megjelenése óta elért fejlődést. Az idén — a tava­lyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva — 17,5 százalékkal nőtt az élveszületések szá­ma. Ebben közrejátszott ugyan, hogy emelkedett a szülőképes korosztályok ará­nya, viszont az előző évihez képest 47,5 százalékkal csök­kent a művi vetélések száma. A kedvező tendencia vár­hatóan tovább folytatódik. Mivel a megyében a nők csaknem 40 százaléka aktív kereső, a gyermekintézmé­nyeket kellett sürgősen fej­leszteni. A vállalatok közös összefogásának eredménye­ként a bölcsődei ellátásban a megye országosan a máso­dik helyre került, s mivel még ebben az ötéves tervben újabb bölcsődéket építenek, a helyzet tovább javul. A népesedés kedvező ala­kulását több jó intézkedés segítette: mozgó szülész-nő­gyógyász szakorvosi szolgála­tot tartanak fenn, fontos helyre rangsoroltáK a több­­gyermekes családok támoga­tását, s a lakások 66,1 száza­lékát fiatal házasok kapták. (Magyar Távirati Iroda, november 26.) Ildikó, Adrien, Katalin, Zsuzsa megérkezett. Négyes ikrek Szombathelyen Négyes ikrek születtek november 27-én délben a szombathelyi Markusovszky Kórház szülészeti osztályán. A mama Kovács Félixné 21 éves csepregi asszony, egy 18 hónapos kislány édesanyja, a Csepregi Ruhagyár dolgozója, az apa vontatóvezető a helyi termelőszövetkezetben. A négy apróság: Ildikó, Adrienn,Katalin és Zsuzsa, akik 2000, 2200, 2030, illetve 1900 grammal jöttek a világra, s mindössze két napig voltak inkubátorban, édesanyjukkal együtt jól érzik magukat. A helyi ta­nács, a szülők munkahelye, gyárak, üzemek szocialista brigádjai elhalmozzák a Kovács családot ajándékokkal, a Miskolci Vasipari Vállalat például négyes iker­kocsival lepte meg a babákat. Az esemény nemcsak a Kovács család életében jelentős, hanem a kórházéban is, itt eddig csak hármasikrek láttak napvilágot. Négyes iker húsz évvel ezelőtt köszöntött be Csordásékhoz — Kaposvárra MTI felv. Ötömmel je/eittfj'ik MEGSZÜLETNEK A GYEREKEK Kedves szokás terjed: a szülők tárgyilagos vagy tréfás szöveggel örömmel jelentik mindenkinek, akit illet és érdekel, hogy megnőtt a család. Mi is örömmel jelentjük, hogy már eddig annyi gyerek jött a világra, mint tavaly egész évben és eb­ből arra következtethetünk, hogy az év végéig vár­ható érkezésekkel 1974 legjobb, legszebb termése több mint 180 ezer csecsemő lesz. A népesedéssta­tisztikusok számításai szerint a tavalyi 15 ezrelékes születési arány legalább 18 ezrelékre növekszik. A tervet, helyesebben a prognózist — ami az elmúlt évben készült — ebben az esztendőben várhatóan 8 százalékkal túlteljesítjük. Az abortuszkorlátozás fogadtatása egyetértésre talált. Itt-ott hallottunk szélsőséges véleményeket. Ki teljes tilalomért kardoskodott a fogamzásgátlók használatára kiterjedően is, ki pedig teljes liberali­zálást helyeselt volna ... ... Az abortuszkorlátozás fő célja az anyák és az eljövendő nemzedékek egészségének a védelme volt. Ám nem csupán a szigorítás, hanem a házasság előt­ti és a családvédelmi tanácsadás, az orvosok és a védőnők felvilágosító munkája következtében is a nők mind nagyobb mértékben előzik meg a terhes­séget ... ... A gyermekvállalás tudatossága, felelőssége megmutatkozik abban is, hogy az abortuszbizottsá­gokhoz az első háromnegyed évben 53 százalékkal kevesebben fordultak, mint 1973 azonos időszaká­ban, és nagyrészt indokolt kérelmekkel, amelyeknek első és másodfokon mindössze 3 százalékát utasítot­ták el. A nagyobb megfontoltság abban is megmu­tatkozik, hogy sóik nő az első fokú bizottság döntése előtt elállt a szándékától, illetőleg nem fellebbezett. Az abortuszhisztéria tehát lecsillapult. A szemlélet­­változás indítékai közé — mellesleg tudatformáló hatása lévén — a korlátozást is sorolhatjuk. Tehát hatásos népesedéspolitikai intézkedésnek bizo­nyult ... ... Mi szeretnénk, ha több volna a háromgyerme­kes család. Ám amikor ezt a népesedéspolitikai célt kitűztük, sokan már teljesítették gyermekprogram­jukat, továbbá számos nő szenvedett el a két szülés után annyi terhességmegszakítást, hogy az orvos nem tanácsolja neki a harmadik gyerek világraho­­zatalát. Nos, a nagyobb felelősségtudat és gyermekszere­tet, a javuló életkörülmények és remélhetőleg a tá­gasabb lakások bizonyára változtatni fognak a mai családtervezési magatartáson, amely amúgy sem szi­lárdult még meg. Üjabb sikeres intézkedésekre is sort keríthetünk majd elkövetkező terveinkben. Két feladat azonban már kirajzolódik. Az első: egészség­­ügyi, pedagógiai jellegű. Nagyobb erőfeszítést kell tennünk, hogy a felnövekvő női nemzedék többségét megkíméljük az abortusztól. A második feladat: se­gítséget adni a nőknek, hogy jól gazdálkodjanak ter­mékeny éveikkel. Ebben az esztendőben például az élveszületések száma a legkevésbé éppen a 20—24 éves korú nők csoportjában növekszik. Kérdéses persze, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben mi­ként alakul. Ha ez véletlen műve is, az viszont bi­zonyos. hogy sok esetben az egyetemi, főiskolai ta­nulás késlelteti az első gyereket, a harmadikat pe­dig a múló évek és a diploma, a szakismeretek hasz­nosításának a törekvése. Addig halogatják tehát, míg végül elhagyják. Nem tartom tehát képtelenség­nek, újabb intézkedések esetében, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatóknak az eddiginél nagyobb se­gítséget adjanak gyermekük neveléséhez, a harma­dik gyermeküket váró anyák pedig biztosított böl­csődei felvételben és sajátos munkahelyi támogatás­ban részesüljenek. A családtervezés elterjedése mellett szól az is, hogy 1974 első kilenc hónapjában a születések ará­nyának növekedése különböző volt az ország terü­letén. Valamiféle kiegyenlítődési tendencia mutat­kozik; a sereghajtók igyekeztek behozni az elmara­dást. A főváros is „fiatalodik”. Budapesten idén föl­tehetően 25 százalékkal több gyerek születik, mint tavaly, s hasonlóképp alakul Tolna, Békés és Heves megyékben. A „szapora megyék” Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén ebben az év­ben kisebb növekedéssel is beérik. Pest megye azon­ban hű önmagához. Idén eléri a 20 ezrelékes szüle­tési arányt... (Részletek Kovács Judit cikkéből, Magyar Nemzet, november 20.) KEDVEZŐEN ALAKUL A SZÜLETÉSEK SZÁMA Egészségügyi szakemberek népesedéspolitikai tanácskozása Dr. Medve László egészségügyi miniszter­­helyettes november 11-én a megyei főorvosok és egészségügyi szakemberek tanácskozásán elmondotta, hogy a kormányhatározat nyomán széles körű egészségügyi nevelő-felvilágosító munka bontakozott ki. Ennek eredményessé­gét jelzi egyebek között az is, hogy a terhes­­ségmegszakitások száma 40 százalékkal csök­kent. A következetes felvilágosító munka mellett ebben jelentős szerepe van a korszerű fogamzásgátlók széles körű elterjedésének. A születésszám pozitív alakulása és a ter­hességek számának növekedése már az első felévben jelezte: a következő időszakban — a népesedéspolitikai intézkedésektől függetle­nül is — több szüléssel lehet és kell számol­ni. A becslések szerint ez a tendencia a kö­vetkező tervidőszakban is folytatódik: 1976— 1980 között mintegy 100 ezerrel több gyer­mek születik majd, mint a IV. ötéves terv éveiben. Megfelelő ellátásukra idejében fel kell készülnie az egészségügynek. Első lépés­ként a kórházak szülészeti és újszülött részle­geit kell bővíteni. Ezért elismerésre méltó a megyei tanácsok kezdeményezése: saját ere­jükből — többnyire a meglevő kórházi ágyak átcsoportosításával — már az idén 500 hely­­lyel növelték a szülészeti osztályok befogadó­­képességét. A minisztérium elsősorban azok­nak a megyéknek nyújt támogatást, ahol az új szülészeti főosztályok mielőbbi belépésé­nek feltételeit meg tudják teremteni. (Magyar Hírlap, november 12.) A VÉDŐNŐK SZEREPE A fővárosi és megyei védőnőknek a népesedéspolitikai cé­lok valóraváltásában betöltött szerepét hangsúlyozta az az értekezlet, amely az Országos Csecsemő- és Gyermekegész­ségügyi Intézet valamint az Országos Szülészeti és Nőgyógyá­szati Intézet közös rendezésében zajlott le. A speciális védő­női feladatok sorában ugyanis meghatározó szerep jut a há­zasság előtti tanácsadásoknak, és különösen nagy a felelőssé­gük a terhességmegszakítást engedélyező bizottságokban te­vékenykedő védőnőknek. Itt végzett jó munkájuk eredmé­nyét tanúsítja, hogy az első fokon elutasítottak 30 százaléka nem fellebbezett, vállalta a gyermek világra hozatalát. Javult a védőnők továbbképzése, számos helyi kezdemé­nyezés gondoskodik arról, hogy a védőnőket még jobban fel­vértezzék a hivatásuk gyakorlásához szükséges tudással. Szó esett a megbeszélésen a kismamák felvilágosításáról, s a ta­nácsadás különböző formáiról. A terhességgondozás, a csa­ládlátogatás a tanácsadásnak egyformán fontos eszköze s az új kezdeményezések közül elsősorban a nagyüzemekben dol­gozók számára különösen hatékony a néhány helyen már megvalósított „anyák iskolája". (Magyar Távirati Iroda, november 21.) Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldemé­nyeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT. 9 • : CÍM: H—1476 BUDAPEST 100 : Postafiók 53. 5 IX., Drégely utca 8. • Telefon: 340—346, 290—290 i.......................................... MWWW M GÉPKOCSIKÖLCSÖNZÖ SZOLGALATUNK VARJA ÖNT kölcsönzési dijak us í-ban KOCSITlPUS NAPI HETI HAVI km dfj ZSIGULI 7,50 «,-203,— 0,09 VW PASSAT 10,— 65,—270,— 0,11 BMW 520 13,— 84,10 338,—0,13 BMW 2500 15,-97,50 405,-0,18 BMW 3000 17,-110,50 459,—0,18 OKTÓBER 1-TÖL ÁPRILIS 30-IG 10% KEDVEZMÉNY! FŐVÁROSI AUTÓTAXI VÁLLALAT 1073 Budapest VII., Kertész u. 24—28. Telefon: 22—14—71. Telex: 22—6222 kérésére részletes felvilágosítással szolgálunk Két kérdés a demográfushoz A népesség egyszerű re­produkciójához szükséges két-három gyermekes család­típus kialakulására vonatko­zóan tapasztaltak-e már jel­zéseket a demográfusok? — A terhes nők száma leg­nagyobb arányban az egy-, illetve kétgyermekes nőknél emelkedett. A harmadik gyermeket várók száma pél­dául 35 százalékkal nőtt. Az eddig gyermektelen, most már terhes nők száma vi­szont csak kilenc százalék­kal volt több a tavalyi átlag­nál. Mindebből kedvező ten­denciát olvashatunk ki, azon­ban meg kell jegyeznem, hogy a nagyarányú növeke­dés ma is elsősorban a má­sodik gyermek megszületésé­ből fakad, ök teszik ki a nö­vekedés 60 százalékát. Milyen következtetéseket von le az első év mérlegének megvonásakor a népesedési prognózisra vonatkozóan. — Ma Magyarországon a gyermektelen házaspárok aránya igen alacsony. A két­gyermekeseknél nagyobb csa­ládok aránya megint csekély. Népesedéspolitikánknak — életszínvonal-politikánk szer­ves részeként — változatla­nul központi kérdése kell, hogy legyen: az egygyerme­keseknél szülessen meg a második gyermek, és a két­gyermekeseknél legyen meg minden feltétele, hogy a har­madikat is akarják és szere­tettel fogadják. Csak így ér­hető el, hogy gazdasági szempontból is kedvező kor­­összetétel alakuljon ki, s eredeti célkitűzésünk, a né­pesség reprodukciója biztosí­tott legyen. (Részlet Dr. Szabady Egonnal, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökhelyette­sével, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatójával folytatott interjúból. — Nép­szava, november 6.) Az oldalt összeállította: Hernádi Magda 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom