Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-19 / 2. szám

1 A F. évf., 30. n. Wien 1923 Szeptember 30 /He (jelent cH ^/Mxiyyai cSa/fei kép e skü mjoe A Budai Krónika megjelenésének 500. év­fordulója tiszteletére adta közre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Kossuth Könyvkiadó A magyar sajtó képeskönyvét. A szerkesztők: Dersi Tamás és Szántó Tibor csaknem félezer ábrát, újságcímoldalt, met­szetet, rajzot és karikatúrát válogattak ki, és rövid ismertető szöveggel kalauzolnak a Rá­­kóczi-szabadságharc közlönyétől az 1970-es évekig, a szocialista napi- és hetilapokig, fo­lyóiratokig. A sok illusztráció lehetővé teszi, hogy az olvasók megismerjék a külső kiállí­tását is azoknak az orgánumoknak, amelyek­nek jelentőségéről eddig csak hallottak. Az ér­dekes képeskönyv néhány lapját mi is bemu­tatjuk. MEMBER OOJVDOJt IUUNC POmjKAl HTTTLAP1A / SZ É PSZ Ó MWTV« FAI. «• JWMKF ATT1I.4 rt. V. KÖTET. II. RtSZ. • .1 7. JÚNIUS. TARTALOM: A «I MU rx««“"* •Kil?*“ eszik Irt* Korctaiárot Nándor — A brtxlUál rét — EalfTáciOi Jrníi Iru WUfttMohc — Ax Ö4MA — P*«t lm CiMnum — tmíuliMlf P*f« - HA A. **•»*«» MÁM»­­I BAAO» Pit« Hl*.». l^o«tm » PH ««»IA« ÚjesztencLei beszélgetés a Gondolat Könyvkiadó terveiről mokrala oártráUutmáay ülésáWM - Síin Zoltán i Ko.C-.fO. t* «**“ “»“J“** - Holt** U«» Ucto. MH. • K*ftK' b.»**tt~ - H**> Árt JmtrMrn 3000 W, < 2 ~W, 10 <"'• S #*•#*, AmtrMImm IS rmL A húszas évek elején Bécsben jelent meg Az Ember, innen jutott el, hol legálisan, hol ille­gálisan a környező államok magyarlakta te­rületeire, s mindig csak titokban, konspirá­ció segítségével Horthy-Magyarországra. A lapot Göndör Ferenc adta ki TARTATOM MI A MAGYAR MOST? JUmf Atilla Htaá« (V*r«) J. a IgaMut lárt*« «ooáoUiak tm .«i*t*H»«k II Cmpét Zahém Km*^*«í* •lk*mU,niorm 9H7 átoUknié«? Bmmi Amérét Polgár, tU(toaáaT >«fT hbí mi k»l*»(i«*lii j]. /««mim Fél: A UrMáiloa ta >1 m«»«44 ■Máira 41. Fft farra A m|tii irdaló. *• • u. N4m«h Andor: A Mr« iwiili«il E«rár* t*. Béka Líraié: A mai ■■*»•» Nagy Latot k A mai macjn • " * • ■ A Mai matyót > A Mi M|l SrooÁé Pál Matrrak • » «—4xiá kilo Mtr«*«k uv. . MNnieos KIADÁS ÁU 1 rsnctf József Attila és Ignotus Pál szerkesztésében indí­totta a Cserépfalvi Kiadó a Szép Szót. Szerzői: He­vesi András, Németh Andor, Gáspár Zoltán, Reme­­nyik Zsigmond, Bóka László, Fejtő Ferenc és tár­saik — a polgári humanizmus antifasiszta vonula­tát képviselik WAMlMVMMAMkMMMMMMMMnWIMWnMMAAWMMnWWIWHWWravraWIMWMMMW A téli könyvvásár kirakatai egymással ver­sengve kínálják az olvasnivalót. Versengve, a szó legszorosabb értelmében, hiszen a magyar könyvkiadók egész sora rukkolt ki a magyar szépirodalom, a világirodalom és az ismeret­­terjesztés remekeivel. A kiadók között igen előkelő rangja van a Gondolatnak. Erről a rangról, a kiadói munkáról és terveiről beszél­gettünk az új év kezdetén Siklós Margit igaz­gatóval. — A most tizenöt esztendős könyvkiadó, amely elválaszthatatlan eszmei kapcsolatban van a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat­tal, nevének szellemében és természetesen a társulat céljainak megfelelően is, a nemes em­beri gondolatok terjesztője kíván lenni — mondotta bevezetőben. — Hadd tegyük mind­járt hozzá, a kiadótól távol áll valamiféle arisztokratizmus, hiszen arra törekszik, hogy mind szélesebb olvasóréteget nyerjen meg. Ennek megfelelően a legjelentősebb ismeret­­terjesztő könyvtípusnak a kézikönyvek cso­portját tekintjük, amelybe a kiadói értelmezés szerint a lexikonok, enciklopédiák, valamint az egy-egy tudományágat vagy annak önálló egységét összefoglaló kiadványok tartoznak. A kézikönyveknél is cél, hogy minden réteg igé­nyét kielégítsük. Példának említem A husza­dik század külföldi írói című magas színvona­lú művet, amely forrásmunkaként is becsült, és mellette, mondjuk, a Mitológiai ABC-1, amelyet ismeretterjesztő, de népszerű olvas­mánynak szántunk. A dokumentumkötetek csoportja is az ismeretterjesztést szolgálja. Rendkívül változatos kiadványsorozat. Szö­veggyűjtemények, antológiák, régmúlt száza­dok kultúrhistóriai emlékei, nagy művészek, gondolkodók megnyilatkozásai adják a sorozat köteteit, de itt arra is törekszünk, hogy miköz­ben kielégítjük az értelmiség speciális réte­geinek igényeit, például a Gondolkodók soro­zattal — amely korunk nagy természettudó­sainak írásait közli —, új olvasóréteget is megnyerjünk e műfajnak. E célnak felel meg a többek között az Európai antológia sorozat. — De tanulmányaink, monográfiáink, cikk­­gyűjteményeink, olvasókönyveink is foglal­koznak egy-egy tudományág, művészeti ágazat részproblémáival, újdonságaival, avagy színes előadásban egy-egy témakörrel, alkalmas esz­közként a kedvcsináláshoz. Ezt a célt szolgál­ják egyébként dúsan illusztrált képesköny­veink és képes albumaink, valamint azok a lektűrök, amelyek útleírásokat, életrajzi és történelmi regényeket, riportokat választanak témául. A regények közül csak olyanokat je­lentet meg kiadónk, amelyek tudományos igénnyel rajzolják meg az adott kort. Jó pél­dák erre Robert Graves népszerű regényei. Más jellegű regények kiadása a szépirodalmi kiadók feladata. Ennyit hát kiadói politikánk­ról. — Szeretném, ha további példákkal illusztrálná a kiadványok témagazdagságát, egy-egy könyv nép­szerűségét, illetve azt, miként öleli tel a válogatás a nagyvilágot. — Elöljáróban e kérdéshez mindjárt annyit, hogy mintegy százhúsz könyvet adunk ki évente és ennek körülbelül a fele fordítás, ami már önmagában is mutatja a külföldi köny­vek tekintélyes arányát. Ami még ehhez a kérdéshez tartozik: az a célunk, hogy köny­veinkkel ablakot nyissunk a világra is, hogy nagy sikert elért külföldi kiadványokat, neves szerzőket mutassunk be, olyanokat is, akiknek gondolatai talán vitathatók a számunkra, mint ahogy vitázunk is velük, műveik mégis részét képezik korunk szellemiségének. Siklós Margit Novotta Ferenc felvétele — Az elmúlt évek kiadványaiból, igazán csak a példa kedvéért néhányat, hiszen a fel­soroláshoz túl gazdag a termés. Nálunk a csil­lagászat iránt az utóbbi években valóságos tömegérdeklődés nyilvánul meg. Nos, Robert Jastrow, a Columbia Egyetem professzora, a NASA Goddard Intézetének igazgatója Vörös óriások és fehér törpék című művét szó sze­rint elkapkodták. Nagy sikerűnek bizornyult E. D. Nansfield és D. Thompson, illetve M. Bruckheimer több kötetes műve, Matematika Oj felfogásban. Említhetem Max Born váloga­tott tanulmányait is a siker példájaként. A huszadik század nagy öregje e kötetében fel­lelhető az új fizikai gondolatok kimunkálásá­nak a története, de megismerhetjük Bőm vé­leményét a politikáról, a háborúról és a béké­ről és viszonyát a két világrendszerhez. Ám más területről is érdemes említést tennünk. Kiadtuk P. R. Pierre Teilhard de Chardin fő művét. Az emberi jelenség-et. A híres francia paleontológus és teológus a kozmikus méretű emberi felelősséget hirdeti meg ebben a mű­vében. Az Eupalinos vagy az építész — A lé­lek és tánc című könyvében Paul Valéry a „tiszta költészet” hirdetője, az emberi alko­tás mibenlétét elemzi. Nagy port vert fel Ab­raham A. Moles Információelmélet és esztéti­kai befogadás című műve; igencsak várt könyv volt, de már a könyvkereskedésekben van: Charles de Gaulle Emlékiratai. Válogatásunk szélességét bizonyítandó a siker példáiként, sorolhatnék még jónéhányat: Einstein műveit, a Fermi-életrajzot, Werner Heisenberg két kötetét is, Max Planck tanulmányait, Frolov genetikáját August Piccard mélytengeri be­számolóját, Kierkegaard írásait, Adorno esz­­széit, Toynbee tanulmányait, de talán ennyi is elég. — S magyar szerzők sikerei? — A szépirodalom nálunk, mint mondottam, igen kötött keretekben mozog, itt is inkább az ismeretterjesztő művekről beszélnék. Pará­dés, nagy kiadványunk, egyben nagy sikerünk Kerkai Pál Általános biológiába, amely ko­runk élettanáról ad szélesen áttekintő képet. Hasonló közönség sikere volt Tasnádi-Kubacs­­ka András—Tildy László Színes ásványvilágá­nak is. Mondhatjuk, a közönség kívánságára adtuk ki. A magyar néprajz klasszikusai soro­zatban a Kodolányi János szerkesztette A finnugor őshaza nyomában című kötetet és Balázs Dénes Galápagos-át. A történelem iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a Magyar­­ország története képekben már második ki­adását élte meg és harminc-harmincötezer példányban fogyott el. Ugyanezt mondhatjuk Unger Mátyás és Szabolcs Ottó Magyarország történetéről. S feltétlenül meg kell említeni Fekete Nagy Antal és Barta Gábor Dózsa György, A magyar parasztháború 1514 című kötetét, amely a Dózsa-évforduló befejező műveként jelent meg, sok új ismerettel gazda­gítva a történetudományt. — Hallhatnánk valamit a jövő terveiről? — Igen, de csakis szemelgetni lehet, hiszen terveink kötetekre rúgnak. Mindenesetre jó né­hány érdekesnek ígérkező könyvről beszélhe­tek. Kezdem ismét a történelemmel. Fügedi Erich Uram, királyom című műve a középkor­ral foglalkozik, a rendi társadalomról mond sok újat. Hasonló érdeklődés várja Szűcs Jenő Nemzet és történelem című könyvét és Hanák Péter tanulmányát A magyar polgári átalaku­lásról, a kiegyezés korának társadalmáról. A francia múlt kultúrhistóriájával ismerteti meg olvasóközönségünket Duby Mandron nagy munkája, A francia civilizáció a közelmúlt francia történelmével Duclos emlékiratai. Ojabb Heisenberg-kötet napvilágot lát, a Fi­zika és ami azon túl van. Kiadjuk G. Myrdal A világ szegénysége című munkáját, és két olyan könyvet, amelyről ismét elmondható, ré­gi közönségkívánság: a nagy humanista poli­hisztor, Albert Schweitzer egyik művét és a Nobel-díjasok kislexikonét. Az etika klasszi­kusai című új sorozatunkban egész sor tanul­mányt: Arisztotelésztől a francia morál-filozó­fusokig, a Szemtől-szembe sorozatban Fellinit, Uitz Bélát, Jouvet-1, Rodin-t mutatjuk be, sa­ját írásaikon keresztül. — Azt hiszem, éppen a Magyar Hírek olva­sói számára nem érdektelen az a tervünk, hogy folytatjuk a külföldön élő neves magya­rok könyveinek kiadását. Már megjelent, illet­ve a közeljövőben lát napvilágot Ata Kandó: A Hold véréből, Lánczos Kornél: a Számok mindenütt és a Geometriai térfogalom, Wig­­ner Jenő: Szimmetriák és reflexiók. Kutasi- Kovács Lajos: A Zöldpokoltól a Vidámkikö­tőig. Dienes Zoltán: A matematika felépítése című műve, Gábor Dénes tanulmányai, Szent- Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai cí­mű kötete, az ugyancsak Nobel-díjas Lorenz professzor tanulmányai, és Lotz János pro­fesszor posztumusz kötete nyelvi kutatásairól. — Konkurrencla, kapcsolat az olvasókkal, szer­kesztési problémák? — Mintegy százharminc kötetet adunk ki évente. Könyveink átlagpéldányszáma tizen­háromezer, s úgy vélem, egy tízmilliós ország­ban ez nem csekélység. Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy a porondon elég sok ki­adó van, és közülük a Kossuth, az Akadémiai, az Európa és a Magvető egy sor területen kon­­kurrensünk. Az ismeretterjesztés „könnyűlo­vasságában”, a regényes életrajzban még a Szépirodalmi Könyvkiadó is versenytársunk. A verseny — mégis — jó dolog. Serkenti a ki­adókat és nagyobb biztonságot, hátteret ad a szerzőknek is. Egyébként az olvasókkal való kapcsolatunk igen intenzív, sokszor személyes is. Nagy segítségre van, kritikáival, javaslatai­val, a Gondolat Baráti Köre. Tagjainak érdek­lődését bizonyítja, hogy közvéleménykutató íveinkre a hazai viszonylatban igen magas­nak mondható harmincöt százalékos arányban érkeznek vissza a válaszok. Harminctagú szerkesztőségünk valamennyi munkatársa egyetemet végzett, specializált szakterületen dolgozik, és mintegy ezer főből áll az a gárda, — fordítók, véleményt mondó szaktudósok —, amely a munkánkat segíti. — Végül hadd feleljek személyes jellegű kérdéseire. Eredetileg elméleti, közgazdász va­gyok, de több mint húsz esztendeje dolgozom a könyvkiadásban. Voltam a Közgazdasági Ki­adó irodalmi vezetője, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője, és immár harmadik eszten­deje vagyok a Gondolat, a nagynevű kiadó igazgatója. — Köszönöm a beszélgetést. Csatár Imre isid t, ftVPOLYAM l«M JANIM* I NYUGAT a oi roLYAMA röszmorró! Ignotus j ÓK. FENYŐ M1XSÁ tS OSVAT BRNl EUh Artw© GtaL - Jéb i__— Lttffrl G**a: Tt/Ulok és kéf m K nu(TM Pimoi«. — Sétoi Gf*U ^ _ _ . Rttní» B<U: A völftkxa (oavdU)» -flfr- /«ftia. Mr PrvJKumm«. A4t E*Jn. Ktm4a§ Simm fftttit/U Yrm> -- Gm*«* Jtné: A rnoicra WktdtML .j fl...,»: MH «T«*l T«** If..»* «*»•*! Í..WI.A. HAH»* í > l|*«fé« ton** Out*#!i KraMU-Ti Dili*. N*fjr 1*1 kW 4 TTitli Ungut A/mt J*»*« »TT k**^«U*« tTlft ftttfbu* (U«fH A 'IrWr IC** u*k#>uilM (C*A* <*0*1. űmWi«* IGM | ^||,|n ixjrtft*Nt« •*.* d. fölt« a»*«. fiAmiTt» a ' —MA ■ ov tv * f >• A O* ON A IlLlVU I« KORONA ÜGYI* «X* AJM I KORON iitainiM hindin m .tn tt»M 1908. január 1-én jelent meg a Nyugat első szá­ma. Főszerkesztője Ignotus, szerkesztője Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat egész irodalom­­történeti korszakot jelent. Mindazokat zászlaja alá gyűjti, akik a századelő színes kavargásában a művészet és a gondolkodás eszközeivel dol­­goztak-küzdöttek az új Magyarországért. A Nyugat volt Ady Endre első és legfontosabb fóruma. A Nyugat fedezte fel Móricz Zsigmon­­dot, Babits Mihályt, Tóth Árpádot, Füst Milánt, Tersánszky Józsi Jenőt. Kibontakoztatta Kaff­ka Margit, Gellért Oszkár, Kosztolányi Dezső tevékenységét, s útjára indította a híres csillag­koszorú, a századelő klasszikusainak, nagy nemzedékének sok más tagját... EHZSKJ ■ Hu IIROOALOMl ‘ [ MMAHk I! A mai magyar irodalmi élet egyik központi sajtóorgánuma, az Élet és Irodalom című he­tenként megjelenő lap. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom