Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-11-09 / 23. szám

EGY PALACK Ó-KÜLÖNLEGES HAZATÉR Brooklyn — a nagy észak­­amerikai világváros: Boston egyik felhőkarcolómentes, nagy forgalmú, a jómódú kö­zéposztály lakta körzete. A Coolidge Corneren messzire világító neonbetűk hirdetik: Chardas, Authentic Hunga­rian Cuisine, Wines & Cock­tails. A kirakatban — ízléses elrendezésben — tokaji aszúk, badacsonyi szürkeba­rátok, egri bikavér-palackok sora. Belépve az intim hangula­tú étterembe, magyaros ab­rosszal terített asztalok közül siet elő a pincér, magyar szó­foszlányok hallatszanak ki a konyhából. A pincér — mint kiderül, ő is magyar — elénk teszi a kétnyelvű étlapot, amely többek között papri­káscsirkét, bácskai rizses­­húst, betyárpecsenyét és disz­nótorost kínál. Az óhazából érkezett ven­dégek hírére asztalunkhoz jön a tulajdonos is: magas, őszülő hajú, hetven év körüli férfi. — Budapestről jöttek? Iga­zán nagyon örülök. Évek óta nem járt itt senki Magyaror­szágról. Remélem, ízlik majd a kosztunk, a feleségem főz! A valóban kitűnő vacsora után ismét megjelenik s be­mutatkozik: — Barta Károly vagyok. Magyarország egykori úszó­bajnoka, az 1924. évi párizsi olimpia 100 méteres hátúszá­sának harmadik helyezettje, többszörös magyar Európa­­bajnok és csúcstartó. Egri bikavért hozat — ter­mészetesen a vendégei va­gyunk — s máris sorolja: ho­gyan jutott el a párizsi győ­zelmi emelvénytől a bostoni Chardasig. A tengerentúlról hazatért Tokaji Dolezsál László (elv. Az olimpia után néhány évig még versenyzett, az 1926. évi első budapesti úszó Euró­­pa-bajnokságon is első lett, igaz, hogy holtversenyben. Aztán hosszú időn keresztül edzösködött Olaszországban, Angliában, Tuniszban. A há­ború után visszatért eredeti foglalkozásához, a vendéglá­táshoz, s éttermet nyitott Mi­lanóban. Nem érezte itt jól magát, nem ment az üzlet se valami fényesen, ezért át­hajózott New Yorkba. Itt is vendéglőt nyitott, már na­gyobb sikerrel, mint Milanó­ban. Néhány évvel később mégis bezárta: nem tudta megszokni a felhőkarcolókat, a New York-i életet. Tizen­egy évvel ezelőtt költözött Bostonba s nyitotta meg a Chardast. Ma már többszörös nagyapa, s bár fia venezuelai lányt vett feleségül, az uno­kák jól beszélnek magyarul, az angol és a spanyol mellett. Itt él Bostonban Barta Ká­roly édesanyja is: 88 eszten­dős, de még jó egészségnek örvend. — Kik járnak a bostoni csárdába? — Errefelé kevés a ma­gyar származású család. Törzsvendégeim bennszülött bostoniak, a város minden részéből. A sztár: a székely­­gulyás és a borjúpörkölt. A borok közül pedig a badacso­nyi kéknyelű és az egri bi­kavér. A vendégek legtöbb­ször megkérik: diktáljam le nekik az elfogyasztott ma­gyaros ételek receptjét. A Gourmand című amerikai szakács-újság is gyakran kér tőlem és közöl magyar étel­recepteket. A paprikát Buda­pestről vásárolom, mert az itteninek egész más az íze­­zamata. A borokat is Ma­gyarországról hozatom, öt­­száz-hatszáz ládát évente. Mielőtt elbúcsúznánk, pil­lanatra eltűnik, majd ismét megjelenik egy megsárgult címkés, pókhálós borospa­lackkal a kezében. Az üveg felirata: Royal Tokay, Spe­cial Vintage, Ó-Különleges. Évjárata: 1889. — Nemrég vettem egy ár­verésen — meséli. — A kí­sérő okmány szerint Viktória angol királynő kapta annak idején ajándékba egy ládával Ferenc Józseftől, s a király­nő tovább ajándékozott a küldeményből egy palackot bostoni barátjának. Az elő­kelő bostoni família nemrég kihalt és a hagyaték kalapács alá került. Véletlenül vetőd­tem el az árverésre s azon­nal „lecsaptam" a Tokajira. Azóta várok egy óhazai ven­déget, hogy megkérjem: vi­gye magával és adja át egy magyarországi bormúzeum­nak. Igaz, nem volt olcsó a palack, mégse kérek pénzt érte, csak annyit; ha mú­zeumba kerül, tegyenek mel­lé egy cédulát, ezzel a fel­írással: Barta Károly (Bos­ton) ajándéka. Ugye elvi­szik? Jövő nyáron, ha Buda­pestre megyek, majd meg­nézem ... * A budapesti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Oláh László osztályvezető szakértő tekintettel nézegeti, forgatja a palackot. — Ez igen! — mondja. — Ebből az évjáratból egyetlen palack sem található Magyar­­országon. pedig 1889 a fel­jegyzések szerint jó szőlőter­melő, aszuérlelő év volt. Ezt az „Ó-különleges" fajtát, a tokaji aszú és a szamorodni sajátos ötvözetét, mindeddig csak a feljegyzésekből ismer­tük. így hát a palack kétsze­res unikum, intézetünk tar­­cali bormúzeumának dísze lesz! Természetesen a kért feliratot elkészítjük, sőt fény­képet is készítünk róla s kö­szönő levelünkkel együtt el­küldjük Barta Károlynak. Garai Tamás Jhéhpkííi&tí étéiitjAonság^ók A nagy áruházak hűtőpultjain egyre több és változatosabb mirelitkészítményt talál a háziasszony. A főváros legnagyobb csemegeáruházában — a régi éjjel-nappali közértben —, ahol naponta 15 ezer ember fordul meg, csupán mirelit zöldáruból negyvenféle közt válogathat a vásárló. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert Körösi halászlé és még néhány termék új eljárással készül. Az úgynevezett hideg úton történő előállítással az étel meg­tartja idényjellegét és friss ízét. A félkész termékeket meg­felelő mennyiségű víz hozzáadásával néhány perc alatt el­készíthetjük. A nemrég üzletekbe került félkész Tavaszi leves elnevezésű termék is ezzel az eljárással készült. A békéscsabai gyár eb­ből 350 tonnát adott át a kereskedelemnek. A győri üzem pedig felkészült a gyorsfagyasztott palacsinta gépi előállítására. Decemberben megkezdődik a próbagyár­tás. A paprikát Európában, sőt a tengerentúl is a magyar nép fűszereként ismerik: a közhit sze­rint a csípős, vért pezsdítő paprika a jellegze­tes magyar ételek tartozéka. Ezért sokan úgy vélik, hogy a paprika magyar növény, pedig Angliában előbb honosodott meg, mint Ma­gyarországon. Az eredete még ma sem tisztázódott teljesen. Egyes kutatók szerint Vasco de Gama Elő-In­­diában ismerkedett meg a paprikával, mások szerint David Livingstone skót misszionárius lett figyelmes a paprikára, miközben Afrikában kutatott. Legvalószínűbb azonban, hogy Kolum­bus Kristóf hozta magával Amerikából. Ponto ­sabban Kolumbus útitársa egy Chanca nevű orvos. Ezt a tényt igazolja Petrus Marty író, aki 1493-ban megírta, hogy Kolumbusék olyan bor­sot hoztak magukkal, amely csípősebb a kauká­zusinál. A paprikát először Spanyolországban és Portugáliában termesztették, de 1548-ban át­került Angliába, ahol a főúri udvaroknál, mint dísznövény vált kedveltté. A paprika a földkö­zi-tengeri kereskedelem útján a Balkánra került, ahonnan a törökök terjesztették tovább és a XVI. század végén eljutott Magyarországra, ahol akkoriban török, illetve pogánybors volt a r - ^ Mr i Z Jl _ — neve. Magyarország mediterrán éghajlatú déli ré­szén, főként Szeged és Kalocsa környékén — ahol az évi napsütéses órák száma több mint kétezer — kedvező talajra talált. A történeti feljegyzések szerint gyors elterjedését azonban nemcsak a kedvező természeti adottságok se­gítették elő, hanem politikai okok is. A napó­leoni háborúk idején a tengerzár megakadá­lyozta a bors behozatalát, s pótlására paprikát kényszerültek használni. A XIX. század elején a paprika már kereskedelmi cikk lett, és áttér­tek a nagyobb területű szántóföldi termesztés­re. Magyarországon a paprikát először nem konyhafűszerként, hanem orvosságként hasz­nálták. Gyógyhatását később a tudományos ku­tatások megerősítették. A fűszerpaprika vita­mintartalmának jelentőségét a neves magyar tudós. Szent-Györgyi Albert felfedezése nyomán ismerte meg a világ. Hőgyes Endre professzor pedig megállapította, hogy a paprika csípőssé­gét okozó „capsicum” (görög szó csípést, marási jelent), serkentően hat azokra a sejtekre, ame­lyek a szervezetre káros baktériumdkat ártal­matlanná teszik, felfalják. A fűszerpaprika természetes a mag csírázta­­lásával kezdődik. A csíráztatott magból kifej­lődő palántát a tavasz elején olyan földbe ül tetik, amelyet még ősszel előkészítették. A pa­lánták egy hónap múlva bokrosodnak, virá­goznak, majd a virágokból kialakul a 20—25 centiméterre is megnövő, kúp alakú termés, amely előbb zöld színű, később a zöldes rózsa­színtől eljut a tűzpirosig: ez a folyamat késő őszig tart. A paprika nem egyszerre érik be. Egy bokor­ról négy-ötször is leszedik a paprikát. Előbb szétterítve szikkasztják, majd két-három méter hosszúságú zsinegekre fűzik és felaggatják. A hetekig tartó szárítás — az őszi fényekben izzó pirosló paprikák — már számos költőt és írót ihletett meg, a festőkről nem is beszélve. A paprika, ezután a malmok mesterséges elő­­szárítójába kerül, ahol csontkeménnyé válik. Ekkor eltávolítják belőle az erős capsaicin tar­talmú erezetet, a magokat, utána megőrölik. Egy félévszázad óta nemcsak paprikatermesz­tés, hanem kutatómunka is folyik. A Kertészeti Kutató Intézet, a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet Kalocsai kutatóállomása, a Konzerv és Paprikaipari Kutatóintézet fáradozik a papri­kanemesítésen. Ma már nemcsak csípős, hanem télédes, sőt édes paprika is kapható. Az ameri­kai származású magyar fűszerpaprikát Európá­ba, Amerikába, sőt Ázsiába. Ausztráliába is exportáljuk. Ják Sándor MTI felv. Ahol paprikából van a kerítés ... Géppel töltik zsákokba a fűszerpaprikát * mM M W M táli GÉPKOCSIKÖLCSÖNZÓ SZOLGÁLATUNK VÁRJA ÖNT OHÄ-2Ö KÖLCSÖNZÉSI DIJAK US Í-BAN KOCSITlPUS NAPI HETI HAVI km díj ZSIGULI _ 7,50 46,-203,— 0,09 VW PASSAT 10,-65,—270,— 0,11 BMW 520 13,— 84,40 338,—0,13 BMW 2500 15,-97,50 405,—0,16 BMW 3000 17,—110,50 459,—0,18 OKTÓBER 1-TÖL ÁPRILIS 30-IG 10% KEDVEZMÉNY! jw m m FŐVÁROSI AUTÓTAXI VÁLLALAT 1073 Budapest VII., Kertész u. 24—28. Telefon: 22—14—71. Telex: 22—6222 KÉRÉSÉRE RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSSAL SZOLGÁLUNK Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldemé­nyeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT. CÍM: H—1476 BUDAPEST 100 Postafiók 53. IX., Drégely utca 8. Telefon: 340—346, 290—290 y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom