Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-11-09 / 23. szám
Makk Károly; Szerelem című játékfilmje elnyerte az 1967-es Cannes-i Filmfesztivál ren dezői ktilöndíját. Képünkön: Törőcsik Mari, a film egyik főszereplője Ugyancsak több nemzetközi fesztivál kitüntetését érdemelte ki Gaál István filmje, a Holt vidék A rendezés különdijával kitüntetett Kosa Ferenc nagy sikerű alkotása a Feldobott kő. Főszereplője a képünkön látható Balázsovits Lajos. Alsó kép: „Magyarország a fesztiválokon — évente húsz játékfilmet gyárt — az utóbbi években legtöbb trófeát szerezte” (Luzerne Neueste Nachrichten). A Hideg napok — rendező Kovács András — két szereplője Latinovits Zoltán és Vass Gva (^iLmkítünk a nagj^ailátykatt Filmhír: Szabó István Tűzoltó utca 25. című filmje nyerte az idei Locarnói Nemzetközi Fesztivál első díját; az Arany Leopárdot, majd az atlantai filmseregszemlén a legjobb külföldi film-díját szerezte meg. Már e rövid hír is érzékelteti a magyar filmgyártás nemzetközi sikerét, elismerését. Évente több mint ötven nemzetközi filmfesztivál résztvevői között szerepel Magyarország. Eredményeiről vallanak — többek között — a hazahozott díjak s a külföldi méltatások. Érdemes feleleveníteni az elmúlt tizenöt év egyik legrangosabb fesztiválján, aratott magyar játék- és rö vi dfilm-sikeréket. Cannes 1960: Kollányi Ágoston: Ragadozó növények című rövidfilmje, a Filmtechnikusok díját, 1961-ben Macskássy—Várnai: Párbaja, a zsűri különdíját kapta, 1963: a „Te”, Szabó István filmje oklevelet nyert. 1964: a Pacsirta — főszereplőjét, Páger Antalt, a legjobb férfi alakítás-díjával jutalmazták. 1965: Az életbe táncoltatott lány játékfilm, a Filmtechnikusok Szövetségének díját, Vadász János Nyitány című rövidfilmje nagydíjat nyert. 1967: Kosa Ferenc Tízezer nap című filmjével a Rendezés-díját nyerte el. A zsűri különdíjjal tüntette ki Gaál István alkotását a Magasiskolát. Ugyancsak a zsűri különdíját érdemelte ki egy évvel később Makk Károly Szerelem című játékfilmje. Végül 1972-ben a Még kér a nép rendezője, Jancsó Miklós, a Rendezés-díját hozta haza. 1973-ban Reisenbüchler Sándor rövidfilmje: Az 1812-es év kapott nagydíjat. A felsorolt filmek, díjak, kitüntetések természetesen korántsem adnak teljes képet a hazai filmgyártás egészéről. Hiszen még meg sem említettük a másik két, nemzetközileg igen rangos, moszkvai és Karlovy Vary-i fesztiválon szerzett díjakat. A magyar filmek szakmai és közönségsikereit azonban nemcsak a fesztiválok igazolják, hanem az évente tíz-tizenöt ország kérésére megrendezett magyar filmhetek száma, látogatottsága is. A világ számos országából kérik, várják filmjeinket. Ismét néhány adat: 1968-ban Bogotában és Caracasban hét magyar filmet tűztek műsorra. Ugyancsak ebben az évben Tunézia, Marokkó, Algéria rendezett magyar filmheteket. 1969-ben Párizsban huszonnyolc, Rómában tíz magyar filmet vetítettek. 1970-ben a franciaországi Valence-ban negyven, New Yorkban és Montrealban nyolc, Rio de Janeiróban húsz, Svédországban és Dániában hét magyar alkotást ismerhettek meg a mozilátogatók. Madridban, 1970-ben rendeztek először magyar filmnapokat, Chilében pedig 1972-ben. Ismét egy imponáló szám: 1973-ban, az Egyesült Államok kilenc városában tizenegy magyar játék- és rövidfilmet tűztek műsorra. S a legfrissebb hír: új igénylőként jelentkezőit Portugália; fővárosában az idén ősszel rendezik meg első ízben a magyar filmheteket. Ugyancsak kevesen tudják: gyakran épp a magyar filmhetek sikere ösztönzött külföldi turistacsoportokat, hogy hazánkba látogassanak. Az 1970-ben Valence-ban bemutatott negyven magyar film hatására, Franciaország kis- és nagy városaiból negyvenöt tagú csoport érkezett hazánkba. Három héten keresztül mintegy harminc magyar filmet néztek meg, hazai rendezőkkel. l'ilmszakemberekkel találkoztak, ismerkedtek a magyar filmművészet különböző stílusirányzataival. Miben látják a magyar filmek sikerének titkát a külföldi kritikusok? „Az európai film kép zeletbeli városába lépve könnyen felismerhető az utca, amit a magyar filmművészek létesítettek — írja a belgrádi Politika kritikusa —. Északi szomszédaink mély gyökerekkel és szép hagyományokkal rendelkező filmművészete már másfél évtizede állandó fejlődésben van és minden esztendőben valamilyen sajátos és jelentős művel járul hozzá a világ filmművészetéhez. Azt, amit az 1954—1955 és 1956-os években előrej elzett a ragyogó és állhatatos Fábri Zoltán Körhinta és Hannibál tanár úr című filmjeivel, újabb eredményekkel gazdagították azok, akik nyomban utána a rendezői székbe kerültek, nevezetesen: Kovács András, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Makk Károly, Gábor Pál, Zolnai Pál, Bacsó Péter és mások. A magyar filmet különösen jellemzi szerzőinek rendkívül fejlett érzéke a mai témák iránt. A magyar film legerősebb, legsajátosabb alkotói, alkotómunkájuk csúcseredményeit éppen a mai témák feldolgozásában érték el.” Érdemes idézni a Film und Radio (Német Szövetségi Köztársaság) néhány sorát is: „Az új magyar film egyetlen iskolával sem azonosítható, annyi irányzat van Magyarországon, ahány rendező, s mindegyikük külön-külön egyéniség.” A Magyarok Világszövetsége már eddig is nem egy külföldi magyar egyesület kérésére küldött rendszeresen ismeretterjesztő rövidfilmeket, esetenként — játékfilmeket. Az elmúlt években a főszereplő színészekkel — személyesen is találkozhattak a hazai filmkultúra kedvelői. Most örömmel számolhatunk be olvasóinknak, hogy a Világszövetség a jövőben bővíteni kívánja a magyar egyesületeknek, kluboknak küldendő filmek számát, választékát. Így rövidesen láthatják a díjnyertes magyar alkotásokat. — hűs — Az ország első művelődési háza 25 ÉV TANULSÁGAI „Az első művelődési ház megszervezése a .Viharsarokban, Békés megyében történik. Javaslatot kell tennünk, hogy a megye területén hol van erre lehetőség. Szükséges előfeltétel: megfelelő épület, ahol művelődési ház, illetve terem, könyvtárhelyiség, külön olvasóterem, klubélethez alkalmas helyiségek, illetve helyiség rendelkezésre áll.” Az idézet a Békés vármegyei szabadművelődési felügyelő 1949. október 28-án kelt körleveléből való. A Népművelési Minisztérium választása a békési művelődési házra esett. S egy hónap múlva, 1949. november 28-án a napilapok részletes és terjedelmes cikkekben számoltak be az eseményről; az ország első művelődési otthonának felavatásáról. A művelődési otthon igazgatója, Pócsai Antal számol be a művelődési ház negyedszázados működéséről. — Kezdetben inkább csak amatőr színielőadásokat és táncmulatságokat rendeztünk, meg táncdalénekesek léptek fel. Eleinte csak a szórakozás, a szórakoztatás volt a fő cél, hiszen ez kevés befektetést igényelt, és anyagi haszonnal is járt. A közművelődés azonban elsősorban felnőttnevelés, -művelés, -oktatás, -ismeretterjesztés. És azért ezen a téren is tettünk valamit. — Megindítottuk a szocialista brigádok közművelődési vetélkedőit. Ezek célja olyan tanulási, önművelődési lehetőség megteremtése, amely folyamatosan emeli a munkások általános műveltségét, és kedvet csinál másoknak is a tanuláshoz. Az idén a vetélkedőrendszerben már kétszer annyi üzem vesz részt, s ötven brigád tagjai versengenek. A siker magasabb mércék felállítására ösztönöz bennünket: rendszeres könyvtár-, koncert-, irodalmi est-, színházlátogatáshoz és ezek értékeléséhez kötjük a részvételt. Ily módon szeretnénk kialakítani az önképzés belső igényét a munkásokban. — Sok napilap beszámolt kezdeményezésünkről, az ország első cigányklubjának, a Dankó-klubnak a megalakításáról. A társadalom jelentős összegeket fordít a cigányok szociális helyzetének a megjavítására, az iskolázottsági szint emelésére. Mi a tudati változást szeretnénk a közművelődés eszközeivel meggyorsítani. A klub 68 állandó munkaviszonyban álló taggal indult 1972 februárjában. Féléves ..szoktató” foglalkozások után 15 —20 perces, gyakorlati előadásokat tartottunk a gyermekvédelemről, az egészséges életről, munkajogi kérdésekről A komoly, nehéz témák után szórakoztató, játékos műsor következett: cigánydalok cigánvversek. vetélkedő tombola. Ma már történelmi, irodalmi, földrajzi. cigánvtörténeti vetélkedőket rendezünk, nrszágiáró kirándulásokat szervezünk működik vöröskeresztes csonort is — Ugyancsak egyedülálló kezdeményezésnek számít a logopédiai, beszédhiba-javító foglalkozások megszervezése 1969-ben. A szó szoros értelmében kinyomoztuk a beszédhibás iskolás gyerekeket, elmondtuk szüleiknek, mit tervezünk, s önköltséges alapon, szigorú órarendi beosztás szerint, szakképzett logopédus vezetésével megindultak a foglalkozások. Három év alatt több mint hatvan kisgyermek tanult meg rendesen beszélni, artikulálni. — És még említhetném a hét szakkörünket is: ezek a nyolcadik osztályba járó tehetséges munkásgyerekek tanulását segítik. Minden évben indítunk egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamokat. Működik gyors- és gépíró tanfolyamunk, német gyermek- és felnőtt nyelvtanfolyam, eszperantó tanfolyam. Az alkotók klubjának a tagjai — a járás képzőművészettel, irodalommal foglalkozó lakói — saját alkotásaikból rendeznek kiállításokat, tárlatokat, tartanak irodalmi esteket. Van „Ifjú zenebarátok köre” és fotószakkőr is. Pócsai Antal még sorolja, milyen szakkörök, tanfolyamok, előadások vannak és lesznek, de már rég meggyőzött arról, hogy az ország első művelődési háza jókora szakaszt megtett már „azon az úton, hogy a kultúrát a kiváltságos kevesek monopóliumából a széles népmilliók tulajdonává tegyük” — ahogy ezt 25 évvel ezelőtt az avatási ünnepség szónoka mondta. Arató Gábor í i
